Móric
14 °C
17 °C

Orbán és Cameron hatalomra törnek

2009.11.23. 12:08
A brit konzervatívok 13, a Fidesz 8 év után készül visszaszerezni a kormányzást. Mindkét párt jobboldali, és egyre inkább hasonlítanak egymásra kormányzati terveik is. A toryk eddig is konzervatív gazdaságpolitikát vittek, gazdasági programja alapján pedig a Fidesz is konzervatív fordulatra készül. Mindkét párt fenntartaná a falusi kisiskolákat, több pénzt adna az egészségügyre és csökkentené az államigazgatás kiadásait is. Arról nem is beszélve, hogy mindkét jövendőbeli miniszterelnök szereti a focit.

Nem csak Magyarországon várható jobboldali fordulat a következő parlamenti választásokon. Nagy-Britanniában, ahol a Munkáspárt 1997 óta van hatalmon, az ellenzéki konzervatívok hosszú ideje a választás esélyesei, szeptemberben már 17 ponttal is vezettek. Igaz, a Guardian legfrissebb, november közepén készült felmérésében előnyük hat százalékpontra csökkent, még mindig ők a választás esélyesei.

A brit rendszerben ugyanis csak egyéni képviselők vannak, azaz a győztes párt általában jelentős többséghez is juthat. 2005-ben a Munkáspárt csupán 3 százalékkal verte a konzervatívokat, ezzel is 158-cal több képviselőjük lett. A konzervatívok tehát kormányzásra készülnek, reményeiket meg csak növeli, hogy a Munkáspárt megerősödése cseppet sem javított Gordon Brown miniszterelnök megítélésén, míg a konzervatív miniszterelnök-jelöltet, David Cameron még mindig jóval többen kedvelik, mint ahányan elutasítják.

A brit konzervatívok 13 év után kerülhetnek kormányra, a Fidesz nyolc év szünet után térhet vissza a hatalomba.

Az alábbiakban a két kormányzásra készülő jobboldali párt, a Fidesz és a konzervatívok összehasonlítására vállalkozunk. A konzervatívok elemzését megkönnyíti, hogy a brit politikai hagyományoknak megfelelően van árnyékkormányuk - ennek összetétele gyakorlatilag megegyezik a majdani kormányéval. Másrészt, bár hivatalos választási programot, úgynevezet manifesztumot még nem adtak ki, de októberi éves kongresszusukon részletesen felvázolták programjukat.

Ezzel szemben a Fidesz döntéshozatali mechanizmusa egyemberes, a képviselőjelöltekről is személyesen Orbán Viktor dönt. A baloldal sokszor emlegeti, hogy a Fidesznek nincs programja. Ez csak részben igaz, az elmúlt hetekben a Fidesz több iratban is foglalkozott a kormányzati teendőkkel, részben gazdasági és oktatási programját is ismertette, Tarlós István fővárosi frakcióvezető pedig bemutatta a Budapest-programot.

Konzervatív gazdaságpolitikai fordulat

Gazdasági kérdésekben konzervatívoknál egyértelmű a helyzet. Drasztikusan mérsékelnék az állam kiadásait, cserébe mérsékelnék az adóterheket. Miniszterelnök-jelöltjük, David Cameron nyíltan megszorításokról beszélt az október pártkongresszuson. Az adócsökkentések főleg a vállalkozásokat érintenék, a társasági adót a felére csökkentenék a gazdaságélénkítő csomagok beáldozása árán, csökkentenék a járulékterheket is.

Matolcsy György, az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere hasonló szellemiségű programot hirdetett meg november közepén. Elmondása szerint a Fideszben háromféle adócsökkentési elképzelés verseng - a leglátványosabb az egykulcsos adórendszer bevezetése családi kedvezményekkel megtoldva, de a legkisebb is erőteljes járulékcsökkentésről szól, hogy javítsák a vállalkozások verseny- és munkahelyteremtő-képességét. Szakítás a Fidesz korábbi gazdaságpolitikájával az, hogy az új programban nincsenek voluntarista, a gazdaságot állami támogatással serkentő elemek. Mindemellett a Fidesz eddig látványosan elutasította a kormányzat válságkezelő intézkedéseit, a megszorításokat. Parlamenti felszólalásaikban a Fidesz képviselői rendre ezek visszavonását ígérik - bár azt Matolcsy is elismerte, hogy Bajnai kormánya stabilizálta a gazdaság helyzetét.

A Fidesz gazdasági porgramját tehát kettős beszéd jellemzi. Egyrészt feleslegesnek és népnyúzónak minősítik a válságkezelést, másrészt arról beszélnek, hogy jövőre a kormány által tervezett kétszeresére, a GDP 7 százalékára is nőhet a hiány, ami gyakorlatilag azonnali megszorításokat tenne szükségessé.

Matolcsy a gazdasági program ismertetésekor új IMF-megállapodás szükségességéről beszélt, bár a Bajnai-kormány egymás után két hitelrészlet lehívásáról is lemondott, amivel tulajdonképpen megteremtette a lehetőségét, hogy ezeket az összegeket a majdani kormányzat használja fel.

Több pénzt adnának az egészségügynek

Persze ellentmondásoktól a konzervatívok programja sem mentes. Bár csökkentenék az egészségbiztosítási járulékot, növelnék az állami egészségügyi rendszer támogatását. Egyik fő ígéretük a háziorvosi rendszer és a kistelepülések rendelőinek fenntartása, illetve a gyógyszerellátás reformja, melynek keretében a legújabb, leghatékonyabb gyógyszereket is elérhetővé tennék. Nagy-Britanniában amúgy a magyarhoz hasonló, úgynevezett single payer rendszer van, azaz a polgárok egy közös egészségügyi kasszába fizetik járulékaikat, amely aztán finanszírozza a gyógyellátást.

A Fidesz az elmúlt hét évben ellenezte az egybefizetős rendszer reformjára tett összes kísérletet és folyamatosan harcolt a kórházi támogatások növeléséért is. Hogy kormányon is ebbe az irányba haladnának, azt jelzi az is, hogy Matolcsy számításai szerint jövőre akár 110 milliárd forinttal kell majd konszolidálni a kórházakat.

A falusi iskolák pártjai

Oktatásügyben hasonlóság a két program között a kisiskolák fenntartásának igénye, valamint az eröltetett integráció elutasítása. Tandíjügyben azonban már különbözik a brit és a magyar jobboldal véleménye. A Fidesz szerint viszont a felsőoktatást állami finanszírozása jó befektetés, mert a diplomás szerintük nagy valószínűséggel nem lesz munkanélküli, és nagyobb fizetéséből több adót is fizet. Ennek némileg ellentmond a pályakezdő munkanélküliek nagy száma, valamint az, hogy a középfokú végzettségűek nagy részét felszívóó felsőoktatás kvázi a munkanélküliséget elodázó tényező lett. A brit konzervatívok programjának egyik lényeges eleme a külföldi diákok tandíjának emelése, hogy a brit és európai uniós hallgatók tandíját szinten tarthassák.

A Fidesz további programpontjai homályosak, inkább csak azt tudni, hogy mit nem akarnak. El kívánját törölni például a vagyonadót, visszaállítanák a 13. havi nyugdíjat és a gyest. Hogy a válságkezelés során bevezetett lépések visszavonását miből finanszíroznák, az nem tisztázott.

A csúcson lehetnek a legnagyobb változások

Ahogy az sem, hogy milyen kormányszerkezetben gondolkozik a Fidesz, és kiknek a vezetésével. Miközben a konzervatívok 32 tagú árnyékkormánya régóta ismert, minden tárcának hosszú ideje megvan a felelős vezetője, a Fidesznél még az sem tisztázott, hogy hány minisztérium lesz.

A 2006-os választásokon a Fidesz csúcsminisztériumok felállítását ígérte, pletykaszinten most is erről beszélnek. Az elképzelések szerint a kormány tíznél kevesebb minisztériumból állna, ezzel kiválthatnák a kabinetrendszert. A miniszterjelöltekkel kapcsolatos minden érdeklődésünket elhárították a pártban.

A brit rendszerben a kormánynak rengeteg minisztériuma van, de a tényleges döntéshozó testület, a kabinet legfeljebb 22 tagú lehet - azaz a konzervatív kormányban legalább tíz miniszter nem lenne része a kabinetnek. A Fidesz elképzelése szerint viszont a jelenlegi minisztériumok egy részét lefokoznák, csúcsminisztériumok alá sorolnák. Azaz egy hierarchizáltabb rendszer jönne létre, ahol az eddigi minisztériumok élén alacsonabb beosztású vezetők állnának, akik nem közvetlenül a miniszterelnöknek felelnének. A Fidesz emellett a teljes államigazgatási rendszerhez is hozzányúlna, kisebb parlamentet, kisebb és kevesebb önkormányzatot terveznek a hírek szerint. Hozzájuk hasonlóan a brit konzervatívok is csökkenteni akarják az alsóbb szintű bürokráciát, már csak takarékossági okokból is.

A vezetők is hasonlítanak

A két jövendőbeli miniszterelnök közül a három évvel idősebb Orbán Viktor a nagyobb tapasztalatú politikus, hiszen ő már volt miniszterelnök is. A 43 éves David Cameron 2005-ben, a legutóbbi választási vereség után vette át az előtte állandó vezetőválsággal küzdő, megosztott pártot.

Orbán Viktor jogász, Cameron filozófiát, politológiát és közgazdaságtant végzett Oxfordban, ahol amúgy a Fidesz elnöke is tanult fél évet. Orbán Viktor édesapja mezőgazdasági üzemmérnök, anyja gyógypedagógus. Cameron édesapja bróker, édesanyja bárónő, egyik felmenője IV. Vilmos király, Viktória királynő nagybátyja. Mindketten nagycsaládosok, Orbánnak öt, Cameronnak három gyermeke van. Legkisebb fia születése után Cameron vonult gyesre.

Orbán Viktor rendszerváltó politikus, David Cameron egy nyolc évig tartó ideológiai és vezetőválságból vezette ki a Konzervatív Pártot, markáns irányváltásra kényszerítve például a környezetvédelem és a társadalmi kapcsolatok kérdésében. Ez utóbbit jól jellemzi, hogy az árnyékkabinetben egy pakisztáni származású nő, Sayeeda Warsi tölti be a társadalmi kohéziós és szociális miniszter posztját.

Mindketten szeretik a focit. Orbán Viktor Vasas-drukker, de egy ideje a Székesfehérvárban érdekelt. Cameron, bár londoni, és sosem élt a West Midlandsen, az Aston Villa szurkolója. Cameron London konzervatív polgármesteréhez, Boris Johnsonhoz hasonlóan szenvedélyes biciklista, és ahogy Johnsonnak, neki is többször meggyűlt a baja a biciklitolvajokkal. Idén két biciklijét is ellopták.