Rendbontás nélkül ért véget a cigánymenet

Vasárnap délben érkezett meg a budapesti Hősök terére a gyalogos roma menet, amely október 3-án indult el Jászladányból, hogy így demonstráljon a magyarországi cigány kisebbség kirekesztése ellen. A Jöjj és Lásd elnevezésű akció keretében Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke néhány aktivistával és szimpatizánssal tette meg a 120 kilométer hosszú utat.

A Hősök terétől a Sándor-palotához vonultak

A menethez a Hősök terén csatlakoztak az ország különböző részeiből buszokkal érkezett tiltakozók, akik nagyjából 6-700-an lehettek. "Hosszú volt az út, de minden út egy kis lépéssel kezdődik - mondta a téren Kállai. - A következő lépéseket a cigányságnak és a többségi társadalomnak kell megtennie, hogy a romáknak is egyforma jogai legyenek az országban, és ne érje őket minden nap diszkrimináció az élet különböző területein."

Innen Kállai László vezetésével délután kettő előtt indultak tovább a Sándor-palotához, ahol Sólyom László köztársasági elnöknek szerették volna átadni a Magyarországon élő romákat érintő hátrányos megkülönböztetés ellen tiltakozó petíciójukat.

Tudósítónk jelentése szerint a tömeg nagyjából harminc rohamrendőr felvezetése mellett indult el az Andrássy út szervízútján, a menet élén a magyar, a roma és az uniós zászlót vitték. Meglepően sok volt köztük a gyerek, főleg középiskolás korúak, és csatlakoztak hozzájuk nem roma szimpatizánsok is.

A jobbára csendesen haladó menetben leginkább az ózdiak hallatták a hangjukat, őket egy fiatal, nagyszakállú anarchista bíztatatta. "Kenyeret, munkát!", "Élni akarunk!", skandálták, és az Andrássy úton felcsendült a "Workers united never be defeated" is, ami egy híres chilei, baloldali himnusz elferdítése. Szélsőségeseket nem lehetett látni a közelben, a nézelődők elsősorban külföldi turistákból álltak, akik érdeklődve fotózták a felvonulókat.

Tizenkét pont

A menet résztvevői a köztársasági elnöknek címzett petícióban arra kérték Sólyom Lászlót, hogy vegye kezébe a vezető szerepet a cigányság integrációjáért folytatott küzdelemben, és szólítsa fel a kormányt és az önkormányzatokat, hogy vessenek véget az iskolai szegregációnak, biztosítsanak minőségi oktatást a roma gyerekeknek, számolják fel a gettókat, közmunka helyett valódi piacképes munkalehetőséget kínáljanak, és az uniós forrásokból a valódi rászorulókat támogassák. Emellett a tizenkét pontba szedett követelések közt szerepel, hogy vonják be a romákat a róluk szóló döntésbe, és hogy indítsanak megelőző programokat a cigányság tragikus egészségügyi helyzetének megváltoztatására.

"Lustának és munkakerülőnek neveznek minket, pedig a valóságban a romák többsége boldogan dolgozna, ha lenne mit - áll még a petícióban. - Ha nem kezelnének minket az élet minden területén másodrendű állampolgárnak, akkor talán mi is többet tehetnénk a sorsunk javításáért. Nem kiváltságokat kérünk, hanem egyenlő, jogokat, egyenlő esélyt."

A tömegben cipelt transzparensek is a petíció követeléseit tükrözték. "Olyan lesz a jövő, mint a jövő iskolája.", "Segélyezés helyett munkalehetőséget.", "Az áramot fizetni, nem lopni szeretnénk.", hirdették a feliratok.

Átvette

Végül Sólyom László protokollfőnöke vette át Kállai Lászlótól és az őt kísérő roma kisfiútól a petíciót, amit a köztársasági elnöki hivatal előtt várakozó tömeg tapssal üdvözölt. Kállai mindenkinek megköszönte, hogy elkísérték az úton, illetve, hogy a menetelés és a demonstráció alatt sem történt atrocitás. "Mindenki menjen haza békében és egészségben. Az Isten áldjon meg benneteket!" - mondta búcsúzóul, majd befejezésül elénekelték a roma himnuszt.