Kormányon megszüntetné az MTI-t a Fidesz
További Belföld cikkek
Információink szerint a Fidesz vezérkarában egyetértés alakult ki egy kisebb létszámmal működő állami médiaholding kialakításának terve körül. A párt szakpolitikusai által kidolgozott koncepció egyetlen közszolgálati műsorszolgáltató szervezetet hozna létre a Magyar Televízióból, a Duna Televízióból és a Magyar Rádióból. Az MTI-t egy néhány fős kormányzati hírügynökséggel helyettesítenék.
Az átalakítás pontos forgatókönyve még nem ismert, de úgy tudjuk, hogy az érintett intézményvezetők egy részét már tájékoztatták arról, hogy a választások után az új kormány egy olyan struktúrát akar létrehozni, amelyben nem kell háromezer munkahelyet fenntartani, és a költségvetési támogatások jelentős részét is meg lehet spórolni. Forrásaink szerint a tájékoztatókon az derült ki, hogy a fideszesek lehetőleg minél hamarabb, ha a választási eredmények lehetővé teszik, már 2010 nyarán meghoznák a változtatásokhoz szükséges döntéseket.
A két tévé, a rádió és a Magyar Távirati Iroda 2010-ben jelentős elvonások mellett (a szervezetekkel és az üzemben tartási díjakkal együtt) összesen negyvenhétmilliárd forintot kap az államtól. A költségvetésben levő előirányzatok szerint ebből az összegből a fenntartási költségek fedezésére az MTV 7,8 milliárd, a rádió 6,1 milliárd, a Duna Televízió kétmilliárd, az MTI 2,6 milliárd forinttal részesedik. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy az összevonással és a megszüntetéssel mekkora megtakarítást kívánnak elérni.
A pártban elkészült koncepció szerint alapesetben a Duna Televízió és a Magyar Rádió is az MTV tavaly átadott óbudai irodaházába költözne. Ennek feltétele, hogy az új kormányzat meg tudjon állapodni a székház bérleti szerződésének módosításáról a beruházóval, a Wallis Ingatlannal. A négy évtizedre szóló szerződés jelenleg havi háromszázmilliós bérleti díjat biztosít a cégnek.
A Fidesz jogi igazgatója, Balsai István már decemberben büntetőfeljelentést tett a székházszerződés szerinte előnytelen konstrukciója miatt ismeretlen tettes ellen. Információink szerint azóta informális tárgyalásokra is sor került egy mindkét fél számára elfogadható megoldás kidolgozására. Forrásaink szerint a megoldás megtalálását segítheti, hogy az összevonással több értékes ingatlan is felszabadulna. A rádió Bródy Sándor utcai székháza mellett jelentős értéket képvisel az MTI központja is a budai Naphegyen.
A fideszes tervek szerint a részvénytársasági formában működő MTI, amely fölött a tulajdonosi jogokat az Országgyűlés gyakorolja, még az idén megszűnne. Úgy tudjuk, a költségvetési forrásból működtetett hírügynökség bezárása Orbán Viktor pártelnök ötlete volt. A magát 1881 óta jogfolytonosnak tekintő közszolgálati hírgyárból a terv megvalósulása után csupán egy kis létszámú, tíz–húsz főt foglalkoztató kormányzati hírügynökség maradna, amely a minisztériumok és a kormányszervek sajtóhíreit közvetítené írott és vizuális formában az újságoknak, tévéknek. Az MTI archivumát a Széchényi-könyvtár kapná.
Magánkéz a nemzetiben
A nemzeti hírügynökség, mint fogalom, a világ demokratikus országaiban szinte teljesen ismeretlen, inkább az egykori és jelenlegi diktatúrák jellemzője.
Az angolszász országokban a nagy hírügynökségeknek két jellemző formájuk van: a régi nagyok, amelyeket jellemzően egy
leleményes vállalkozó indított még a 19. században, illetve azok a 20.
században születettek, amelyeket médiavállalatok hoztak létre közösen.
Az előbbire példa a Reuters vagy az újabbak közül a Bloomberg, az
utóbbira a brit Press Association, vagy az Australian Associated
Press.
A nyugat-európai hírügynökségek közül csak a francia AFP van állami tulajdonban. Az AFP elődjét 1835-ben alapította Charles-Louis Havas. A gazdaságilag amúgy is aktív francia állam az 1930-as években szerzett 47 százalékos tulajdonrészt a hírügynökségben, amelyről ekkor vált le reklámcége, a Havas. Franciaország náci megszállása után teljes egészében államosították a hírügynökséget, és ez a helyzet a háború után is fennmaradt. 1957-ben törvényileg garantálták a hírügynökség függetlenségét a mindenkori hatalomtól, azóta az állam egyre kisebb szerepet játszik a cég finanszírozásában. 2008-ban úgy döntöttek, hogy részlegesen privatizálják a hírügynökséget. (Király András)
A nemzeti hírügynökség fenntartásának eredeti, törvénybe foglalt célja természetesen nem kizárólag a közvetlen kormányzati és parlamenti hírszolgáltatás volt. Közszolgálati feladatai között kiemelt helyen szerepel a belföldi sajtó ellátása a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről hírekkel, tudósításokkal, fényképekkel, valamint sok más mellett az is, hogy beszámoljon a környező országok politikai eseményeiről és a határon túli magyarság életéről. Választási időszakban külön törvényben meghatározott módon kell gondoskodnia arról, hogy szinte minden fontosabb kampányesenyményről szülessen beszámoló. A területeket részben átveheti az MTI konkurenseként működő Független Hírügynökség, azt azonban nem tudni, hogy közszolgálatilag is átruháznak-e feladatköröket az új holdingra.
A közszolgálati médiák rendszerének átformálására már többször születtek javaslatok, de eddig egyetlen elképzelés sem kapott elegendő támogatást a parlamenti pártoktól ahhoz, hogy reális esély legyen a megvalósulásra. A médiatörvény módosításához, és a nemzeti hírügynökség alapító okiratának megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges. A Fideszben most úgy látják, hogy a választás után egyedül vagy valamilyen pártközi kompromisszummal megoldható lesz a változtatások keresztültvitele
Cikkünk megjelenése után Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője szűkszavú közleményt adott ki, melyben cáfolta, hogy a párt meg akarná szüntetni a Magyar Távirati Irodát. .