Ilona
17 °C
32 °C

Fidesz: az MSZP-nek köszönhetjük Sajóbábonyt

2009.11.23. 12:06
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • cikkünk a témában:

    Rendezik végre a kisértékű lopások ügyét

    Bajnai Gordon már a parlament ülése előtt a költségvetésről egyeztet az SZDSZ frakciójával, délután pedig a módosító indítványokról szavaznak. Módosítják a szabálysértési törvényt is, a jövőben az eszköztelen jegyzők helyett a rendőrség járhat el a húszezer forint értékhatár alatti lopások ügyében is. Próbálkoznak a párt- és kampányfinanszírozás reformjával is, gyaníthatóan sikertelenül. Az interpellációk után a miniszterelnök kérdésekre válaszol.

  • cikkünk a témában:

    Kiütéssel nyert a Fidesz Csornán

    Ebben a ciklusban utoljára rendeztek időközi parlamenti választást a hétvégén. Ahogy már évek óta, most is a fideszes jelölt nyert, Gyopáros Alpár nyert Csornán, jövő héten elfoglalhatja helyét a parlamentben.

  • cikkünk a témában:

    Sólyom és Orbán alacsonyan szárnyal

    Kilenc-tízpontos előnyt tudhat magáénak Sólyom László és Orbán Viktor a politikusok népszerűségi listáján a harmadik helyen álló Szili Katalinnal szemben, aki egyébként a legnépszerűbb kormánypárti politikus.

  • cikkünk a témában:

    Fidesz: Új időszámítás Csornán és Józsefvárosban

    Hétfőn bemutatkozott Kocsis Máté, a VIII. kerület új polgármestere és Gyopáros Alpár, Csorna új országgyűlési képviselője.

  • cikkünk a témában:

    Az SZDSZ-frakció még nem bólintott a költségvetésre

    Bajnai Gordon hétfőn a liberális országgyűlési képviselőcsoport vendége volt. Az SZDSZ parlamenti frakciója formálisan még nem döntött a költségvetés támogatásról, mondta el hétfői, a kormányfővel közös sajtótájékoztatóján Kóka János. A liberális frakcióvezető közölte, hogy nem hangzott el elutasító vélemény a megbeszélésen.

  • Mivel Bajnai Gordon miniszterelnök az ülés kezdetén azzal a kilenc nagykövettel találkozik, akik aggályokat fogalmaztak meg a magyarországi üzleti klíma változásával kapcsolatban, a héten is csak négy napirend előtti felszólalás lesz. A sort a fideszes Lázár János kezdi "Gyenge állam, erőtlen rendőrség" címen. Másodikként a szocialista Tatai-Tóth András a közoktatás napjáról emlékezik meg. Kóka János ismét a rádiós botrányról fog beszélni, míg a kereszténydemokrata Harrach Péter a demográfiai katasztrófáról.

    04
  • Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerint a Sajóbábonyban történtek szimptomatikusak, azt jelzik, hogy a szocialisták kormányzása nyomán gyenge állam és erőtlen rendőrség jött létre. A gyenge törvények miatt az ország egyes részein nem a jog, hanem a bűn az úr, mondta. "Mit tett a kormány Borsod megyéért, a hátrányos helyzetűek sorsának javításáért" - kérdezte. "Önök egy új életformát, a szociális segélyek és a bűnözés egységét teremtették meg" - mondta. A Fidesz nevében több rendőrt, a Btk. szigorítását és az integráció erősítését ígérte.

    001
  • Draskovics Tibor rendészeti miniszter szerint "dícséretes és jószándékú törekvés", hogy a Fidesz megígérte azokat a rendészeti lépéseket, amelyeket a kormány a következő választásokig meg fog tenni. Majd kétségeit fejezte ki a Fidesszel szemben, amely szerinte elutasította a Btk. szigorítását, a szabálysértési törvények módosítását, valamint mindenféle statisztikák nélkül a romákra fogta a bűnözés növekedését. Ezután a kormány lépéseit sorolta fel: a Btk. szigorítását, a rendőrség átalakítását, a közbiztonsági csomag már megvalósult lépéseit. Állítása szerint a rendőri munka átalakításával, a bürokrácia csökkentésével 1800-zal több rendőr szolgálhat az utcákon. A romák integrációjával pedig szerinte senki sem lehet elégedett, "ez a rendszerváltás utáni pártok közös adóssága".

    01
    Fotó: Huszti István
  • A szocialista Tatai-Tóth András a november 22-i Közoktatás napja alkalmából a közoktatás helyzetéről beszél, bár elsősorban a megszorítások szükségességét indokolja. Sikerként értékelte, hogy bővül a gyermekétkeztetési program és fenntartják a kéttannyelvű iskolák támogatását is. A tizenharamdik havi fizetés elvételét szerinte "szinte pótolják" a caffeteriajuttatások.

    02
  • Hiller István oktatási miniszter nem tudta kihagyni a lehetőséget, hogy válaszoljon Tatai-Tóthnak, bár a képviselő is alapvetően a kormány érdemeit sorolta. Mivel a szocialista képviselő elfelejtette, neki kellett előhozakodnia az iskolafelújítási programmal. Mint monda, fontos feladat, hogy minden diák tudjon írni, olvasni és számolni. Felszólalása végén arról beszélt, hogy harminc év alatt négyszázezer fővel csökkent az általános iskolások száma, ezzel jól megalapozott Harrach Péternek, aki a demográfiai katasztrófáról kíván szólni napirend előtt.

  • Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője felszólalása elején azzal próbálkozott, hogy a rádiós pályázatok ügye "rádió-gate" ügyként híresült el, bár rajta kívül ember nem hívja így a botrányt. Újdonságot a múlt heti és a két héttel ezelőtti felszólalásához képest nem mondott, megismételte a vádakat, hogy az egyik párt képviselői tulajdonrészt és hírigazgatói posztot kértek a támogatásért cserébe. Új elemként a kilenc nagykövet közös nyilatkozatára hivatkozott - amiről Bajnai Gordon ezekben a percekben pont egyeztet a nagykövetekkel. Ismét vizsgálóbizottság felállítását követelte.

  • A kereszténydemokrata Harrach Péter a statisztikai hivatal adataira hivatkozva közölte, hogy 2,3 százalékkal csökkent a születések száma, és ami szerinte még ennél is fontosabb, 7,7 százalékkal a házasságok száma - bár a kettő közötti összefüggést nem fejtette ki. Szerinte elképzelhető, hogy már jövőre tízmillió alá csökken az ország népessége. A megoldást a jó család- és foglalkoztatáspolitikában, valamint az értékalapú nevelésben látja - ez utóbbi összefüggést sem fejtette ki.

    06
  • Korózs Lajos szociális államtitkár a népességfogyásnál nagyobb problémának tartja a férfihalandóságot. Mint mondta, több fiú, mint lány születik, mégis négyszázezerrel több nő, mint férfi él az orszátban. Korózs szerint is igaz az az egyszerű matematikai igazság, hogy a népességméret fenntartásának feltétele a minimum két gyerekes születésszám. Nagy problémának a korfa egyenlőtlenségét tartja, mert még ha nőne is a születésszám, akkor is felnő egy, az előzőnél vékonyabb generáció.

    07
  • A fideszes Kupper András egy héttel ezelőtti interpellációját folytatta. Akkor azt kérdezte, hogy miért keres egymilliárd forintot a kormány azokon, akik influenza elleni oltást akarnak. Egy hete Székely Tamás egészségügyi miniszter egyszerűen nem válaszolt arra, hogy miért szed be vakcinánként 460 forintot az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, amikor a nagykereskedők ennél négyszáz forinttal kevesebbért szállítanák ki a vakcinákat. Székely később a sajtóban azzal indokolta az árat, hogy ebből kellett kiépíteni a kiszállítás logisztikáját, meg a nagykereskedők nem szállították volna ki a vakcinákat az óvodákba. Oda viszont ingyenes vakcinák kerülnek, nem térítéskötelesek, amelyek darabján 460 forintot keres az EKI.

  • Székely Tamás szerint ő igenis válaszolt a múlt héten - mint az akkori tudósításunkból kiderül, nem válaszolt. Most azt állítja, hogy a gyógyszernagykereskedők nem szállíthatnak patikákba, ami vagy nyelvbotlás, vagy hülyeség, hiszen hova máshova szállítanának a gyógyszernagykereskedők. A 460 forintos árrést most azzal indokolja, hogy ebből kell finanszírozni az ingyenes oltások kiszállítását. Állítása szerint a nagykereskedők húszdarabos dobozonként ötezer, illetve kétezer forintos áron szállították volna ki az oltásokat. Egy nagykereskedő cég múlt heti nyilatkozatában vakcinánként hetven forintos árról beszélt, azaz jóval kevesebbről, amiről válaszában az egészségügyi miniszter. Utolsó érvként társadalmi szolidarításnak minősíti azt, hogy a térítéses vakcinák árába 460 forintot építettek be. Kupper nem fogadta el a választ, mert Székely szerinte továbbra is félrebeszél. A parlament elfogadta

  • A szocialista képviselő Hiller István oktatási miniszter alá kérdez.

  • A kereszténydemokrata Rétvári Bence ismét környezetvédelmi témában, a szilárdhulladék-feldolgozás támogatási pénzeinek felhasználásáról kérdezett. Elmondása szerint Magyarország nem tudja teljesíteni az európai uniós előírásokat a mezőgazdasági komposzt ügyében, és a szelektív gyűjtés ügye is rendezetlen. Az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva állítja, hogy a környezetvédelmi termékdíj hatására sem csökkent az egyszerhasználatos csomagolások felhasználásának aránya.

  • Szabó Imre környezetvédelmi miniszter szerint Rétvári eddig szakmailag jól felkészült interpellációkkal szolgálta a környezetvédelem ügyét, most azonban rossz miniszternek címezte a kérdést, hiszen önkormányzati feladatokról kérdezte őt. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezése ugyanis önkormányzati feladat lett volna, ahogy az erről szóló tájékoztatás is. Az önkormányzatokat szabályozó törvény kétharmados, ezért a környezetvédelmi kívánalmak érvényesítéséhez a Fidesz és a KDNP segítségét kérte. A hulladékgazdálkodásban pedig azért nehéz szerinte támogatást nyújtani, mert az az európai versenyjog szabálya alá esik, amely korlátozza a vállalkozások támogatását. Rétvári szerint a termékdíj és a komposzt szabályozása a környezetvédelmi minisztérium feladata, tehát jól címezte kérdését. Az ÁSZ beszámolóját idézte, amely megkérdőjelezte a környezetvédelmi támogatások felhasználását. Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

  • A szabad demokrata Sándor Klára a Nemzeti Könyvtár vezetőjének kinevezéséről kérdezett. Két jelölt volt, az egyik magasan kvalifikált könyvtárigazgató, Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója. Nem ő nyert, hanem egy kis tapasztalatú, az OSZK-ban osztályvezetői beosztásban dolgozó könyvtáros. Sándor arra kíváncsi, hogy mi indokolta a döntést.

  • Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben 13 intézmény élére írtak ki pályázatot, négy esetben az eddigi vezető nyert, két esetben új igazgatót választottak, hét esetben pedig új pályázatot írtak ki. Az OSZK élére Sajó Andreát választotta ki, egy szakmai bizottság ajánlása alapján, amelyben az intézmény üzemi tanácsa, valamint könyvtári szakemberek vettek részt. Az intézményi kollektíva tagjai fejezték ki ellenérzéseiket, szerintük Monok nem dolgozott ki új koncepciót a könyvtár működésére, az elmúlt öt évben pedig nem épített eléggé a könyvtár szakmai munkájára. A másik jelöltet alaposan felkészültnek találták, ezért döntött Hiller mellette. "Az elmúlt két alkalommal úgy ítéltem meg, hogy a jelenlegi főigazgató pályázata volt a legjobb, most úgy, hogy a másik pályázóé" - mondta. Sándor Klára szerint az OSZK dolgozóinak nyolcvan százaléka elégedett volt Monokkal, Hiller rossz szakszervezeti bizalmikat kérdezett meg az ügyben. Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

  • A fideszes Bernáth Ildikó a munkanélküliségről beszél, szerinte "a folyamatosan növekvő munkanélküliség egyre növekvő probléma". Az érdekli, hogy miért egy volt szocialista államtitkár nyert támogatást a 45 éven felüliek foglalkoztatására. a kilencvenmilliós támogatás fejében száz klubhelyiség kiépítését, rendezvények tartását ígérte. Ezzel szemben Bernáth szerint nincs száz klub, a meglévő klubok egy részét is a helyi munkaügyi központok tartják fenn, ráadásul az ígért 13000 helyett csupán ezer 45 éven felüli munkanélküli kapott munkát. Mikor számoltatják el a volt szocialista államtitkárt, kérdezte.

  • Herczog László szociális és munkaügyi miniszter szerint a kilencvenmillió forintot kísérleti programok indítására nyerte el az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Ennek pályázatán nyert a Szenior Foglalkoztatási Szövetség, amely a vizsgálatok alapján 63,5 százalékosan teljesítette a programot. Az SZFSZ ezt vitatta, a második vizsgálat már 85 százalékos teljesítést állapított meg. a kilencven millióból 18,5 millió forint maradt. A miniszter végül 63,45 százalékos megvalósulást fogadott el, így a kilencven millióból 33 millió forintot kért vissza. Bernáth szerint az adatok bemondáson alapulnak, ezért nem fogadta el a választ. A parlament elfogadta.

  • A fideszes Ékes Ilona az iránt érdeklődik, hogy mi a kormány valódi célja a magyarországi romákkal. Az OKM Útravaló ösztöndíjprogramjának visszásságairól, Borovszky Tímea ügyéről kérdezett. Az útravaló volt vezetőjének vádjai szerint az OKM roma integrációs titkárságának vezetőjeként Borovszky Tímea pénzeket nyúlt le a programból. Az OKM belső vizsgálata csak kisebb iratkezelési szabálytalanságokat állapított meg.

  • Hiller István oktatási miniszter válasza szerint 2007-ben a kormány 30+51 millió forinttal támogatta a programot, amelyről 2008-ban számoltak el. A programmal kapcsolatban 2009-ben kaptak közérdekű bejelentést, a vizsgálatról többször beszámolt. A feljelentésben foglaltak közül csupán egy pontban indult rendőrségi vizsgálat, a többi pont megalapozatlan volt. "Egyetlen fillér sem tűnt el" - mondta, csupán iratkezelési hiányosságokat tártak fel, de azokat azóta felszámolták. Ékes Ilona nem fogadta el a választ, a parlament viszont nagy többséggel igen.

    03
  • Tasó László a privatizáció miatt aggódik, szerinte a kormány ígérete ellenére el akarja adni az állami vagyont, bár példaként csak azt tudta felhozni, hogy állami földek és üdülök hasznosítási-, nem pedig tulajdonjogát adnák magánkézbe. Majd azt kifogásolta, hogy az állami erdőkből ki akarják zárni azokat, akik jelenleg használják azokat - azaz a használati jogok most is magánkézben vannak, csak most újrapályáztatták azok birtoklását.

  • Katona Tamás pénzügyi államtitkár szerint Tasó Lászlónak el kellett volna olvasni az erdőgazdálkodási törvényt, és akkor nem beszélne ilyeneket, hiszen az állami erdők nem kerülhetnek magánkézbe, az erdőprivatizációt a törvény tiltja, a használati jogot is csak állami szerv vagy állami tulajdonú gazdálkodó szerezheti meg - ezért is zárják ki a jelenlegi magánfelhasználókat. Szerinte ha a kormány fejleszt, akkor a Fidesz privatizációról beszél, ha nem fejleszt, akkor azzal vádolja a kormányt, hogy hagyja lerohadni az állami vagyont. Az erdőket az állami tulajdonú Nyírerdő Zrt. hasznosítja, a cég tavaly 336 millió forint osztalékot fizetett be az államkasszába. Tasó nem fogadta el a miniszter válaszát, a parlament viszont igen.

  • Az azonnali kérdések során elsőként Szijjártó Péter kérdezte Bajnai Gordon miniszterelnököt. A Fidesz szóvivője szerint 2002-ben a Fidesz jó állapotban adta át az ország gazdaságát, még az MSZP is 2006-2007-re tippelte az euró bevezetését. Azóta eltelt hét év, Szlovénia és Szlovákia bevezette az eurót, Magyarországon meg magas a munkanélküliség. (A szocialista képviselők folyamatos közbeszólogatásokkal zaklatták Szijjártót, aki szerintük "panamás".)

  • "Az a kérdés, hogy melyik meccset nézzük" - kezdte válaszát Bajnai, aki szerint "van itt egy világválság". Az ország gazdaságát ehhez képest kell értékelni. Ehhez képest Magyarországról egyre több pozitív híradás jelenik meg a sajtóban. A JP Morgan szerint Magyarország lehet az első a magyar-cseh-lengyel trióból, amely képes lehet bevezetni az eurót. Jövőre az EU-ban a magyar hiány lesz a negyedik legkisebb, 3,8 százalék. Munkanélküliség szempontjából Magyarország az európai átlagot hozza.

  • Szijjártó viszontválaszában az OECD jelentésére hivatkozott, amely szerint Magyarország egyike lesz annak az öt európai országnak, ahol nem fog növekedni a gazdaság. Bajnai viszontválaszában szintén csak számokról beszélt, szerinte jövőre Magyarország lesz az egyetlen EU-tag, ahol csökkenni fog az eladósodottság. Csökkenni fog hárommillió ember adója, százezer inaktív embert hoztak vissza a foglalkoztatásba.

  • Gulyás József, a szabad demokraták képviselője az iratnyilvánosság ügyéről kérdezte Bajnai Gordont. Mint mondta, az ügyben vizsgálódo Kenedi-bizottság már egy éve megfogalmazta kívánalmait, de még mindig nem rendeződött az állambiztonsági szolgálatok iratai megismerhetőségének kérdése. A kormány már több ígéretet tett, többek között új törvényi szabályozásra is, de a határidőket folyamatosan halogatták. Legutóbb szeptemberre ígérték, de még mindig nincs szó a megalkotásáról. Milyen lépésekre készül a kormány?