Zoltán
10 °C
21 °C

Önjelöltek is pályáznak Sólyom helyére

2009.11.30. 08:54
Nem sietett megvédeni az MSZP cseles köztársasági elnök cseréjétől Sólyom Lászlót a Fidesz. Az ellenzéki pártban nincs egyértelmű döntés arról, hogy újra jelölik-e a jelenlegi államfőt, ha majd Orbán Viktor kerül kormányra, vagy kevésbé krakéler személyiséget keresnek helyette. Fideszes jelöltlista már van, és olyan külsősök, mint Lomnici Zoltán, is próbálkoznak megfelelő utódnak látszani.

A Fidesz vezetése információink szerint nem lelkesedik azért, hogy meghosszabbítsák Sólyom László 2010 augusztusában lejáró mandátumát. A köztársasági elnök újrajelölése kényes kérdés az ellenzéki pártban, a párt prominensei kerülik az egyértelmű nyilatkozatokat. A Fidesz elengedte a füle mellett azt a vezető szocialistáktól származó ötletet is, hogy a jelenlegi összetételű parlament Kovács Lászlónak adhatná az államfői posztot, ha még az országgyűlési választások előtt, kicsit korábban a szokásosnál elrendeznék az utódlást.

Az ok az, hogy Orbán Viktornak és majdani kormányának kényelmesebb lenne, ha egy Mádl Ferenchez hasonló, jobboldali beállítottságú államfővel vihetné végig a 2010–2014-es ciklust. Ezzel ugyanis meg lehetne úszni számos kódolt feszültséget, amit Sólyom független, sokszor krakéler személyisége előre garantál.

Orbán Viktor Sólyom Lászlónál februárban
Orbán Viktor Sólyom Lászlónál februárban

Az ügy azért kellemetlen a Fidesznek, mert Sólyom 2005-ben a párt támogatásával került a Sándor-palotába, és a szövetségben akkor a függetlenségére kényes Sólyomnak volt több vesztenivalója azzal, hogy elfogadta az egyoldalú ellenzéki támogatást a Szili Katalinnal szemben.

Öt éve a Védegylet és 110 civil javaslatára került Sólyom az esélyesek körébe. A Fidesz szimpátia szavazást szervezett, hogy megtudja, támogatói kit szeretnének leginkább. A 2005 májusában megtartott eseményen Mádl Ferenc 232, Sólyom László pedig 201 ezer szavazatot kapott. Mádl Ferenc nem indult. Sólyomnak a parlamentben nem lett volna esélye, ha az SZDSZ nem fordul szembe a Szilit erőltető szocialistákkal, és – a fideszesek verziója szerint – Áder János nem leplezi le az MDF-ből átszavazni próbáló „vakondokokat”.

Nehezen kommunikálható váltás lenne, ha a Fidesz a parlamenti többség birtokában mást jelöl a posztra.

Tény viszont, hogy a pártban számos utód neve felmerült már, akikkel „méltóképpen” válthatnák a jelenlegi elnököt. Egy közismert jogtudós után a poszthoz szakmai kvalitások terén jó ajánlólevél az akadémiai karrier. A jelöltlistán ketten – Vizi E. Szilveszter és a Fidesz korábbi tagozatvezetője, Pálinkás József – MTA-elnökséggel felszerelkezve várhatják, hogy rájuk esik-e a választás. A pártvezetés azonban korábbi minisztereket is el tudna képzelni az államfői székben. A választható személyek között emlegették már Járai Zsigmond, egykori pénzügyminisztert, és volt MNB-elnököt, valamint Martonyi János egykori külügyminisztert is.

Sólyom László köszönt Lomnici Zoltánt 2007-ben a Sándor-palotában
Sólyom László köszönt Lomnici Zoltánt 2007-ben a Sándor-palotában

A fideszes forrásaink szerint a pártból eredeztethető személyi javaslatok mellett léteznek magánkezdeményezések is. A legfelsőbb bírói posztot – nagyrészt éppen Sólyom Lászlónak köszönhetően – elvesztő Lomnici Zoltán például már érzékeltette a párt több vezetőjével, hogy elvállalná a jelölést. Lomnici az államfői aspirációkkal összhangban nemrég saját politikai kezdeményezést indított útjára. A nemzeti méltóság és egyenjogúság érdekében aláírási mozgalmat és emléknap kijelölését kezdeményezte. Felhívásához csatlakoztak többek között a történelmi egyházak, és a parlamenti pártok.

Cikkünk megjelenése után Lomnici Zoltán levelet írt, amelyben - nem cáfolva, hogy neve előkerült a köztársasági elnöki utódlás ügyében - közölte, "határozottan állítom, és bizonyítható, hogy egyetlen párt elnökével sem tárgyaltam, és nem éltem jelzéssel a tárgyban. Az újságíró részére senki ilyen állítást nem tett, és nem tehetett. Megjegyzem, az emberi méltóság védelme érdekében közzétett felhívás emberi jogi tárgyú, az alkotmányban szereplő jogok védelmére hív fel. Minden állampolgárnak, így a volt közjogi méltóságoknak is jogában áll alkotmányvédő tevékenységet folytatni."

Arról, hogy Sólyom László másodszor is vállalná-e a megbízatást, a köztársasági elnök titkárságán azt mondták, hogy a kérdés az elnök szerint csak az országgyűlési választások után lesz aktuális.