Buda, Richárd
-3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Drótkötél Sztálin nyakán

2009.10.23. 00:09
Tüntetés, fegyveres felkelés, forradalom, néhány nap a szabadságból, szovjet invázió - kronológiánkban igyekeztünk röviden összefoglalni az 1956. október 23-tól november4-ig tartó időszak fontosabb eseményeit az 56-os Intézet anyagai alapján. Két dolgot érdemes leszögezni: események nemcsak Budapesten voltak, és november 4-vel korántsem értek véget a forradalom történései.

1956. október 23. kedd

Tüntető tömeg a Parlament előtt
Tüntető tömeg a Parlament előtt

Délután háromkor tüntetést rendeznek a diákok, amelyen a reformokkal próbálkozó Lengyelország iránti szolidaritásukat fejezik ki, és előző este elfogadott követeléseiket is érvényre akarják juttatni. A menet a Petőfi-szobortól indul, a pesti egyetemisták a Margit hídon át, a budaiak a Duna-parton végigvonulva jutnak el a Bem-szoborig. A Kossuth téren délután ötkor közel 200 ezer ember tüntet. Este kilenckor Nagy Imre beszédet mond a Parlament erkélyéről. A tüntetők ledöntik a Dózsa György úti Sztálin-szobrot. Megostromolják a Szabad Nép székházát, este tízkor pedig megkezdődik a Magyar Rádió hajnalig tartó ostroma, amelyben egy katonatiszt meghalt és két tüntető megsebesült.Tüntetéseket tartanak Székesfehérváron, Mosonmagyaróváron, Sopronban és Veszprémben. Debrecenben az ÁVH-sok tüzet nyitnak a tüntetőkre, hárman életüket vesztik.

1956. október 24. szerda

T54-es szovjet harckocsik és páncélozott csapatszállító járművek vonulnak a Múzeum körút és Rákóczi út kereszteződésében.
T54-es szovjet harckocsik és páncélozott csapatszállító járművek vonulnak a Múzeum körút és Rákóczi út kereszteződésében.

A felkelők elfoglalják a rádió épületét. Hajnalban Budapestre érkeznek az első szovjet páncélosok. Az Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége (MDP KV) megerősíti Gerő Ernőt első titkári tisztségében. A miniszterelnök Nagy Imre, helyettese Hegedüs András. Kihirdetik a statáriumot. Budapesten leáll a termelés, szünetel a tanítás. Délben a felkelők elfoglalják az Athenaeum Nyomdát. A Roosevelt téren felvonuló tüntetőkre az ÁVH-sok tüzet nyitnak, többen meghalnak. Nagy Imre rádióbeszédében a harcok beszüntetésére, nyugalomra szólít fel mindenkit. Délután kigyullad és leég a Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteményének egy része. Este Kádár János a rádió Parlamentből sugárzott adásában ellenforradalomnak nevezi a megmozdulásokat. Felkelőcsoportok alakulnak. A Bem laktanyából a felkelők nagy mennyiségű fegyvert szereznek. Székesfehérváron a szovjet katonák rálőnek a városháza előtt tüntetőkre, hatan meghalnak. További szovjet csapatokat irányítanak Magyarországra.

1956. október 25. csütörtök

A sortűz elől menekülő tüntetők a Kossuth téren.
A sortűz elől menekülő tüntetők a Kossuth téren.

Reggel szovjet és magyar alakulatok visszafoglalják a rádió épületét. Felkelők foglalják el a IX. kerületi rendőrkapitányságot. A kijárási tilalom feloldása után a Kossuth téren 8-10 ezer ember gyűlik össze, a Parlamentet őrző szovjet katonák barátkoznak a tüntetőkkel. Negyed tizenkettő körül feltehetően az ÁVH mesterlövészei nyitnak tüzet a tüntetőkre, mire a szovjet harckocsik egyik része is a tömegbe lő, másik részük viszont a háztetőkön megbújó orvlövészekre tüzel. A sortűznek mintegy 60-70 halálos áldozata és 100-150 sebesültje van. Az MDP KV felmenti Gerő Ernőt a főtitkári tisztség alól, helyére Kádár János kerül. Maléter Pál ezredes a Kilián laktanyánál tűzszünetet köt a corvinista felkelőkkel. Súlyos harcok folynak a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésénél, a Corvin köznél. Lakihegyen a felkelők aknavetővel lövik a rádióadót. Számos vidéki városban tüntetnek, Győrött tüzet nyitnak a tüntetőkre. Nyíregyházán és Várpalotán megtámadják a városon áthaladó szovjet teherautókat.

1956. október 26. péntek

A mosonmagyaróvári sortűz halálos áldozatai.
A mosonmagyaróvári sortűz halálos áldozatai.

Délután felkelők foglalják el a csepeli rendőrkapitányságot. Az MDP KV a rádión keresztül új nemzeti kormányt, magyar-szovjet tárgyalásokat, üzemi munkástanács-választásokat, béremeléseket, gazdasági, politikai változásokat ígér. Közzéteszik az Elnöki Tanács amnesztiarendeletét, amely mindenkire vonatkozik, aki 22 óráig leteszi a fegyvert. Felkelők szállják meg a Móricz Zsigmond körteret és a Danuvia Fegyvergyárat. Mosonmagyaróváron a határőrök a tüntetőkre lőnek – 52-en halnak meg, 86-an megsebesülnek. Esztergomban a katonák tüzet nyitnak a tüntetőkre, 15-en meghalnak, legalább 50-en megsebesülnek. Zalaegerszegen a rendőrök és a pártfunkcionáriusok a tömegbe lőnek. Nagykanizsán a városi pártbizottság előtti sortűznek halott és sebesült áldozatai vannak. A kecskeméti tüntetőkre rálőnek a katonák, hárman meghalnak. Több vidéki városban tüntetnek, forradalmi bizottságok, nemzeti tanácsok és munkástanácsok alakulnak. Tatán megtámadják a laktanyát, kiszabadítják az oroszlányi és a tatabányai munkatáborok rabjait, Tatabányán lefegyverzik a megyei rendőrkapitányság és a Hunyadi Lövésztiszti Iskola őrségét.

1956. október 27. szombat

A forradalmárok kiszabadítják a politikai foglyokat és velük együtt a más bűnökért-, vétségekért elitélteket is. Egy korábbi rab leveti a csikos kabátot.
A forradalmárok kiszabadítják a politikai foglyokat és velük együtt a más bűnökért-, vétségekért elitélteket is. Egy korábbi rab leveti a csikos kabátot.

Délelőtt a rádió ismerteti a kormány új összetételét, amelyből kikerült Hegedüs András a reformok legfőbb ellenzője. A VIII. kerületben megtámadják a felvonuló szovjet katonákat. A katonaság megszállja a Szabadság hidat és a Móricz Zsigmond körteret. Pesterzsébeten felkelők tartják megszállva a rendőrség, a tanács, a pártbizottság és a vásárcsarnok épületét. Kecskeméten a hadsereg nagyszabású tisztogató akciót hajt végre. A tüntetőkre tüzet nyitnak Kalocsán, Kiskunhalason, Kecelen, Berzencén, Várpalotán, Bajon és Örkényben. A fegyvertelen tiszakécskei tüntetőket vadászgépről lövik, 17-en meghalnak, 110-en megsebesülnek. Lökösházán és Battonyán a lakosság segítségével felszedik a vasúti síneket, hogy megakadályozzák újabb szovjet csapatok beszállítását. Egerben a felkelők elfoglalják az ÁVH épületét. Vácott közel 800 elítélt szabadul ki a börtönből. Az amerikai külügyminiszter a Világpolitikai Tanács előtt mondott beszédében utal arra, hogy Magyarországot nem tekinti az USA potenciális katonai szövetségesének.

1956. október 28. vasárnap

Nagy Imrének, a Minisztertanács elnökének rádiónyilatkozata. A Kossuth Rádió hangfelvétele a Parlamentben készült.
Nagy Imrének, a Minisztertanács elnökének rádiónyilatkozata. A Kossuth Rádió hangfelvétele a Parlamentben készült.


Hajnalban a szovjet katonák megtámadják a Corvin közi felkelőket, akik a támadást visszaverik. Leteszi az esküt az új Nagy Imre-kormány, amelyben Kádár János államminiszteri posztot kap. Felfüggesztik a kijárási tilalmat. Kecskeméten repülőgépről ismét lövik a Cigánytelepet, majd a katonaság átfésüli a városrészt. A harcokban több felkelő és katona veszti életét. Sopronkőhidán és a komlói munkatáborban az őrség megakadályozza a rabok kitörését. Hegyeshalomnál lezárják a határátkelőhelyet. Gyöngyösön kijárási tilalmat vezetnek be. Felsőpetényben 200-250 ember az Almássy-kastélynál tüntet, ahol Mindszenty József bíborost tartják fogva. Vácott és Kalocsán a laktanyát, Fóton a lőszerraktárat, Békésen a járási rendőrkapitányságot támadják meg a felkelők. Az SZKP KB Elnöksége határozatot hoz a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok megerősítéséről. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzi "A magyarországi helyzet”-et.

1956. október 29. hétfő

Baltával, csákánnyal törik darabokra az október 23-án ledöntött Sztálin-szobrot. Darabjait a forradalom emlékeként viszik el az arrajárók.
Baltával, csákánnyal törik darabokra az október 23-án ledöntött Sztálin-szobrot. Darabjait a forradalom emlékeként viszik el az arrajárók.

A legkompromittáltabb kommunista vezetők, Gerő Ernő, Hegedüs András, Bata István, Piros László, Andics Erzsébet, Berei Andor és Kovács István szovjet repülőgépeken Moszkvába menekülnek. A Honvédelmi Minisztériumban tárgyalások folynak a felkelőcsoportok képviselőivel. A rádióban bejelentik, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból. A középületek szovjet őrségét magyar csapatok kezdik el felváltani. Újabb összecsapásokra kerül sor a szovjet csapatok és a felkelők között a VIII. és IX. kerületben. A Corvin közi felkelők létszáma eléri az 1000-1200 főt. Kecskeméten ritkulnak, de folytatódnak az összecsapások. Szabadszálláson. katonák a tüntető tömegbe lőnek. Ózdon egy félreértés miatt a tömeg meglincselt egy ügyészségi nyomozót, egy rendőrt és egy ÁVH-s tisztet. Hegyeshalomnál lefegyverzik a határőrőrsöt. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat munkástanácsa leállítja a kőolajszállítást a finomítókba. Záhonyban felrobbantják a szélesnyomtávú pályaudvar bejáratát, hogy megakadályozzák a szovjet szerelvények beérkezését.

1956. október 30. kedd

Foglyul ejtett államvédelmis katonák kivégzése a Köztársaság téren.
Foglyul ejtett államvédelmis katonák kivégzése a Köztársaság téren.

A kormány elismeri a forradalomban létrejött helyi, önkormányzati szerveket. Folytatódik a szovjet csapatok kivonása Budapestről. Az MDP Köztársaság téri pártházánál tűzharc tör ki a felkelők és a pártház őrsége között. A felkelők megostromolják az épületet. A védők fel akarják adni a az épületet. A pártházból fehér zászlóval kilépő két honvéd ezredest és a pártbizottság Nagy Imrével rokonszenvező titkárát, Mező Imrét lelövik (vitatott, hogy a lövés az épületen belőlről vagy kívülről jött). A pártház ÁVH-s védői közül többeket a helyszínen agyonlőttek vagy meglincseltek. A harcban számos felkelő veszti életét, a védők közül 23 áldozata van az ostromnak és a népítéletnek. Délután fél háromkor a rádióban Nagy Imre bejelenti az egypártrendszer megszüntetését, a koalíciós kormány létrejöttét, Tildy Zoltán pedig a begyűjtési rendszer megszüntetését, és a szabad választások előkészítését jelenti be. Újjáalakul az Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt. A Budapesti Országos Börtönből kiszabadítanak több politikai foglyot. Az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyvereseket küld Mindszenty bíborosért. Az ÁVH-s őrség feloszlik, Mindszentyt a rétsági laktanyába viszik. Ausztria határzárat rendel el. A Dudás József vezetésével megalakult Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány bejelenti, hogy nem ismeri el a Nagy Imre-kormányt.

1956. október 31. szerda

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érseket katonai védőkíséret hozta Budapestre, miután kiszabadult a felsőpetényi házi őrizetéből. Balról Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy látható.
Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érseket katonai védőkíséret hozta Budapestre, miután kiszabadult a felsőpetényi házi őrizetéből. Balról Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy látható.

A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány küldötte ellenkormány alakítására tesz javaslatot a Dunántúli Nemzeti Tanácsnál, amit a szervezet visszautasít. A szovjet csapatok kivonását és a semlegesség bejelentését sürgető Dunántúli Nemzeti Tanács küldöttsége Budapesten tárgyal Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal, és megegyeznek a szükséges lépésekről. A Honvédelmi Minisztériumban megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. Király Bélát a Nemzetőrség főparancsnokává és Budapest katonai parancsnokává, Maléter Pált a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezik ki. A Kilián laktanyában megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság. Dél körül befejeződik a szovjet csapatok kivonulása Budapestről. Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását. Újjáalakul a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség. Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével a budai Várba érkezik a Mindszenty bíborost szállító menetoszlop. Éjszaka újabb szovjet csapatok vonulnak be Magyarországra. Moszkvában, az SZKP KB Elnöksége a katonai beavatkozás mellett dönt. Washingtonban Eisenhower elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép elismerése mellett biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének.

1956. november 1. csütörtök

Gyerekek kilőtt légelhárító ágyúval játszanak a Népszínház utcában
Gyerekek kilőtt légelhárító ágyúval játszanak a Népszínház utcában

A feloszlatott MDP helyett megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). Reggel a szovjetek körülveszik a Ferihegyi repülőteret, majd a szovjet hadsereg valamennyi magyar repülőteret körülzárja és elfoglalja, egyedül a budaörsi repülőtér marad a kormány ellenőrzése alatt. Megalakul a Fővárosi Nemzeti Bizottság, a Demokrata Néppárt, a Keresztény Magyar Párt, a Keresztény Front, a volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége és a Magyar Cserkészszövetség. A kormány felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét és az ENSZ-hez fordul támogatásért. Az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri. 19.50-kor Nagy Imre bejelenti a semlegességet a rádióban. A kormány megtiltja a magyar alakulatoknak a szovjet csapatokkal szembeni ellenállást. 20.24-kor Mindszenty József bíboros nyilatkozik a rádióban. Este tíz órakor a rádió az MSZMP megalakulását bejelentő Kádár János beszédét sugározza, aki a történteket dicsőséges felkelésnek nevezi, de Kádár ekkor már nincs a fővárosban, Münnich Ferenccel együtt átáll a szovjetekhez. Breszt-Litovszkban Hruscsov tájékoztatja a lengyel küldöttséget a küszöbönálló magyarországi intervencióról. Teljes harckészültségbe helyezik a Jugoszláv Néphadsereget.

1956. november 2. péntek

Amerikai lobogóval feldíszített bécsi rendszámú autó az Akácfa utca 3. szám előtt.
Amerikai lobogóval feldíszített bécsi rendszámú autó az Akácfa utca 3. szám előtt.

Reggel kilenc órakor kezdődő ülésén a kormány delegációt nevez ki a Szovjetunióval való tárgyalásokra. A szovjet hadsereg lezárja a Győrből a nyugati határ felé vezető utat. A szovjet hadsereg magyarországi főhadiszállását Szolnokon állítják fel. Moszkvából megérkezik Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, és kiadja a parancsot a november 4-i támadásra. Kádár János Moszkvába érkezik és Münnich Ferenccel, valamint Bata Istvánnal együtt részt vesz az SZKP KB Elnökségének ülésén. Hruscsov és Malenkov Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyal. Hruscsov és Malenkov Brioni szigetén tárgyal Titóval, aki nem tiltakozik a tervezett szovjet akció ellen. Tito megígéri, hogy Nagy Imrének és csoportjának fölajánlja, hogy meneküljenek a budapesti jugoszláv követségre, és ráveszi Nagyot a lemondásra. Itt dőlt el az is, hogy a megalakítandó ellenkormány vezetője nem a szovjetek által inkább támogatott Münnich Ferenc, hanem Kádár János lesz.

1956. november 3. szombat

Szovjet katonai küldöttség a Parlamentben, középen a delegáció vezetője, Mihail Szergejevics Malinyin hadseregtábornok.
Szovjet katonai küldöttség a Parlamentben, középen a delegáció vezetője, Mihail Szergejevics Malinyin hadseregtábornok.

Budapesten átalakul a Nemzeti Kormány, amelybe az újjáalakult pártok képviselői kerülnek be, így a kisgazda B. Szabó István, a parasztpárt képviseletében Bibó István és Farkas Ferenc, valamint a szociáldemokrata miniszterek: Fischer József és Kelemen Gyula. Az új honvédelmi miniszter Maléter Pál, akit vezérőrnaggyá léptetnek elő. Erdei Ferenc kivételével a kormány többi tagja, Kádár János, Kéthly Anna, Kovács Béla, Losonczy Géza, és Tildy Zoltán hivatalában maradt. Mindszenty József bíboros sajtótájékoztatóján a nyugati nemzetek, különösen a nagyhatalmak politikai és gazdasági segítségét kéri. Délben a Parlamentben megkezdődnek a magyar-szovjet tárgyalások a csapatkivonások részleteiről. A szovjetek ígéretet tesznek a megszállás leállítására. Budapest körül újabb magyar alakulatok foglalják el állásaikat. Este Tildy Zoltán és Losonczy Géza nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Parlamentben, amelyen azt hangsúlyozza, hogy Magyarországon nem ellenforradalom zajlik, s olyan új rend alakult ki, ami elfogadható Moszkvának. Este 8 órakor Mindszenty József a rádióban politikájának töretlenségét hangsúlyozza. Este tíz órakor Tökölön, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságán a KGB letartóztatja a csapatkivonásról tárgyaló Maléter Pál vezette magyar kormányküldöttséget. A szovjetek körülzárják Győrt és Debrecent, elfoglalják a záhonyi vasútállomást és lezárják az osztrák-magyar határt. Moszkvában, az SZKP KB Elnöksége ülésén Kádár János és Münnich Ferenc vezetésével ellenkormány alakul.

1956. november 4. vasárnap

Az október 23-án kitört forradalom leverésére bevonuló szovjet tankok a Margit hídon november 4-én.
Az október 23-án kitört forradalom leverésére bevonuló szovjet tankok a Margit hídon november 4-én.

Hajnalban Románia felől újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt. Az ungvári rádió a Kádár János által vezetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívását sugározza. 4.15-kor megindul a szovjet csapatok általános támadása. Nagy Imre nem ad parancsot az ellenállásra. 5.20-kor hangzik el először Nagy Imre rövid, segélykérő rádióbeszéde több nyelven. A Nagy Imre-kormány tagjai 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre menekülnek. Mindszenty József az amerikai követségen kap menedékjogot. Bibó István a magyar kormány egyetlen, az országgyűlés épületében tartózkodó képviselője. A szovjetek elfoglalják a HM és a BM épületét, majd körülzárják a Parlamentet. 7.57-kor magyarul, angolul, németül és oroszul hangzik el a rádióban az Írószövetség segélykérő felhívása. Budapest több pontján a nemzetőrség szembeszáll a szovjet támadással. A szovjetek sorban foglalják ela vidéki városokat. Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvából katonai repülőgéppel Szolnokra érkezik.