Tekla
8 °C
20 °C

Kiszólhat-e a tűzoltó egy égő bevásárlóközpontból?

2009.11.10. 13:27
Nagy betonépítményekben, pincékben és vidéken sok helyen szabadtéren is megbízhatatlanul működik a százmilliárdos költséggel kiépített készenléti mobilrendszer. Az EDR hiányosságáról tud a tűzoltóság, a kormányzat és a szolgáltató cég. A szerződéskötéskor az állam nem kérte, hogy a kézi készülékeknek is országos lefedettséget biztosítson a hálózat építője, ezért csak az autóba épített telefonokban garantált a térerő.

A három GSM-szolgáltatón kívül az állam is fenntart egy negyedik országos mobilhálózatot. Az EDR (egységes digitális rádiórendszer) azonban nem a polgári mobilhasználók tízmilliós közönsége számára hozott újabb lehetőséget, hanem kizárólag az állami készenléti szervek 35 ezer munkatársának. A 2006 óta működő, a sajtóban ritkán szereplő rendszer legnagyobb felhasználója a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők.

Az Index két hete írt arról, hogy az eddig nagy fontosságúnak elkönyvelt projekt értékelésében változás állt be: a Miniszterelnöki Hivatal az EDR fenntartási költségén akar spórolni több milliárdot. A 2010-es költségvetés megfelelő rubrikájában a Pro-M Zrt-vel kötött szerződésben 2015-ig garantált évi bruttó 11,2 milliárd forint helyett csak 8,9 milliárd szerepel.

A MeH annak ellenére döntött egyoldalúan a díjcsökkentés mellett, hogy Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter éppen az ellenkezőjéért, több költségigényes szolgáltatásbővítésért lobbizott a hálózatgazda szerepét betöltő Molnár Csaba kancelláriaminiszternél. Draskovics a nyáron levélben javasolta minisztertársának, hogy kezdeményezze a Pro-M Zrt-nél a szerződés módosítását. A rendészeti tárca vezetője többek között azt szerette volna elérni, hogy a cég javítson a kézi készülékek használhatóságán, mert azok az ország számos helyén nem üzemelnek. (Az EDR-ben kézi készülékek a polgári mobiltelefonok megfelelői, mobiloknak az autóba szerelt készülékeket nevezik.). A rendőrség kézi készülékes próbavizsgálatán 2382 esetből 516-szor nem volt elég térerő a hálózatba lépéshez.

K EPA20081207032

Az Index információi szerint nemcsak a rendőrségnek, hanem a mentőknek és a tűzoltóknak is alapvető problémát okoz a kézi-lefedettség hiánya. Az erősebben árnyékoló betonépületekben, pincékben ugyanis gyakran szűnik meg a bevetésen lévő tűzoltók és az autó közötti kapcsolat. A tűzoltóság többek között emiatt húzta hosszú ideig URH-s rendszereinek feladását, 2007-ben azonban a katasztrófavédelemmel együtt át kellett térnie az EDR használatára. A rendszer hivatalosan el nem ismert hibáit azóta folyamatosan szapulják a belső fórumokon.

A kézi készülékek működőképességét leárnyékolt helyen általában hordozható átjátszókkal, úgynevezett repeaterekkel próbálják megoldani. Azaz a tűzoltóknak átjátszótáskákkal kell behatolniuk a lángoló épületekbe. Forrásaink szerint a forgalmas középületekben a mentési szempontból fontos térerőt előre beépített átjátszókkal kellett volna biztosítani. A GSM-szolgáltatók is hasonló beruházásokra kényszerültek, hogy a mobiltulajdonosok ezeken a helyeken is fennakadás nélkül használhassák telefonjukat. A hiányosság azonban nem zavarta a rendszer kiépítését előkészítőket, pedig ahogy a többi tűzrendészeti előírás teljesítését, ezt a viszonylag olcsó berendezést a beruházókra is terhelhette volna az állam. (Az 1-es, 2-es, 3-as metró lefedése belekerült az alapmegállapodásba, a feladat elvégzését 2007 tavaszán jelentette be a cég vezérigazgatója, Kozma Béla. A 4-es metró viszont kimaradt.)

Éppen a térerőproblémák miatt kapott felmentést az egységes rendszerbe lépés alól a Kormányőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, és a rebiszes kommandó, mert az EDR az épületeken belül nyújtott teljesítménye veszélyeztette volna a szervezetek akcióképességét.

Az állam képviselői a 2005-ös szerződéskötéskor csak az autóba szerelt készülékek számára kérték az országos lefedettség kiépítését. Az előírt kötelezettségeket a Pro-M gyorsan, 2007-re nagyjából teljesítette. A rendőrök ennek ellenére már 2008-ban sürgették új bázisállomások létesítését, mert érzékelték a térerőproblémákat.

Forrásaink szerint az EDR másik nagy hibája, hogy a szolgáltató cég az indulás óta nem tudott úrrá lenni a helyzetmeghatározó rendszer megbízhatatlan működésén. Az autós terminálok elvileg automatikusan küldik a központnak a kocsi GPS-koordinátáit és még számos adatot. A diszpécser a mobilról érkező üzenetekből kiolvashatná azt is, hogy az autó megkülönböztető jelzéssel halad-e, vagy éppen nyitott ajtókkal áll valahol. A GPS-információ szolgáltatás már a 2007-es Zsanett-ügynél leszerepelt, de az adatok jelentős része továbbra is elveszik.

A nyomonkövetésben az EDR igazi mostoha gyereke a határörség volt. Információink szerint itt a térerővel is mindig bajok voltak, és csak a rendőrség saját próbálkozásainak köszöhető, hogy az országhatár őrzött szakaszain, vagy az autópályákon szolgálatot teljesítő járőrök helyzetmeghatározási adatait megjeleníthető módon fel tudták dolgozni.

A hiányosságokat az Index kérdésére elismerte Baja Ferenc, a MeH infokommunikációs államtitkára is, de leszögezte, hogy a szerződéskötés idején még nem az ő felügyelete alá tartozott a rendszer. Baja szerint a probléma abban gyökerezik, hogy az EDR-használatra kijelölt szervezetek az igényfelmérések idején nem megfelelő rendeléseket adtak le.

Mennyi most a mobilszámla?

Jelenleg minden egyes rendőr, tűzoltó, mentős havi mobilszámlája az EDR-en 26 600 forintra jön ki, ha a 35 ezer készülékes rendszer éves fenntartási díját átlagoljuk. A hálózatot azonban az eredeti kérésnek megfelelően 42 ezres kapacitásra építették. Ha az állam kihasználná a lehetőségeket, akkor sem kellene többet fizetnie, az egyes felhasználóra eső díj viszont 22 200 forintra csökkenne.

Az államtitkár szerint a hiányok orvosolhatóak lennének, de a forráshiányos büdzsé jelenleg nem hogy plusz keretet nem tud adni, hanem az eddigi összeget sem tudja biztosítani. A Pro-M-mel folytatott tárgyalásokon eddig nem jutottak kompromisszumra, de a cégnek előbb-utóbb be kell látnia, hogy az államnak nincs több pénze az üzemeltetésre.

A döntés nehezen emészthető helyzet elé állította a T-Com és a T-Mobil közös leányvállalatát. Ha belemegy az alkuba, a Zrt. menedzsmentjének nehéz lesz elfogadtatni a részvényesekkel, hogy miért mondott le a szerződött összeg ötödéről. A Pro-M a cégbíróságra leadott mérlege szerint tavaly nem produkált nyereséget.