Vádat emelhet az ügyészség Képíró Sándor ellen
További Belföld cikkek
-
Siker vagy kudarc az elmúlt 5 év? – erről vitatkoznak a Fővárosi Közgyűlésben - Gázszag miatt ki kellett üríteni egy budapesti általános iskolát
- Dandártábornokká nevezett ki két rendőrt és egy tűzoltót Sulyok Tamás
- Ez mindenkit érinthet, hozzányúlt a kormány a fogyasztóvédelmi szabályokhoz
- Több fontos autópályán is torlódásra kell számítani
A Budapesti Nyomozóügyészség szerint a „razzia” harmadik napján Képíró Sándor járőrosztaga indokolatlanul agyonlőtte a Steinberger házaspárt, az ágyában fekvő Weisz Irént és Scheer Ferencet. Képíró tagadja a vádakat – számol be az eheti Magyar Narancs.
Újvidéken magyar csendőrök és katonák három nap alatt – a magyar források szerint – 3340 embert, főleg szerbet és zsidót öltek meg, köztük 147 gyereket (szerb források több mint 3800 halottat említenek). Az idén 95 éves Képíró 1996-ban települt vissza Argentínából, miután Buenos Aires-ben magyar diplomaták megígérték neki, hogy nem lesz bántódása.
A hetilap nem kapott érdemi segítséget a külügyi tárcától, hogy felderítse, miként ígérhetett büntetlenséget Magyarország egy esetleg háborús bűnökkel vádolható embernek. Képírót már 1944-ben tíz év fegyházra ítélték az 1942-ben frissen visszacsatolt Újvidéken történt vérengzés miatt, ám az eljárást és az ítéleteket a nyilas hatalomátvétel után megsemmisítették. A férfi a háború után Argentínába menekült.
Képíró a vérengzésért a honvédséget tartja felelősnek, ő – mint mondja – csendőrtisztként egyáltalán nem is látott holttestet, és a kivégzések elrendelését is tagadja. Az ügyet 2006-ban előásó jeruzsálemi Wiesenthal-központ szerint viszont Képíró Sándor nemcsak az 1942-es események egy részéért felelős, hanem 1944-ben részt vett az újvidéki zsidók deportálásában is. Erre vonatkozóan azonban nem került elő bizonyíték.
A hetilap a helyszínen szemtanúkat is megszólaltatott az 1942-es pogromról, emellett korabeli dokumentumok és az 1944-es per iratai, továbbá történelmi forrásmunkák alapján rekonstruálja az eseményeket és Képíró szerepét. A cikk megállapítása szerint a magyar hatóságok az elmúlt három évben nem sokat tettek Képíró szerepének és esetleges háborús bűneinek a tisztázása érdekében.
Nemrég azonban megérkeztek Szerbia és Montenegró Levéltárából a mostani gyanúsítás alapját képező dokumentumok, így október elején Képírót gyanúsítottként hallgatták ki Budapesten. Ilyen dokumentumok például az 1944-es büntetőper szerbből visszafordított aktái: az eredeti iratok ugyanis eltűntek a magyarországi levéltárakból.
Az ügy érdekessége, hogy háborús bűnökkel gyanúsított Képíró Sándor védőügyvédje az a Zétényi Zsolt volt országgyűlési képviselő, aki 1991-ben (Takács Péterrel) nyújtott be egy elhíresült, a kommunizmus idején politikai okokból elkövetett súlyos bûncselekmények elévülésének törlését célzó (később az Alkotmánybíróság által megsemmisített) törvényjavaslatot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
