Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Érvényben marad a gárda betiltása

2009.12.15. 12:47 Módosítva: 2009.12.15. 15:19
A Legfelsőbb Bíróság kedden visszautasította a Magyar Gárda Egyesület felülvizsgálati kérelmét, és helyben hagyta a szervezet feloszlatását jogerőre emelő nyári ítéletet. Ezzel a gárda az összes lehetséges magyarországi jogi fórumot kimerítette önmaga feltámasztására. Vona Gábor Jobbik-elnök szerint most Strasbourg következik.

A keddi ítélet volt az utolsó hazai jogi lehetőség, amivel a gárda kísérletet tehetett önmaga megmentésére. A 2007-ben bejegyzett Magyar Gárda Egyesületet első fokon éppen egy éve, tavaly december 15-én oszlatta fel a Fővárosi Bíróság. A feloszlatást a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy az egyesület sértette mások emberi méltóságát.

Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A gárda fellebbezett, de az idén júliusi, a Fővárosi Ítélőtáblán hozott másodfokú ítélet nemcsak helyben hagyta, de a gárda mellett működő másik szervezetre, a Magyar Gárda Mozgalomra is kiterjesztette a feloszlatás kötelezettségét.

A Legfelsőbb Bíróság most ezt az ítéletet hagyta jóvá, elutasítva az ellene hozott felülvizsgálati kérelmet. Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Indexnek az ítélet után azt mondta, hogy a jogi küzdelmet Strasbourgban, az emberjogi bíróságon folytatják.

A nyári, immár jogerős ítélet szerint „a gárda rendezvényei közvetlenül és ténylegesen fajgyűlölő és kirekesztő megnyilvánulásokkal a közrendet és a köznyugalmat támadták, így sérült a biztonsághoz és szabadsághoz való jog”. Az ítélet értelmében „ez akkor is így van, ha közvetlen fizikai erőszak nem történt, de annak fenyegető veszélye fennállt. A faji megkülönböztetés és a kirekesztés a demokratikus rendet alapjaiban támadja, és az betiltással (feloszlatással) szankcionálandó”. Ezt az érvelést a Legfelsőbb Bíróság most megerősítette.

IV0C4949

Az egyesület mostani felülvizsgálati kérelmében egyrészt az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, másrészt azt, hogy az LB helyezze hatályon kívül a másodfokú ítéletnek azt a részét, amely a jogerős ítélet hatályát az egyesület mellett a Magyar Gárda Mozgalomra is kiterjesztette.

Gaudi Nagy Tamás a gárdát védő Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje a bíróság előtt azzal érvelt, hogy a gárda rendezvényein erőszak nem történt, azok a szabad véleménynyilvánítás keretein belül maradtak. Mint mondta: elképzelhető, hogy sarkosan megfogalmazott véleményükkel nem mindenki értett egyet a tüntetések közelében lakók közül, de ez egy plurális társadalomban nem lehet ok egy szervezet betiltására.

Az ügyvéd ismét hangsúlyozta, hogy a Gárda Mozgalom, mint az egyesülési jog talaján álló, nem bejegyzéshez kötött közösség, önállóan működik és nem a Magyar Gárda egyesület tagozataként.

A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a mozgalom működése egyértelműen az anyaszervezetként létrejött egyesülethez kötődött anyagi és ideológiai értelemben, így az egyesület feloszlatása a mozgalomra is vonatkozik. A LB szerint helyesen ítélte meg a másodfokú bíróság azt is, hogy a gárda rendezvényei túllépték a szabad véleménynyilvánítás határait, az ott elhangzottak sértették a kisebbségek jogait, és a történtek az erőszak fenyegető veszélyét hordozták.

Lezárták az utcát

A belvárosi Markó utca bíróság előtti szakaszát kordonokkal lezárták a tárgyalás idejére. A tárgyalóterembe csak előzetes regisztrációval lehetett bemenni. Tudósítónk szerint mintegy tucatnyi rendőr, és ugyanennyi fekete ruhás, a gárda árpádsávos kendőjét magánál tartó ember áll a kordonoknál.

Ruha és jog

A gárda feloszlatásáról szóló ítélet számos komoly jogértelmezési problémát vetett fel. A júliusi ítélet után a bírósági döntés ellen egy nem engedélyezett tüntetést szervezett a gárda, ahonnan a gárda-egyenruhában megjelenteket a rendőrök erőszakkal előállították. Később az igazságügyi tárca kiadott egy értelmezést, amely szerint a gárdista ruha viselése önmagában nem számít szabálysértésnek.

IV0C4941

A gúnyaproblémáról komoly viták voltak, a jogvédő szervezetek sem értettek egyet. A Társaság a Szabadságjogokért például amellett érvelt, hogy gárdista ruhában közlekedni nem lehet szabálysértés, míg a Helsinki Bizottság szerint a ruha viselése önmagában alkalmas lehet félelemkeltésre.

A rendőrségnek mérlegelnie kellett, hogy egyes rendezvényeken a gárdista ruhába öltözött emberek gárdistaként viselkedtek-e. Vagyis akkor kellett fellépni ellenük, ha például szervezetten vonultak, meneteltek. A szervezőket ilyenkor bűncselekmény, a résztvevőket pedig szabálysértés elkövetésével gyanúsították.

A gárda igyekezett joghézagokat keresni. Szerveztek például a betiltás óta is gárdaavatást, de magánterületen – ezt a rendőrség feloszlatta. Előfordult, hogy a gárdista egyenruhához hasonló, de nem pont olyan öltözékben vonultak fel, illetve arra is volt példa, hogy egy tüntetés után (például idén október 23-án Budapesten) a gárdisták a tömegben megbújva gyorsan átöltöztek, mielőtt hazamentek volna.

IV0C4961

A ruha-kérdést végül egy novemberben hatályba lépett, lex gárdának is becézett új jogszabály oldotta fel, ami szabálysértésnek minősíti, ha valaki betiltott egyesület egyenruháját, vagy ahhoz hasonló öltözéket visel.

A másik fontos kibontakozási kísérlete a gárdistáknak az volt, hogy megalapították az Új Magyar Gárda Mozgalmat, amire a szervezők szerint nem vonatkozik a betiltás, bár a betiltott szervezettől csak nevében különbözik. A rendőrség azonban ennek a szervezetnek a rendezvényei ellen is fel szokott lépni.

Minden jogvita és tiltás, illetve az időnként eszközölt előállítások és eljárások ellenére is gárdisták rendszeresen vesznek részt rendezvényeken, tüntetéseken.

IV0C4975

A Jobbik kampánykelléke

A gárda egyértelműen a Jobbikhoz kapcsolódó szervezet. A párt vezetői aktívan támogatják a csoportot, szívesen viselik egyenruháját, küzdenek érte. A Jobbik idei EP-választáson elért sikerében komoly szerepe lehetett annak, hogy a gárda látványos ügyei folyamatosan szereplési lehetőséghez juttatták a pártot.