Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

A Fidesz büntetné Sólyom sértegetését

2009.11.02. 10:51
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • cikkünk a témában:

    Kizárólag az SZDSZ akar rádiózni a parlamentben

    Kedden 14 órán át szavazhatnak a költségvetésről a képviselők, hétfőn ezért végső döntést nem is hoznak egy törvényről sem. Bajnai Gordon miniszterelnök viszont azonnali kérdésekre válaszol. Lesz szó az ORTT a Sláger és a Danubius rádiókat megszüntető döntéséről is, de nem sokáig.

  • Mivel a miniszterelnök nem beszél, hétfőn ismét csak négy napirend előtti felszólalás lesz a Parlamentben. Elsőként a fideszes Varga Mihály beszél a kormányzati teendőkről - hogy a Bajnai-kormány vagy a jövőbeni Fidesz-kormány teendőiről, az majd kiderül. A kereszténydemokrata Salamon László A köztársasági elnök sérthetetlensége címet adta felszólalásának. A szocialista Schwarz Tibort pedig az érdekli, hogy mi az igazság az oltásokról. Gusztos Péter, a szabad demokraták frakcióvezető-helyettese pedig Kérem, kapcsolja ki címen nyilván a rádiópályázatról beszél, amely ügyben pártja amúgy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte.

  • Összesen négy kérdés vár Bajnai Gordonra. Fónagy János a vasúti átalakításról kérdezi, Nógrádi Zoltán és Hörcsik Richárd arról, hogy "kinek támogatás a támogatás. Bernáth Ildikó kérdésében egy híres filmre utal, "A félelem bére" a cím. Cser-Palkovics András pedig Sukoróról kérdezi a miniszterelnököt.

  • Varga Mihály szerint az elmúlt hét aggasztó ténye a drámai munkanélküliség, ami immár meghaladja a 10 százalékot. A Gyurcsány-Bajnai-kormány továbbra sem tudott jó intézkedéseket hozni a válság megfékezésére, mondta. Szerinte a gazdaságpolitikának nincsenek érdemi eredményei, a kormány tovább mélyítette a válságot. Szerinte Bajnainak egyetlen funkciója van, hogy elvigye az MSZP-t a választásokig. Trükközést sejt amögött is, hogy új elnököt neveznek ki a Központi Statisztikai Hivatal élére, azt sugallta, hogy ettől a kormány nyilván a statisztikai adatok változását-megváltoztatását várja.

    01
    Fotók: Barakonyi Szabolcs
  • "Amikor az ország gazdaságpolitikájáról beszélünk, akkor a gazdaságpolitikáért valóban a kormány felelős" - válaszolta Varga Mihálynak Katona Tamás pénzügyi államtitkár, majd gyorsan a gazdasági válságra terelte a szót. Elismerte, hogy valóban 10,3 százalék a munkanélküliség, de szerinte szerte Európában 10 százalék feletti a munkanélküliség. Majd arról beszélt, hogy mit tett a kormány a foglalkoztatásért. Állítása szerint most többen dolgoznak, mint dolgoztak 2000-ben vagy 2001-ben. Trükközni meg szerinte a Fidesz szokott. Például az infláció nemhogy nő, hanem csökken, megfogalmazása szerint "dezinflációs pálya" rajzolódott ki.

    02
  • Salamon László szerint az október 23-i ünnepséggel kapcsolatban egy szocialista képviselő minősíthetetlen hangnemben sértegette a köztársasági elnököt. Ez szerinte törvényekbe ütközik. Nem árulta el, hogy ki és mivel sértegette Sólyom Lászlót, de valószínűleg Sanyi Tibor MSZP-s képviselőre gondolt, aki gyalázatos alaknak nevezte a köztársasági elnököt.

    Salamon sajnálkozott, hogy külön törvény nem bünteti a köztársasági elnököt sértegetőket.

     

    03
  • Molnár Csaba kancelláriaminiszter úgy érezte, válaszolnia kell, bár szerinte sem a kormány dolga, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Hanem az alkotmánybíróságé, amely 1991-ben 48. számú határozatában már foglalkozott a kérdéssel. Az abban foglaltak szerint a sérthetetlenség a köztársasági elnök politikai felelőtlenségét és büntetőjogi mentességét jelenti, nem pedig a felségsértés megfelelője.

    04
  • Schvarcz Tibor szocialista képviselő szerint az influenza már a szomszédban van. Mindeközben szerinte oltásellenes kampány folyik Magyarországon, csipről beszélnek, meg arról, hogy a zsidók ki akarják irtani a magyarokat. És még a körzeti orvosok is lebeszélik az embereket az oltásról. "Amerikában a WHO 7-ről 10-re emelte a terhes nők veszélyeztetettségét, oltják is őket, hetvenen már meg is haltak benne" - mondta, bár nyilván nem az oltásra, hanem az influenzára gondolt a halál okaként. Arról is beszélt, hogy egy közvélemény-kutatás szerint főként a jobboldali szavazók mondják azt, hogy nem oltatják be magukat, pedig "az influenza nem válogat". Azaz, gyakorlatilag a Fidesz szavazótáborának védelmében beszélt.

    05
  • Székely Tamás egészségügyi miniszter az oltás fontosságáról beszélt válaszában, hiszen az influenza veszélyes betegség.

    06
  • Gusztos Péter napirend előtti felszólalásában gyakorlatilag felsorolta azokat a kérdéseket, amelyeket a szabad demokraták által javasolt vizsgálóbizottságnak vizsgálnia kéne. Például, hogy a háttérben összejátszott-e a Fidesz és az MSZP? Hogy hogyan nyerhetett egy olyan pályázó, amelyet irreális ígéretei miatt ki kellett volna zárni? Majd azt kifogásolta, hogy a Fidesz és az MSZP várhatóan le fogja söpörni a vizsgálóbizottság sürgős felállítására vonatkozó javaslatát. Leginkább a szocialistákat nem érti, akiknek felidézte Gyurcsány Ferenc a szocialisták pénteki választmányi ülésen elhangzott felszólítását: "demokraták, ébresztő!" A webkettes, blogoló-facebookozó képviselő egy Szalacsi-idézettel zárta: "kérem, kapcsolja ki!"

     

    07

     

  • A Fidesz nem szavazta meg, hogy sürgösséggel tárgyalja az Országgyűlés a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami kézfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény módosítását.

  • A fideszes Balog Zoltán az iránt érdeklődik, hogy valójában mit tesz a kormány a romákért. Szerinte ugyanis 2009-ben egy forintot sem akartak fordítani a romák lakhatási körülményeinek javítására, a romatelepek felszámolására. Végül egy fideszes képviselő javaslatára különítettek el a célra egymilliárd forintot, amit aztán Gyurcsány Ferenc kormánya végül zárolt. A zárolást ugyan most feloldották, de nyilván az év hátralevő részében előkészítetlenül már képtelenség roma telepeket felszámolni. Ezért azt kérdezte, hány forintot terveznek költeni idén a romatelepek felszámolására. Jövőre kétmilliárdot szán erre a kormány, miért csak a választások előtt költenek pénzt a romákra, kérdezte.

  • Korózs Lajos szerint semmi sincs úgy, ahogy Balog mondja. A szociális államtitkár szerint a Fidesz biztos Molnár Oszkár ki nem adatása miatt izgul, amúgy pedig a Fidesz soha semmit nem tett a romákért. Ezt az ellenzéki padsorokból nagy pfujjolás fogadta. Szerinte a kormány 2,8 milliárd forintot fordított összesen a roma telepek felszámolására, idén pedig 250 milliót különítettek el, de azért csak ennyit, mert még tavalyról áthúzódó felszámolások zajlottak, "így nem volt értelme újabbakba belekezdeni". Novemberben pedig nyolcszáz millió forintnyi pályázatot hirdetnek a romatelepek felszámolására. 2013-ig összesen száz romatelepet kívánnak felszámolni. Balog nem fogadta el a választ, ezzel összezavarta Katona Béla házelnököt, aki szavaztatás helyett Káli Sándornak, a következő interpellálónak adta meg a szót. Aztán pontosított, a képviselők pedig elfogadták az államtitkár válaszát.

  • A szocialisták miskolci polgármestere, Káli Sándor arról kérdezte az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy hogyan kívánja segíteni az önkormányzatok közbiztonsági tevékenységét. Mialatt arról beszélt, hogy a lakosság biztonságérzete romlik, a rendészeti államtitkár, Avarkeszi Dezső Orbán Viktor Fidesz-elnökkel nevetgélt. Pedig Káli szerint bár Miskolc látszólag kivételezett helyzetben van, még náluk is feltöltetlen a rendőrség. Avarkeszi szerint tény, hogy miközben országosan csökken a bűncselekmények száma, bizonyos területeken viszont nőtt az amúgy kis értékre elkövetett, de a lakosságot irritáló bűncselekmények száma. Megoldás lehet a településőrségek felállítása, amire 393 önkormányzat jelentkezett. A településőröket a rendőrség szakmai tanácsadással segíti. Káli elfogadta a választ, bár szerinte nem lehet az önkormányzatokra átruházni a közbiztonság védelmét.

  • A kereszténydemokrata Rétvári Bence szerint a kormány késlekedik a zöld munkahelyek létrehozásában, ezzel pedig azt kockáztatja, hogy a gazdasági válságból való kilábalás után nem sokkal Magyarország egy karbonintenzív gazdasági pályára áll, melynek következtében pár év múlva újra drasztikus változásokra lesz szükség.

  • Szabó Imre környezetvédelmi miniszter szerint a kormány tisztában van a zöld gazdaság fontosságával. Állítása szerint összesen 1600 milliárd forintnyi támogatás jut zöld beruházásokra, de hogy mikor, azt csak a mostanában kifejezéssel jelezte. De csütörtökön felavatott egy nullemissziós gyárat Perkután. Rétvári sajnálta, hogy kérdésére nem a miniszterelnök, hanem a környezetvédelmi miniszter válaszolt, mert igazán arra lett volna kiváncsi, hogy miért ilyen alacsony a zöldberuházások aránya a gazdaságéllénkítésben. A választ nem fogadta el, de a parlament igen.

  • Lakos Imre azt kifogásolta, hogy a kormány lepaktált a Volán-szakszervezetekkel. A kormány egy monopóliumot vett védelmébe, egy olyan monopóliumot, amely igazolja a közgazdasági tankönyvek tételét a monopóliumok károsságáról, mondta. Azt kifogásolta, hogy a Volánnal kötött közszolgáltatói szerződés kizárja az alvállalkozókat, ezzel szűkíti az amúgy sem túl nagy versenyt.

  • Hónig Péter szerint a kormány és a Volán megállapodása összhangban van az EU határozataival, mert az a szabad verseny helyett az úgynevezett szabályozott piacot preferálja a közlekedési közszolgáltatások piacán - azaz a kormány beavatkozhat, saját vállalatai védelmében akár ki is zárhatja a piacról a magánvállalkozásokat. Ennek ellenére a megállapodás szerinte nem zárja ki az alvállalkozók bevonását, sőt, valamilyen rejtélyes módon még azt is segíti, hogy a hazai kisvállalkozók megerősödve versenyre kelhessenek a tőkeerős külföldi vállalkozásokkal, mint amilyen az Orange Ways, amit ugye a kormány nem engedett be a helyközi piacra. Lakos Imre nem tudta elfogadni a választ, a Fidesz tartózkodással fejezte ki, hogy tulajdonképpen egyetért az etatista gazdaságpolitikával.

  • Miután napirend előtt a szocialista Schvarcz Tibor a Fideszt vádolta zavarkeltéssel a nagyon fontos influenzaoltással kapcsolatban, az interpellációk során a fideszes Mikola István vádolta ugyanezzel a kormányt. Ahogy napirend előtt Schwarz, most Mikola beszélt jó minőségű védőoltásról. Ahogy napirend előtt Schvarcz, most Mikola beszélt a sajtóban folyó lejárató kampányról. Mindenben egyetértettek tehát, csak abban nem, hogy ki a hibás.

  • Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint abban egyetértenek, hogy az influenzaoltás fontos. Fideszes képviselők nyilatkozatait idézte, akik nem fogják beoltatni magukat. Mikola köszönte a választ, de szerinte "óriási zavar van". Ezt nagy derültség fogadta a szocialista padsorokban. Mikola nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

  • A fideszes Kupper András szintén az új influenza elleni védőoltásról kérdezte Székely Tamást. Kifogásolta a kormányzati kommunikációt, mert szerinte a háziorvosok, tanárok sem kaptak kellő felvilágosítást, nincs adat arról, hogy hány embert oltottak be, és bár szeptemberben azt állították, hogy két hónap alatt beadható hatmillió védőoltás, egyelőre "legfeljebb pár százezret adhattak be".

  • Székely Tamás szerint a kormány jól végezte a dolgát, például félmillió szórólapot helyeztek ki az iskolákban, tízezer plakátot az orvosi rendelőkben és az önkormányzatokban. A háziorvosok részére továbbképzéseket tartottak. Kupper nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

  • Gyimesi Endre azt nehezményezte, hogy Bajnai Gordon nem tudja a színház nevét, amire 80 milliárdot akar költeni a kormány. És hogy van az, feszegette a fideszes honatya, hogy válság idején a kabinet majdnem négyszeresére emelte azt a 20 milliárdot, amivel eredetileg támogatni akarta az Erkel Színházat felújítását.

  • Hiller István őszintén remélte, hogy Gyimesi csak információhiányban szenved, és a Fidesz nem egy új gödörtörténetet (Erzsébet tér) alalpoz meg. A miniszter szerint ez az ügy az opera jövőjéről szól, ugyanis az Andrássy úti Operaházon kívül más épület nem képes normális operát prezentálni. De az Operaházat fel kell újítani, a rekonstrukció alatt pedig az újjáépített Erkel ad otthont az előadásoknak. Az Erkel mellett pedig megépül egy gyártó- és raktárbázis, tehát a 80 milliárd nem csak az Erkel díja. Gyimesi szerint a számokkal akkor is hazudik a kormány, és így a képviselő nem fogadta el Hiller válaszát. A parlament meg igen.

  • Fónagy szerint a kormány hónapok óta a vasúti szolgáltatás minőségének leépítésén dolgozik. Kinek jó ez, kérdezte a miniszterelnöktől.

    08
  • Bajnai szerint valóban dolgoznak a magyar vasút átalakításán, hiszen vannak dolgok, amelyek megváltoztatása nélkül nem mehet tovább az ország. Összességében tehát az egész országnak jó a vasút átalakítása, amely amúgy nem csak néhány szárnyvonal felszámolásáról szól, hanem a vasút teljes átalakításáról. A reformok szerinte nem szűkítik a vidék lehetőségeit, hiszen az államnak továbbra is kötelessége a közlekedés biztosítása. A cél a párhuzamosságok felszámolása. Újra elmondta, hogy ma minden magyarnak 33 ezer forintjába kerül évente a vasút.

  • Fónagy szerint a kormány elavult jelentésekre alapozza a szárnyvonalak bezárását, a reform pedig rossz irányba mutat. Akinek kalapácsa van, az egész világot szögnek látja, mondta. Szerinte a kormány tíz és százezrek sorsáról dönt. A szolgáltatás minőségével javításával utasokat lehetne terelni a megszűnő vonalakra.

  • Bajnai szerint valóban emberek tíz és százezreiről döntenek, amikor egy fenntartható költségvetés kialakításán dolgoznak. Szerinte a szolgáltatás minőségét azokon a vonalakon kell javítani, amit használnak is az utasok.

    09
    Fotók: Barakonyi Szabolcs
  • Nógrádi Zoltán szerint olyan újságcikkek jelennek meg a sajtóban, hogy menekülnek a magyarok az uniós pénzektől. Állítása szerint Magyarország nem tett meg mindent az uniós támogatások lehívásáért, pedig ha az időarányosan járó ezermilliárd eurót lehívták volna, az akár négy százalékponttal is csökkenthette volna a gazdasági visszaesést.

  • Bajnai egyetért Nógrádival abban, hogy az uniós források lehetőséget teremtenek rá, hogy a magyar kormány ne a magyar állam pénzén próbáljon gazdaságot élénkíteni. Idézett egy nemzetközi felmérést, amely szerint Magyarország időarányosan a források 89-90 százalékát kötötte le, ezzel az első helyen áll a környékbeli országok körében, a már kifizetett támogatások tekintetében pedig az egész EU-ban. Állítása szerint az uniós országok a magyar példát másolják, például azt, hogy 111 milliárdnyi támogatást a kisvállalkozások fejlesztésére irányítottak át.