István, Vajk
17 °C
34 °C

Felmentették a HVG újságíróját

2009.11.26. 16:02
Felmentette a rágalmazás vádja alól az igazságszolgáltatást bíráló HVG-s újságírót a Fővárosi Bíróság. A másodfokú ítélet némileg eltér az ilyen ügyekben szokásos bírói gyakorlattól, és - a védelem Alkotmánybíróságra (Ab) és strasbourgi bíróságra hivatkozó érveinek helyt adva - a ténybeli tévedést sem tekinti feltétlenül elegendő alapnak az újságíró bűnösségének megállapításához.

Az eljárás a HVG című hetilapban 2008 januárjában megjelent, a Komárom-Esztergom Megyei Bírósággal foglalkozó cikk miatt indult, amely többek között arról szólt, hogy a bírák lassan dolgoznak, a bíróság csaknem csődbe jutott, akták tűntek el, és kaotikus helyzet alakult ki. Babus Endre írásának alapját egy olyan, addig nem publikált tanulmány képezte, amelyet az MTA Jogtudományi Intézetének felkérésére készített egy, az ELTE-n oktató jogszociológus.

A cikk nyomán a megyei bíróság elnöke számos eljárást kezdeményezett, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pedig meggyanúsította az újságírót és a tudóst, ám végül csak Babus Endre ellen emelt vádat rágalmazás és becsületsértés miatt.

Téves következtetések

Az újságíró az eljárás során mindvégig vitatta bűnösségét, de azt elismerte, hogy az egyik, a vád tárgyává tett tényközlés, amely szerint a megyében bírói mulasztások miatt harmincketten "túlülték" büntetésüket, téves következtetéseken alapult.

Márciusban az első fokon eljáró II-III. kerületi bíróság e ténybeli tévedés miatt - nem jogerősen - rágalmazásban mondta ki bűnösnek Babus Endrét, és megrovásban részesítette. Minden más vádpontban felmentő rendelkezést hozott.

Az elsőfokú ítélet indoklása szerint az sem menti az újságírót, hogy jóhiszeműen járt el, valamint nem volt tudatában annak, hogy valótlan az a tudományos munkában szereplő adat, amelyet közzétett.

Ezzel szemben a csütörtöki másodfokú tárgyaláson Mendlik György, a hetilap újságírójának ügyvédje egy alkotmánybírósági határozatot emelt ki, amely szerint ténybeli tévedés esetén is vizsgálni kell, hogy vétett-e az újságíró szakmája szabályai ellen. Miután pedig az inkriminált írásában egy tudós tanulmányát idézte az újságíró, nem volt elvárható tőle, hogy azt ellenőrizze, felülbírálja.

Öncenzúra nélkül

A védő hivatkozott arra, hogy az Ab szerint kiemelkedő társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az újságíró öncenzúra nélkül tárja nyilvánosság elé a közérdeklődésre számot tartó fontos témákat, és így elősegítse a demokratikus államokban nélkülözhetetlen közéleti vitát.

Az Ab egyebek mellett kimondja azt is, hogy "a demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük, tevékenységük kritikája - még ha az becsületsértő értékítéletek formájában történik is - a társadalom tagjainak, az állampolgároknak olyan alapvető alanyi joga, amely a demokrácia lényegi eleme", továbbá, hogy "paternalista hozzáállás büntetőjogi büntetésekkel formálni a közvéleményt és a politikai stílust".

Babus Endre az utolsó szó jogán elmondta, hogy a hazai bírói gyakorlatba illeszkedik, és az alapján korrektnek, méltányosnak tekinthető az őt elmarasztaló elsőfokú ítélet, mégis olyan elvi kérdést érint az ügy, amely a sajtószabadság és a demokratikus berendezkedésű országok nyilvánosságának, szabad közéleti vitáinak egyik központi kérdése.

Az újságíró akár provokálhat is

Az elsőfokú ítéletben említett ténybeli tévedés elismerte a vádlott, de hozzátette: a strasbourgi emberi jogi bíróság több ítéletében is részletesen kifejtette, hogy egyetlen téves állítás nem okvetlenül alapozza meg az újságíró elmarasztalását.

A strasbourgi bíróság szerint a sajtó a demokratikus nyilvánosság őre, a közéleti viták kereteinek megteremtője, ezért tevékenységét, adott esetben kisebb jelentőségű ténybeli tévedéseit is ebben a szélesebb összefüggésben kell vizsgálni - vélekedett.

Egy másik, az újságíró által idézett strasbourgi döntés szerint a sajtó a "házőrző kutya" igen fontos szerepét tölti be a demokratikus társadalmakban, és az újságírói szabadság magában foglalja a lehetőséget bizonyos mértékű túlzásra, sőt akár provokációra is.

Babus Endre szerint az általa ismertetett tanulmány a rendszerváltás utáni magyar igazságszolgáltatás lényeges problémáira irányította rá hosszú hallgatás után a figyelmet, az erről meginduló nyilvános vita, szabad véleménycsere elsőrendű közérdek; egyetlen ténybeli tévedés büntetőjogi szankcionálásához nem fűződhet ennél nagyobb érdek.

"Nagy erők mozdultak meg"

A HVG újságírója elmondta azt is, hogy a cikk megjelenése óta eltelt több mint egy év során "nagy erők" mozdultak meg bűnösségének megállapítása érdekében. Az érintett megyei bíróság vezetősége előbb szolgálati titoksértést emlegetett, majd 15 rendbeli rágalmazás, illetve becsületsértés miatt tett feljelentést, amelynek csupán töredéke került be a vádiratba. Amikor pedig az ügy további fejleményeiről beszámolt a hetilap, újabb büntetőeljárást kezdeményezett a megyei bíróság elnöke, amelyben ismét vádat emelt a KNYF.

Az FB csütörtöki, nem jogerős ítéletének szóbeli indoklásában a bíró kifejtette, hogy lényegében helyt ad az Ab és a strasbourgi bíróság gyakorlatára vonatkozó hivatkozásoknak, mert ez a demokratikus fejlődés iránya a nyilvánosságban.

Az FB másodfokú, felmentő ítélete ellen még fellebbezhet a vádhatóság, miután az első- és a másodfokú ítélet egymásnak ellentmond a bűnösség kérdésében. Ügyészi fellebbezés esetén harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik az ügy.

Az FB háromtagú tanácsa egyúttal azt is közölte Babus Endrével, hogy az ügy fejleményeiről beszámoló későbbi cikke miatt szintén a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnöke által kezdeményezett büntetőeljárásban helyben hagyták, és jogerőre emelték azt az elsőfokú döntést, amellyel tárgyalás kitűzése nélkül megszüntették a KNYF másik rágalmazás miatti vádirata alapján indult eljárást.