Ezrével születnek új kátyúk

Hétfő reggel 1100 kátyú volt a Fővárosi Közterület-fenntartó kezelésében lévő budapesti utakon, 11 brigád dolgozott a balesetveszélyes lyukak ideiglenes betömedékelésén, kijavításán. Kedd reggelre 707-re csökkent a számon tartott úthibák száma, kedden már 12 kátyúzó brigád volt a budapesti utcákon, és a következő napokban is 12 munkacsoport dolgozik éjjel-nappal, tudtuk meg Horváth Lászlótól, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) helyettes szóvivőjétől. A 2010-es év első négy napja alatt rendkívül sok, összesen 3552 kátyút javítottak ki az FKF dolgozói, azaz a 707 kedd reggel még meglévő lyukat hozzászámítva kiderül, hogy naponta több mint ezer kátyú született a fővárosi fő- és tömegközlekedési útvonalakon.

A kátyúk elleni küzdelemben jelenleg nyerésre állnak az FKF brigádjai, bár az tény, hogy a jelenlegi hideg időben csak a kevésbé tartós hideganyagos technológiával tudják az aszfalt hibáit javítani, így csupán a pillanatnyi balesetveszély és károkozás ideiglenes elhárításáról lehet szó. Az időtálló, meleganyagos technológiát csak később, a jobb idő (tartósan plusz öt fok feletti hőmérséklet) beköszöntével lehet bevetni. Az úthibákat nyilvántartó adatbázisból így nem is törlik a most betömött lyukakat, azok mellé csak jelzés kerül, hogy ideiglenes helyreállítás történt, végleges javításra később kell sor kerüljön.

A budapesti kátyúhelyzet természetesen folyamatosan változhat és változik, az időjárás mindenképp kulcsszerepet játszik ebben. A karácsony környékén tapasztalt nagy hőingadozás és a nedves idő mindenképp az FKF javítókapacitása ellen játszott, és a következő napokban várható havazás sem kecsegtet a helyzet tartós javulásával.

Négy nap alatt négyezer kátyú

A budapesti kátyúk (és egyéb úthibák, rendellenességek) feltérképezését húsz útellenőr végzi folyamatosan, ők járják végig az FKF kezelésében lévő 1060 kilométernyi budapesti fő- és tömegközlekedési úthálózatot. Körülbelül két nap alatt végeznek az 1060 kilométerrel és kezdik előlről az ellenőrzést, így a közterület-fenntartó adatbázisa is nagyjából ennyi idő alatt frissül. Az úthibák pontos helyét műholdas navigációs helymeghatározással (GPS) rögzítik, az adatbázisba az is bekerül, hogy mekkora méretű kátyúra kell számítsanak a javítóbrigádok.

Budapesten egyébként az elmúlt években nagyban javult a kátyúhelyzet, ami javarészt a Podmaniczky-program útfelújításainak köszönhető. Feltehetően sokan emlékeznek rá: az évtized első felében a kátyúk miatti anyázástól voltak hangosak a hírek. 2005-ben is még döbbenetesen sok, több mint százezer kátyú volt az FKF kezelésében lévő utakon, emlékeztet Horváth László. A Podmaniczky-program keretében eddig 530 kilométer budapesti főútvonal újult meg, ennek köszönhetően 2008-ban körülbelül ötödére, húszezerre csökkent az úthibák száma. 2009-ben kicsivel több, 21 621 kátyút regisztrált az FKF, a jókora többlet a karácsonyi rendkívüli időjárásnak, a negyvenfokos hőmérséklet-ingadozásnak tudható be. A drámai emelkedés hatással lesz a 2010-es kátyústatisztikára is, hiszen négy nap alatt a tavalyi mennyiség közel ötöde, több mint négyezer kátyú keletkezett.

Több ezer önkormányzati lyuk

A kátyúelhárítás gondja persze nem csak az FKF vállát nyomja, a kerületi önkormányzatok kezelésében háromszor több, körülbelül 3000 kilométernyi budapesti útszakasz, utca, közterület van. A kerületek forrásaik szűkössége miatt jóval kevesebbet tudnak tenni a kátyúhelyzet javítása érdekében, az úthibák számontartása és javítása is kerületenként változó. Ebből adódóan csak becsülni lehet, hogy hány kátyú lehet a kisebb utcákon: feltehetőleg több ezer autórongáló úthiba lehet még a fentebb említetteken kívül Budapesten.

Kátyús képek a fővárosból

Az autósok természetesen élhetnek kártérítési követeléssel az út kezelőjével szemben, ha autójuk károsodott egy kátyú miatt. Az FKF-hez hétfőn több mint húsz, kedden körülbelül ötven panaszos nyújtott be ilyen követelést. Ezek megalapozottságáról, a kárigény jogosultságáról biztosítási szakemberek döntenek, nem az FKF, hangsúlyozta Horváth László.

Több százezer kátyú

Az országos helyzet sem jobb jelenleg mint a budapesti. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. által üzemeltetett harmincezer kilométeres közúthálózaton körülbelül ötvenezer kátyú van, ismertette a december végi statisztikákat Légrádi Veronika, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője. Az ország útjain – hasonlóképp a fővároshoz – naponta 1000-1500 új kátyú keletkezik, az elmúlt egy hét alatt 13 800 kátyút tömedékeltek be a Közút dolgozói, természetesen az ő munkájukat is nagyban befolyásolja az időjárás, a hideg idő miatt csak a rosszabb minőségű hideganyagos technológiával tudnak dolgozni, ha az időjárási körülmények éppen megengedik. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Észak-alföldi és Észak-dunántúli Regionális Főmérnökségének területén található a legtöbb kátyú, több mint 16-16 ezer.

A kátyúzás gyakorlatilag ablakon kidobott pénz. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2009-ben országszerte több mint hétszázezer kátyút temetett be, ami hatmilliárd forintba került. Mivel a hazai utak átlagéletkora 40 év, így a kátyúzás nem jelent tartós megoldást, ami a teljes burkolatcsere lenne. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2009 végéig 159 útszakasz, 1003 kilométernyi út felújítása fejeződött be.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!