Jolán
2 °C
4 °C

A népszavazás lett a magyar alkotmányos rend legalja

2009.11.08. 11:24 Módosítva: 2009-11-08 11:26:20
A jelenlegi parlament már nem dönt az Alkotmánybíróság hiányzó két tagjáról, ahogy a testület ügyrendjéről sem, és várhatóan a mulasztásos alkotmánysértések döntő többségével sem foglalkozik már, erről Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke beszélt. Az elnök mégsem ezeket nevezte a legnagyobb hiányosságnak, hanem azt, hogy a népszavazásra vonatkozó szabályok újragondolására még csak kísérletet sem tett a jogalkotó.

Az Országgyűlés súlyos mulasztása, hogy nem bővítette ki a törvény által rögzített 11 tagúra az elmúlt másfél évben kilenc fővel működő Alkotmánybíróságot, jelentette ki Paczolay Péter, a testület elnöke. Az alkotmánybíró információi szerint már össze sem hívják a jelölő bizottságot, miután teljesen eredménytelen volt annak működése.

Paczolay Péter
(Fotó: Koszticsák Szilárd)

A testület kilenc fővel is működik, de nyolc fővel határozatképes, így két alkotmánybíró betegsége vagy akár a teremből való távozása időlegesen határozatképtelenséget idézhet elő. Közlése szerint a határozatok számában ugyan nem látszik a kisebb létszám, de ez annak köszönhető, hogy olyan eljárási és a döntéseket gyorsító intézkedéseket vezettek be, amelyektől azt várták, hogy teljes létszám esetén húsz százalékkal növeli a befejezett ügyek számát.

"Bihari Mihály újrajelölésén állt meg ez a folyamat", mivel a Fidesz-KDNP ismét őt jelölte volna, de az MSZP soraiban a javaslat a legmerevebb elutasításba ütközött, mondta Paczolay Péter. Az elnök az elődje elleni "sajátos bosszúhadjárat másik dimenziójának" nevezte, hogy bár eddig valamennyi alkotmánybíró kivétel nélkül megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjét, Bihari Mihálytól ezt a kormány megtagadta.

Mulasztásos alkotmánysértési ügyek halasztása

Az Ab elnöke előrevetítette: nem csak alkotmánybírákat nem választ már a jelenlegi parlament, de a testület ügyrendje sem fog az Országgyűlés napirendjére kerülni, és szerinte a több mint húsz, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértésből is legfeljebb csak egy-két esetben döntenek. (A szeptemberi adatok alapján 21, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés írható az Országgyűlés rovására, ezek közül 18 esetben a mulasztás orvoslására előírt határidő is lejárt.)

A mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértések közül Paczolay Péter kiemelte a választójogi törvényt. A jövő évi választásokra utalva azt mondta: a parlament belecsúszott abba az időszakba, amelyben az Európa Tanács ajánlása szerint már nem ajánlott a jogszabály módosítása. Az ET a választásokat megelőző egy évben határozta meg ezt az időtartamot.

Paczolay Péter szerint ha a választási körzetek aránytalanságára vonatkozó szabályt az Ab 2005-ben megsemmisítette volna, akkor már lenne új szabályozás. "Így, hogy csak mulasztást állapított meg, ki tudja meddig még változatlanul marad az 1990 elején megállapított beosztás" - fogalmazott. Hozzátette: a testületbe való 2006-os belépése óta azt az álláspontot képviseli, hogy az Ab ne szaporítsa a mulasztásos alkotmánysértések számát, ahol megsemmisíteni is lehet. Szerinte az Ab kezében levő "legerősebb fegyver" a törvények megsemmisítése.

Húsz év

Azzal kapcsolatban, hogy az idén novemberben lesz húsz esztendeje annak, hogy az első alkotmánybírákat megválasztották, Paczolay Péter kiemelte: húsz év alatt sok tapasztalatot szereztek. Vannak időszakok, amikor az Ab a figyelem középpontjában áll, és vannak, amikor kevésbé. Ez indoklása szerint az ügyektől, a törvényhozástól is függ. Utóbbi kapcsán kitért arra, hogy ha a törvényhozás "meglehetősen takaréklángon működik, mint az utóbbi egy-két évben", ez meglátszik az Ab ügyein is. "Nem lehet ott ügyet indukálni, ahol tulajdonképpen a törvényhozás inkább csak a minimális feladatát teljesíti" - mondta.

Az Alkotmánybíróság nyolc taggal 2009. május 5-én: Holló András helyettes elnök, Paczolay Péter elnök, Kiss László, Bragyova András, Lévay Miklós, Lenkovics Barnabás, Kovács Péter és Balogh Elemér
(Fotó: Koszticsák Szilárd)

Az Ab hatásköreiről szólva arról is beszélt, hogy a testület közigazgatási bíróságként jár el többek között helyi, önkormányzati rendeletek felülvizsgálatánál. Az Ab elnöke szerint szerencsésebb volna, ha ezeket a jogalkotó a rendes bíróságok hatáskörébe utalná.

Az alkotmányjogi panasz intézményével, vagyis azzal a lehetőséggel összefüggésben, hogy az egyén a saját peres ügyében, a bíróság döntésével szemben az Ab-hez fordulhat, Paczolay Péter közölte: ez az első évtized erős törekvése volt a testület részéről a Legfelsőbb Bírósággal szemben, és ebből utóbbi álláspontja került ki győztesként a törvényhozó előtt. E hatáskör bevezetését a mai testület már nem erőlteti. Azt azonban kedvezőnek ítélte, hogy az állampolgárok megtámadhatják a jogszabályokat, közlése szerint a beadványok háromnegyede ilyen jellegű. Mint fogalmazott, ez lehetőséget biztosít arra, hogy a polgárok kontrollt gyakoroljanak a jogrendszer egésze fölött.

A magyar alkotmányos rend legelkeserítőbb pontja

Az ügyek számáról azt mondta: amíg 2000 körül ez a szám 1000 alatt volt, az idén már eddig több mint 1200 beadvány érkezett a testülethez. Az Ab elnöke szerint emögött új jelenségek figyelhetők meg. Példaként említette, hogy 2007-től kezdve jelentősen nőtt a bíróktól érkező beadványok száma.

Szólt arról is, hogy az Ab-t elárasztják a népszavazási ügyek, és megismételte az elnökké választása óta nyilvánossá vált álláspontját, miszerint "a magyar alkotmányos rend legelkeserítőbb pontjának" tartja azt, amivé a népszavazás intézménye lett. (Az elmúlt években a sör ingyenessé tételére, az államforma királysággá változására, a kormányfő rollerrel való közlekedésére vonatkozó kérdéseket is népszavazásra bocsátottak volna kezdeményezők.)

"Semmilyen indulatot nem érzek az Országgyűlés iránt se a bíróválasztás, se az ügyrend, se a mulasztások miatt, de ebben az egy pontban kifejezetten felelőtlenségnek tartom azt, hogy még csak kísérletet se tesznek a népszavazásra vonatkozó, részben alkotmányi szabályozásnak az újragondolására" - mondta Paczolay Péter, akinek a közlése szerint vannak olyan teljes ülési napok, amikor csak ilyen ügyekkel foglalkozik a testület.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?