Huba
19 °C
33 °C

Alkotmánybírósághoz fordult az Óvás

2010.01.21. 17:02
Betonnal telt pezsgőspoharakkal koccintottak csütörtökön azoknak a civil szervezeteknek a képviselői, akik eljöttek az Óvás által meghirdetett sajtótájékoztatóra. A civilek az Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy a Zsidónegyed néven elhíresült területet szabályozó tervet visszamenőleges hatállyal semmisítse meg, és az önkormányzat képviselő-testületét, illetve a kulturális minisztert kötelezze az örökségvédelmi jogszabályok megalkotására.

A VII. és VI. kerületi bontások ellen tiltakozó egyesület szerint sokaknak úgy tűnhet, a válság miatt leállt a házak bontása. Perczel Anna, az Óvás elnöke szerint ez nem így van. Igaz, hogy jelenleg csak két építkezés és egy bontás (a Nagydiófa u. 8. alatt) zajlik, de hangsúlyozta, hogy ettől még a városrészt érintő tervek nem változtak, csupán a tervezés és engedélyeztetés szintjére redukálódtak a pénzügyi krízis miatt.

A kerületben nagy botrányt okozott a régi házak lebontása. A védett épületekre kiterjed a még 2008-ban elfogadott szabályozási terv, a nem-védett épületeket viszont semmilyen szabályozás nem védi, így bármikor le lehet azokat bontani. Ennek a szabályozási tervnek törvényességét a civilek felhívására a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa már megvizsgálta és megkérdőjelezte. Az ombudsman kérte, hogy a kerület függessze fel ennek alkalmazását, illetve hogy a szabályozás a nemzetközi egyezményeknek, az Unesco irányelveinek feleljen meg. Ez Perczel szerint azt jelenti, hogy a már kiadott engedélyeket is felül kell vizsgálni, a lejártakat pedig vissza kell vonni. A kerület ezt elutasította, mert szerintük törvényes tervet fogadtak el.

A VII. kerületi önkormányzat szerint a jelenlegi szabályok alkalmasak arra, hogy a Belső-Erzsébetváros védelmét szolgálják. Ha viszont arról van szó, hogy a műemlékházakat hogyan lehetne megóvni, akkor figyelembe kell venni, hogy a probléma elsősorban nem jogi, hanem gazdasági természetű, hiszen semmi nem ösztönzi a befektetőket arra, hogy ne lebontsák, hanem felújítsák a házakat. A civil szervezet állítására, miszerint az új törvénytervezet újradefiniálja a világörökségi fogalmakat, Gergely József alpolgármester azt mondta: a tervezet megoldja a jogi dolgokat, a gazdaságiakat viszont nem fogja tudni orvosolni.

Az adatvédelmi biztos is vizsgálatot folytat

Az Óvás a kerülettől és a Kulturális és Örökségvédelmi Hivataltól kért egy irányszámot arról, mennyi bontás lesz a következő időszakban, illetve hány új házra van kiadva építési engedély. A szervezettel régóta harcban álló VII. kerületi önkormányzat kiadta a kért adatokat, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal ezt megtagadta tőlük.

Megkeresésünkre a hivatal elmondta, hogy valóban az adatvédelmi biztoshoz fordultak, mert ahhoz, hogy az Óvás kérését teljesítsék,  konkrét cím- és helyrajzi szám listát kellett volna összeállítaniuk, ami alapján a műemléki épületek tulajdonosai, kezelői is azonosíthatóvá válnak. Ez jogi aggályokat vet fel, ezért fordultak az adatvédelmi biztoshoz.

A civilek moratóriumot szeretnének

Bihari László, a Védegylet képviselője helyzetük kilátástalanságát illusztrálandó, pezsgőspoharakba töltött friss betonnal kínálta körbe az egybegyűlteket. „Folyamatosan betonfalakba ütközünk” – mondta, majd hozzátette: alkotmánybírósági beadványuk ezt próbálja megrepeszteni. „Még a VII. kerületi polgármester, Hunvald György távozása után is ilyen betonkeményen tartják magukat a tervek végrehajtásához.” Kollonay Enikő, a Szindikátus Egyesület jogásza elmondta, hogy még az Ombudsman által feltárt visszásságok után sem történt semmi, ezért fordultak végül az Alkotmánybírósághoz

Jelenleg tudomásuk szerint összesen 17 épület van befektetők tulajdonában, négy műemlékház eladása pedig folyamatban van, ebből 16 Erzsébetvárosban, 3 Terézvárosban található.

Hogy megakadályozzák a tervezet elfogadását és végrehajtását, moratóriumot szeretnének bevezetni – reményeik szerint ez is ösztönözné talán a végleges szabályozás elkészültét. Gergely József erre úgy reagált: ő ennek nem látja értelmét. „A törvény meghatározza milyen esetekben lehet moratóriumot hirdetni. Amikor 2008-ban ilyet rendeltek el, annak az volt az oka, hogy nem volt érvényes szabályozási terv. Jelenleg van ilyen terv, ezért nincs ok, ami miatt el kéne rendelni. A válság miatt amúgyis leállt szinte minden építkezés a kerületben."

Gergely cáfolta a civilek azon állítását is, miszerint a Nagydiófa u. 8. bontás alatt állna. Tudomása szerint a ház perbe kezdett, és egyelőre még nem született ítélet az ügyben.