Bajnai decemberben akár már mehetne is

November 30. után várhatóan már nem lesz dolga Bajnai Gordon kormányának. A miniszterelnök utoljára azt a célt tűzte ki maga elé, hogy november 29-ig elfogadtassa az ország jövő évi költségvetését. Hogy azután mi történik, azt értesüléseink szerint még a kormányzat sem tudja.

Több kormányzati forrásunk megfogalmazása szerint még nem időszerű a költségvetés elfogadása utáni stratégiáról beszélni, egyes elejtett megjegyzések szerint azért sem, mert még el sem készült. Bajnai eddigi kormányzati tevékenysége alapján nagy dobásra amúgy sem számíthatunk - az elmúlt fél évben a miniszterelnök hatékonyan szürkített, elunalmasította a közéletet. Talán ennek is köszönhető, hogy idén zavargások nélkül telt el október 23.

Mivel dolga már nem lesz, akár le is mondhatna. Értelme ugyanakkor ennek sem lenne, mivel előrehozott választásokat már nem lehet tartani. A választási eljárási törvény szerint választásokat leghamarabb a meghirdetésük után 72 nappal tarthatnak, azaz Bajnai decemberi lemondása esetén leghamarabb februárban lehetne parlamenti választás.

De nem lehet, mert Magyarország alkotmánya szokatlan módon nem csak azt szabályozza, hogy hány évente kell parlamenti választást tartani, hanem azt is, hogy pontosan mikor. A 20. paragrafus szerint a rendes parlamenti választásokat mindig április-májusban kell tartani. A választás napja nem eshet ünnepnapra, azaz figyelembe kell venni az egyházi ünnepeket, a húsvétot és a pünkösdöt. Jövőre április 4-ére esik húsvét vasárnapja, így leghamarabb április 11-én - egy hét híján Bajnai hatalomra jutásának évfordulóján - tarthatják a választásokat. Sólyom László nyilatkozatai alapján valószínűleg a lehető leghamarabbi időpontra írja ki a választásokat.

Apropó Sólyom. A szocialistáknak érdekében állhatna, hogy a mandátumát jövő augusztus 5-én kitöltő köztársasági elnök utódját még a jelenlegi parlament válassza meg. A törvények szerint a köztársasági elnök utódját legkésőbb harminc nappal mandátuma lejárta előtt, tehát július 6-ig meg kell választani. Ha a parlamenti választásokat egy késő májusi időpontban tartanák, indokolható lenne, hogy az utódról még a jelenlegi országgyűlés döntsön, de egy áprilisi választás bőven ad időt rá, hogy addig összeűljön az új országgyűlés.

Mivel köztársasági elnököt a végső esetben akár a képviselők fele is választhat, és a mostani előrejelzések szerint a Fidesz nemhogy abszolút, de akár kétharmados többséget is szerezhet, szinte biztos, hogy Sólyom utódját a jelenlegi ellenzék választhatja meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!