Bajnai szíve Kovács Lászlóhoz húz

Valószínűleg pénteken tárgyal Bajnai Gordonnal az uniós biztos kiszemeléséért felelős háromtagú szocialista jelölőbizottság. A következő öt év magyar biztosáról ugyan a kormány, végső soron Bajnai Gordon dönthet, illetve később az Európai Parlament szavaz a jelöltekről, de Bajnai listát kért az MSZP-től.

A döntést három befolyásos szocialista, Lendvai Ildikó pártelnök, Mesterházy Attila frakcióvezető és Szekeres Imre elnökhelyettes hozzák meg. Hogy hány nevet mondanak a miniszterelnöknek, azt egyelőre nem tudni: vagy egy nevet tesznek le a kormányfő asztalára, de legfeljebb hármat. Ha több jelöltjük is lesz, akkor erősorrendbe rendezik őket, vagyis a párt vezetőinek lesz első számú jelöltjük.

A szocialisták öt embert emlegetnek: Baráth Etele, az egykori Nemzeti Fejlesztési Hivatal vezetője, Herczog Edit EP-képviselő, Kovács László mostani adóügyi EU-biztos, Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, Veres János volt pénzügyminiszter neve merült fel komolyabban a pártban.

Baráth és Vadai nem áll túl jól

Információink szerint Baráth esélyeit komolyan rombolja, hogy korábban felfüggesztette párttagságát. Ugyan Lamperth Mónika tartott mellette egy védőbeszédet az elnökségben, miszerint Baráth nem a párttal akart szembe menni, csak az nem tetszett neki, ahogy összeállították az EP-, majd a fővárosi listát, de ezt az érvelést a szocialista vezérkar nem vette túl komolyan. Szerintük Baráth igenis a pártnak intett be, ha csupán a jelöltállítási folyamat nem tetszett volna neki, egyszerűen alapszervezetet válthatott volna.

Vadait többé-kevésbé mindenki önjelöltnek tartja, és nem veszik túl komolyan. Herczog Editet is az önjelölt kategóriába sorolják, de annyi előnye van, hogy Szekeres támogatja, illetve régiójának három (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér) megyei elnöke is írt egy őt támogató nyilatkozatot. Ez azonban nem kongresszus, nem kizárólag a megyék támogatásán múlik, ki lehet uniós biztossá.

Herczog szándékainak az adhatna némi súlyt, hogy biztossá emelkedésével egy újabb szocialista képviselő férne be az EP-be, és tagadhatatlan, hogy az ötödik helyen álló Hegyi Gyulát Kiss Péter alelnök embereként tartják számon. Márpedig egy Szekeres–Kiss-összjáték már kellő lobbierőt jelenthetne. Csakhogy a jelek szerint Kiss nem mozog ebben az ügyben, ráadásul nem feltétlenül az ötödik helyen álló Hegyi lépne előre, hiszen a választmány szabadon szemezgethetne a listából.

Csak kettő maradt

Ráadásul Herczognak az az uniós szokásjog sem segít, hogy a biztosok vagy volt miniszterelnökök-miniszterek, vagy egykori erős pártemberek (elnökök, frakcióvezetők), vagy emblematikus EP-képviselők. Herczog egyik sem, pártvélekedések szerint Szekeres támogatása és a női kvóta nélkül elnökségi tag sem lenne.

Úgyhogy szocialista vélemények szerint a biztosaspiránsok valóban esélyes köre igazából Kovácsra és Veresre szűkült. Kovácsnak állítólag még Gyurcsány Ferenc ígérte meg, hogy újrázhat, és az MSZP elnöksége ezt sokáig evidenciaként kezelte. Ma már ez nem annyira egyértelmű. Például többen nem értik, hogy miért nem megy inkább nyugdíjba. Azt is többen nehezményezik, hogy míg az EP szocialista frakciója nem ápolt túl jó viszonyt Barroso főbiztossal, Kovácsnak meglehetősen jó kapcsolata volt vele.

Az MSZP szerint Európa lenyelné Verest

Veresnek szintén megígérték, hogy kap valami erős külföldi posztot, eredetileg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz küldték volna. Az a lehetőség viszont elúszott, és az MSZP-ben erősen működik a kárpótlási logika. Ráadásul Veresnek meglehetősen nagy a frakcióbeli támogatottsága is.

Veres jelölése azt a veszélyt is felveti, hogy korábbi zűrös gazdasági ügyei, túl jónak tartott orosz kapcsolatai és leginkább a pénzügyminisztersége idején növekvő magyar hiány és az ezzel kapcsolatos nem feltétlenül pontos brüsszeli jelentések miatt nagy támadási felülete van. Félő, hogy a Fidesz képes lehet a legnagyobb EP-frakciót, a Néppártot is a magyar jelölt ellen fordítani. Az MSZP-sek viszont abban bíznak, hogy az összes biztosról egy szavazás dönt, és a Néppárt a Fidesz és a magyar belpolitikai viszály kedvéért nem kívánja megfúrni az egész testület megalakulását.

Megjegyzendő: Barroso köteles tudomásul venni, hogy kit jelöl a magyar kormány. Ahogy a kabinet is kénytelen elfogadni, hogy a jelölteknek és a portfólióknak nincs sok közük egymáshoz, azaz bárkit is delegál egy ország, Barroso olyan területet bíz rá, amilyet akar. Vagyis a bizottság elnöke egy kevésbé befolyásos területtel „megbüntetheti” a neki kevésbé tetsző jelölteket.

Jelenleg forrásaink Kovácsnak jósolnak egy kicsit több esélyt, mondván, ő elfogadhatóbb a kormánynak. Bajnai Gordon egyelőre kivár, nyilvánosan még egyetlen nevet sem mondott.