Albert, Lipót
2 °C
12 °C

28 millióval honorálták a bírókat a 8 milliárdos büntetésért

2010.01.12. 13:16
„Plázát akar építeni, de hiányzik 8 milliárd forint? Van megoldás!” A 8 milliárd forintra büntetett BVM Épelem újsághirdetésben ajánlja tapasztalatait azoknak, akiktől hozzá hasonló módon a választott bíróságon perelték el vagyonukat. A csőddel fenyegetett építőipari vállalat több frontos harcot nyitott a választott bíróság ellen, ahol viszont a titkossági alapelvre hivatkozva nem veszik fel a kesztyűt.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság súlyos, megtévesztésre alapított vagyonszerzési kísérletet szentesített novemberi ítéletével, állítja a BVM Épelem Kft. A cég egy olyan ítéletet vitat, amelyben az Ablon Group számára 8 milliárd forintos kártérítés megfizetésére kötelezték.

Mint arról beszámoltunk, az irodaház-beruházásokra specializálódott Ablon egyik leányvállalatán, a Global Centeren keresztül perelte be a Dél-Budán több évtizede betonelemeket gyártó céget. Az Ablon arra hivatkozott, hogy a BVM-től vásárolt Budafoki úti telekrészén – a BVM hibájából – nem tudott építkezni. Az ablonosok állítása szerint a szomszéd folyamatosan akadályozta a telek tulajdonjogi rendezését, ezért az általuk megvett 70 ezer négyzetméteres terület több évig nem tudták kivenni az osztatlan közös tulajdonból, ezért elmaradt az általuk tervezett üzletközpont megépítése.

A Global a telekvásárlás idején az adásvételi szerződésben kikötötte, hogy az ingatlannal kapcsolatos vitás kérdéseket a feleknek a Választottbíróságon kell rendezni. Az építkezés ügye így került a testület elé.

A háromtagú eljáró tanács jogosnak ítélte az ablonosok követelését, mert megítélése szerint nehézkes, bonyolult, sőt kockázatos lett volna a közös tulajdonú telken építkezni. A testület nem vette figyelembe a BVM védekezését, amely szerint az Ablon valójában nem is akart építkezni, mert nem tudta finanszírozni a tervekben szereplő beruházást, és azt sem, hogy az ingatlanos cég 2006, vagyis a telekmegosztás megtörténte óta sem kezdett bele a munkálatokba.

Az ítélet 4,9 milliárdos kártérítésre kötelezte a BVM-et, valamint további 3 milliárd forint megfizetésére kamatköltségek címén.

A 8 milliárdos bírságról szóló cikkek nyomán a cégnél többen is jelentkeztek, azt állítva, hogy hasonló módon érte őket veszteség. A BVM ezért hétfőn és kedden több újságban is hirdetést adott fel, amelyekben „sorstársait” keresi.

A BVM több jogi lépés mellett a Fővárosi Bírósághoz fordult az ítélet hatályon kívül helyezésért. A fellebbezésben azt állítja, hogy a Választottbíróság a szakértői vélemény ellenében segítette a Globalt, azaz az Ablont, és „odadobta a dolgozói tulajdonban álló magyar középvállalat teljes vagyonát”.

A Fővárosi Bíróságnak már a per közben is foglakoznia kellett az üggyel, miután a BVM jelezte, hogy szerinte összeférhetetlen, hogy a bírói tanács három tagja közül kettő évtizedek óta közvetlen munkatársa a felperes ügyvédjének.A Választottbíróság működési rendje szerint az eljáró tanács úgy áll össze, hogy egy bírót a felperes, egyet az alperes nevez meg, ők ketten pedig meghívnak egy harmadik tagot.

Az Ablon (és a Global) jogi képviseletét ellátó Czugler Péter az ELTE Polgárjogi Tanszékén tanít, ő kollégáját, Vékás Lajost, az ELTE polgárjogi tanszékének tanárát jelölte bírónak, de aztán a testületbe bekerült Kisfaludy András, a tanszék másik tanára is. Ő lett a választott tanács elnöke. A BVM azt állítja, csak az eljárás megindítását követően kaptak információt a bírák közti személyes kapcsolatról. A Fővárosi Bíróság akkor egy uniós direktívára hivatkozva úgy ítélte meg, hogy a munkatársi viszony nem ok az összeférhetetlenségre, így változatlan formában tovább átengedte az ügyet.

A Választottbíróság alapszabálya szerint egyébként az ügyben résztvevő bírák a 8 milliárdos ügyérték alapján 28,3 millió forintos honoráriumban részesülnek, a Választottbíróságnak pedig 14,3 millió forint jár az adminisztratív költségekre. Az ügyvédnek 75 milliót hagyott jóvá a testület.

Az Index megkereste az Ablon jogi képviselőjét, Czugler Pétert, ő azonban bár válaszolt kérdéseinkre, nem adott engedélyt azok közlésére.

A Választottbíróság elnöke, Kecskés László szintén elzárkózott az eljárás hátterének megvilágítástól. A PTE tanszékvezetője szerint a klasszikus intézménynek tekinthető választott bíróság klasszikus szabálya a titkosság, ezért a média érdeklődése ellenére is ehhez tartja magát.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?