Auguszta
-4 °C
2 °C

A népszavazás lett a magyar alkotmányos rend legalja

2009.11.08. 11:24 Módosítva: 2009-11-08 11:26:20
A jelenlegi parlament már nem dönt az Alkotmánybíróság hiányzó két tagjáról, ahogy a testület ügyrendjéről sem, és várhatóan a mulasztásos alkotmánysértések döntő többségével sem foglalkozik már, erről Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke beszélt. Az elnök mégsem ezeket nevezte a legnagyobb hiányosságnak, hanem azt, hogy a népszavazásra vonatkozó szabályok újragondolására még csak kísérletet sem tett a jogalkotó.

Az Országgyűlés súlyos mulasztása, hogy nem bővítette ki a törvény által rögzített 11 tagúra az elmúlt másfél évben kilenc fővel működő Alkotmánybíróságot, jelentette ki Paczolay Péter, a testület elnöke. Az alkotmánybíró információi szerint már össze sem hívják a jelölő bizottságot, miután teljesen eredménytelen volt annak működése.

Paczolay Péter
(Fotó: Koszticsák Szilárd)

A testület kilenc fővel is működik, de nyolc fővel határozatképes, így két alkotmánybíró betegsége vagy akár a teremből való távozása időlegesen határozatképtelenséget idézhet elő. Közlése szerint a határozatok számában ugyan nem látszik a kisebb létszám, de ez annak köszönhető, hogy olyan eljárási és a döntéseket gyorsító intézkedéseket vezettek be, amelyektől azt várták, hogy teljes létszám esetén húsz százalékkal növeli a befejezett ügyek számát.

"Bihari Mihály újrajelölésén állt meg ez a folyamat", mivel a Fidesz-KDNP ismét őt jelölte volna, de az MSZP soraiban a javaslat a legmerevebb elutasításba ütközött, mondta Paczolay Péter. Az elnök az elődje elleni "sajátos bosszúhadjárat másik dimenziójának" nevezte, hogy bár eddig valamennyi alkotmánybíró kivétel nélkül megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjét, Bihari Mihálytól ezt a kormány megtagadta.

Mulasztásos alkotmánysértési ügyek halasztása

Az Ab elnöke előrevetítette: nem csak alkotmánybírákat nem választ már a jelenlegi parlament, de a testület ügyrendje sem fog az Országgyűlés napirendjére kerülni, és szerinte a több mint húsz, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértésből is legfeljebb csak egy-két esetben döntenek. (A szeptemberi adatok alapján 21, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés írható az Országgyűlés rovására, ezek közül 18 esetben a mulasztás orvoslására előírt határidő is lejárt.)

A mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértések közül Paczolay Péter kiemelte a választójogi törvényt. A jövő évi választásokra utalva azt mondta: a parlament belecsúszott abba az időszakba, amelyben az Európa Tanács ajánlása szerint már nem ajánlott a jogszabály módosítása. Az ET a választásokat megelőző egy évben határozta meg ezt az időtartamot.

Paczolay Péter szerint ha a választási körzetek aránytalanságára vonatkozó szabályt az Ab 2005-ben megsemmisítette volna, akkor már lenne új szabályozás. "Így, hogy csak mulasztást állapított meg, ki tudja meddig még változatlanul marad az 1990 elején megállapított beosztás" - fogalmazott. Hozzátette: a testületbe való 2006-os belépése óta azt az álláspontot képviseli, hogy az Ab ne szaporítsa a mulasztásos alkotmánysértések számát, ahol megsemmisíteni is lehet. Szerinte az Ab kezében levő "legerősebb fegyver" a törvények megsemmisítése.

Húsz év

Azzal kapcsolatban, hogy az idén novemberben lesz húsz esztendeje annak, hogy az első alkotmánybírákat megválasztották, Paczolay Péter kiemelte: húsz év alatt sok tapasztalatot szereztek. Vannak időszakok, amikor az Ab a figyelem középpontjában áll, és vannak, amikor kevésbé. Ez indoklása szerint az ügyektől, a törvényhozástól is függ. Utóbbi kapcsán kitért arra, hogy ha a törvényhozás "meglehetősen takaréklángon működik, mint az utóbbi egy-két évben", ez meglátszik az Ab ügyein is. "Nem lehet ott ügyet indukálni, ahol tulajdonképpen a törvényhozás inkább csak a minimális feladatát teljesíti" - mondta.

Az Alkotmánybíróság nyolc taggal 2009. május 5-én: Holló András helyettes elnök, Paczolay Péter elnök, Kiss László, Bragyova András, Lévay Miklós, Lenkovics Barnabás, Kovács Péter és Balogh Elemér
(Fotó: Koszticsák Szilárd)

Az Ab hatásköreiről szólva arról is beszélt, hogy a testület közigazgatási bíróságként jár el többek között helyi, önkormányzati rendeletek felülvizsgálatánál. Az Ab elnöke szerint szerencsésebb volna, ha ezeket a jogalkotó a rendes bíróságok hatáskörébe utalná.

Az alkotmányjogi panasz intézményével, vagyis azzal a lehetőséggel összefüggésben, hogy az egyén a saját peres ügyében, a bíróság döntésével szemben az Ab-hez fordulhat, Paczolay Péter közölte: ez az első évtized erős törekvése volt a testület részéről a Legfelsőbb Bírósággal szemben, és ebből utóbbi álláspontja került ki győztesként a törvényhozó előtt. E hatáskör bevezetését a mai testület már nem erőlteti. Azt azonban kedvezőnek ítélte, hogy az állampolgárok megtámadhatják a jogszabályokat, közlése szerint a beadványok háromnegyede ilyen jellegű. Mint fogalmazott, ez lehetőséget biztosít arra, hogy a polgárok kontrollt gyakoroljanak a jogrendszer egésze fölött.

A magyar alkotmányos rend legelkeserítőbb pontja

Az ügyek számáról azt mondta: amíg 2000 körül ez a szám 1000 alatt volt, az idén már eddig több mint 1200 beadvány érkezett a testülethez. Az Ab elnöke szerint emögött új jelenségek figyelhetők meg. Példaként említette, hogy 2007-től kezdve jelentősen nőtt a bíróktól érkező beadványok száma.

Szólt arról is, hogy az Ab-t elárasztják a népszavazási ügyek, és megismételte az elnökké választása óta nyilvánossá vált álláspontját, miszerint "a magyar alkotmányos rend legelkeserítőbb pontjának" tartja azt, amivé a népszavazás intézménye lett. (Az elmúlt években a sör ingyenessé tételére, az államforma királysággá változására, a kormányfő rollerrel való közlekedésére vonatkozó kérdéseket is népszavazásra bocsátottak volna kezdeményezők.)

"Semmilyen indulatot nem érzek az Országgyűlés iránt se a bíróválasztás, se az ügyrend, se a mulasztások miatt, de ebben az egy pontban kifejezetten felelőtlenségnek tartom azt, hogy még csak kísérletet se tesznek a népszavazásra vonatkozó, részben alkotmányi szabályozásnak az újragondolására" - mondta Paczolay Péter, akinek a közlése szerint vannak olyan teljes ülési napok, amikor csak ilyen ügyekkel foglalkozik a testület.