Judit
2 °C
7 °C

Kormányon megszüntetné az MTI-t a Fidesz

2010.01.07. 15:02 Módosítva: 2010-01-07 17:54:22
A Fidesz radikális változtatásokat tervez a közszolgálati médiákkal kapcsolatban, miután esélyt látnak arra, hogy a választások után az országgyűlésben valamilyen módon meglesz a médiatörvény módosításához szükséges kétharmados többség. A Fidesz szakpolitikusai már több érintettel tárgyaltak arról, hogy jelentős létszámleépítésekkel kísérve egy helyre és egy szervezeti egységbe vonnák össze a két közszolgálati televíziót és a Magyar Rádiót. A nemzeti hírügynökséget, az MTI-t egyenesen bezárnák.

Információink szerint a Fidesz vezérkarában egyetértés alakult ki egy kisebb létszámmal működő állami médiaholding kialakításának terve körül. A párt szakpolitikusai által kidolgozott koncepció egyetlen közszolgálati műsorszolgáltató szervezetet hozna létre a Magyar Televízióból, a Duna Televízióból és a Magyar Rádióból. Az MTI-t egy néhány fős kormányzati hírügynökséggel helyettesítenék.

Az átalakítás pontos forgatókönyve még nem ismert, de úgy tudjuk, hogy az érintett intézményvezetők egy részét már tájékoztatták arról, hogy a választások után az új kormány egy olyan struktúrát akar létrehozni, amelyben nem kell háromezer munkahelyet fenntartani, és a költségvetési támogatások jelentős részét is meg lehet spórolni. Forrásaink szerint a tájékoztatókon az derült ki, hogy a fideszesek lehetőleg minél hamarabb, ha a választási eredmények lehetővé teszik, már 2010 nyarán meghoznák a változtatásokhoz szükséges döntéseket.

A Magyar Távirati Iroda Naphegy téri épülete
A Magyar Távirati Iroda Naphegy téri épülete

A két tévé, a rádió és a Magyar Távirati Iroda 2010-ben jelentős elvonások mellett (a szervezetekkel és az üzemben tartási díjakkal együtt) összesen negyvenhétmilliárd forintot kap az államtól. A költségvetésben levő előirányzatok szerint ebből az összegből a fenntartási költségek fedezésére az MTV 7,8 milliárd, a rádió 6,1 milliárd, a Duna Televízió kétmilliárd, az MTI 2,6 milliárd forinttal részesedik. Arról egyelőre nincsenek információk, hogy az összevonással és a megszüntetéssel mekkora megtakarítást kívánnak elérni.

A pártban elkészült koncepció szerint alapesetben a Duna Televízió és a Magyar Rádió is az MTV tavaly átadott óbudai irodaházába költözne. Ennek feltétele, hogy az új kormányzat meg tudjon állapodni a székház bérleti szerződésének módosításáról a beruházóval, a Wallis Ingatlannal. A négy évtizedre szóló szerződés jelenleg havi háromszázmilliós bérleti díjat biztosít a cégnek.

A Fidesz jogi igazgatója, Balsai István már decemberben büntetőfeljelentést tett a székházszerződés szerinte előnytelen konstrukciója miatt ismeretlen tettes ellen. Információink szerint azóta informális tárgyalásokra is sor került egy mindkét fél számára elfogadható megoldás kidolgozására. Forrásaink szerint a megoldás megtalálását segítheti, hogy az összevonással több értékes ingatlan is felszabadulna. A rádió Bródy Sándor utcai székháza mellett jelentős értéket képvisel az MTI központja is a budai Naphegyen.

A fideszes tervek szerint a részvénytársasági formában működő MTI, amely fölött a tulajdonosi jogokat az Országgyűlés gyakorolja, még az idén megszűnne. Úgy tudjuk, a költségvetési forrásból működtetett hírügynökség bezárása Orbán Viktor pártelnök ötlete volt. A magát 1881 óta jogfolytonosnak tekintő közszolgálati hírgyárból a terv megvalósulása után csupán egy kis létszámú, tíz–húsz főt foglalkoztató kormányzati hírügynökség maradna, amely a minisztériumok és a kormányszervek sajtóhíreit közvetítené írott és vizuális formában az újságoknak, tévéknek. Az MTI archivumát a Széchényi-könyvtár kapná.

Magánkéz a nemzetiben

A nemzeti hírügynökség, mint fogalom, a világ demokratikus országaiban szinte teljesen ismeretlen, inkább az egykori és jelenlegi diktatúrák jellemzője.

Az angolszász országokban a nagy hírügynökségeknek két jellemző formájuk van: a régi nagyok, amelyeket jellemzően egy
leleményes vállalkozó indított még a 19. században, illetve azok a 20.
században születettek, amelyeket médiavállalatok hoztak létre közösen.
Az előbbire példa a Reuters vagy az újabbak közül a Bloomberg, az
utóbbira a brit Press Association, vagy az Australian Associated
Press.

A nyugat-európai hírügynökségek közül csak a francia AFP van állami tulajdonban. Az AFP elődjét 1835-ben alapította Charles-Louis Havas. A gazdaságilag amúgy is aktív francia állam az 1930-as években szerzett 47 százalékos tulajdonrészt a hírügynökségben, amelyről ekkor vált le reklámcége, a Havas. Franciaország náci megszállása után teljes egészében államosították a hírügynökséget, és ez a helyzet a háború után is fennmaradt. 1957-ben törvényileg garantálták a hírügynökség függetlenségét a mindenkori hatalomtól, azóta az állam egyre kisebb szerepet játszik a cég finanszírozásában. 2008-ban úgy döntöttek, hogy részlegesen privatizálják a hírügynökséget. (Király András)

A nemzeti hírügynökség fenntartásának eredeti, törvénybe foglalt célja természetesen nem kizárólag a közvetlen kormányzati és parlamenti hírszolgáltatás volt. Közszolgálati feladatai között kiemelt helyen szerepel a belföldi sajtó ellátása a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről hírekkel, tudósításokkal, fényképekkel, valamint sok más mellett az is, hogy beszámoljon a környező országok politikai eseményeiről és a határon túli magyarság életéről. Választási időszakban külön törvényben meghatározott módon kell gondoskodnia arról, hogy szinte minden fontosabb kampányesenyményről szülessen beszámoló. A területeket részben átveheti az MTI konkurenseként működő Független Hírügynökség, azt azonban nem tudni, hogy közszolgálatilag is átruháznak-e feladatköröket az új holdingra.

A közszolgálati médiák rendszerének átformálására már többször születtek javaslatok, de eddig egyetlen elképzelés sem kapott elegendő támogatást a parlamenti pártoktól ahhoz, hogy reális esély legyen a megvalósulásra. A médiatörvény módosításához, és a nemzeti hírügynökség alapító okiratának megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges. A Fideszben most úgy látják, hogy a választás után egyedül vagy valamilyen pártközi kompromisszummal megoldható lesz a változtatások keresztültvitele

Cikkünk megjelenése után Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője szűkszavú közleményt adott ki, melyben cáfolta, hogy a párt meg akarná szüntetni a Magyar Távirati Irodát. .

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?