Hogyan nem lett Magyar Reformpárt az MSZP?

Pontosan húsz évvel ezelőtt, 1989. október 7-én 20:25-kor szűnt meg a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), és bújt elő köpönyegéből a Magyar Szocialista Párt. Amely akkor még egységbe fogta a kommunistákat, a reformkommunistákat, a szociáldemokratákat és a szocialistákat. Azt, hogy az MSZP szociáldemokrata jellegű képződmény csak a '90-es kongresszus mondta ki, nem véletlen, hogy amikor 1989-ben nevet kerestek a pártnak, a szocdem jelző fel sem merült.

A '89-es kongresszuson egyébként már nem volt kardinális kérdés a pártnév, nagy többséggel az MSZP futott be, miután a mintegy 1000 fős kongresszus egyharmadát adó Népi Demokratikus Platform e változat mögött sorakozott fel. Igaz, a kongresszust megelőző keresztelői vitákban amúgy sem vetődött fel túl sok név, az utódpárt szervezői az MSZP, a Magyar Szocialista Néppárt, a Magyar Reformpárt, a Magyar Szocialista Reformpárt, továbbá a Demokratikus Magyarországi Szocialisták kombináció közül szemezgethettek.

Illetve akadt még egy alternatíva, aminek képviselői nem nyúltak volna hozzá az MSZMP elnevezéshez. Ezt forszírozta az Összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom, aminek meghatározó személyisége a Központi Bizottság ideológiai és propaganda-ügyekkel foglalkozó titkára, Berecz János volt. (Emlékeztetőül: Berecz nem is lépett be az MSZP-be.)

Szintén nem cserélt volna nevet a Platform az MSZMP-ért formáció sem, csakhogy véleményük nem nyomott túl sokat a latban, ugyanis a két platform a kongresszusra kevesebb, mint 60 küldöttet delegálhatott a kongresszusra. (A helyzeten az sem változtatott, hogy több, más platformhoz tartozó, vagy független küldött is úgy érezte: a szocialista szó semmivel sem cseng barátibban a társadalom fülében, mint a kidobásra ítélt munkás szó.)

Az MSZP elnevezés a párt legnagyobb platformján, a kongresszusra 491 főt küldő Reformszövetségen (többek között Pozsgay Imre, Németh Miklós, Horn Gyula) bukhatott volna el. E társaság ugyanis mindenképpen hangsúlyozni kívánta, hogy az MDF konzervatív-nemzeti rendszerváltó, és a Reformszövetség a modern átalakulás letéteményese. Így a Reformszövetség a Magyar Reformpárt elnevezés mellett kardoskodott sokáig. Aztán engedett a Népi Demokratikus Platformnak, és elfogadta az MSZP nevet. Ez, bár a két platform alkujában hivatalosan a név nem játszott szerepet, többek között annak tudható be, hogy a népi demokratikusok végül engedtek a Reformszövetség azon követelésének, miszerint az MSZP új párt legyen, nem automatikus tagátvétellel, hanem kötelező belépéssel.

Aztán 13 évig jól megvolt az MSZP szocialistaként, de második kormányra kerülése után a párt úgy ítélte meg, hogy ideje lenne beemelni a szociáldemokrata szót is a nevébe. A szociáldemokratásodás érdekében az MSZP 2003-ban létrehozott pártalapítványát is a szociáldemokrata Kéthly Annáról akarta elnevezni, ám a működő szociáldemokrata pártok óvást emeltek a névválasztás ellen, így aztán Táncsics Mihály lett a szocialista alapítvány névadója. Az MSZP elnevezés pedig töretlenül kitart, pedig 2006-ban Gyurcsány Ferenc is meg akarta változtatni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!