Vilhelmina
11 °C
28 °C

A Hospinvest nem tudja kifizetni tartozásait

2010.01.25. 15:59
A tavaly nyár óta felszámolás alatt álló Hospinvest Zrt. máig nem tudott semmit sem kifizetni hárommilliárd forintos tartozásából. A cég felszámolója szerint ennek az az oka, hogy az egészségbiztosító már az új működtetőknek utalta a hospinvestes kórházak utolsó hónapjaira járó finanszírozást. Az ügyben per indult. Ha ez a pénz befolyna, az az elmaradt bérek, a beszállítók kifizetésére volna elég, de a bankhitelek törlesztésére nem. A kórházak többségét azóta önkormányzati cégek üzemeltetik, egyedül a gyöngyösi kórház vagyonkezelését vette át egy másik magántársaság.

A felszámolás alatt álló Hospinvest Zrt. egyelőre a korábbi kórházi alkalmazottak, beszállítók és hitelezők semmilyen követelését sem tudta teljesíteni, közölte Horváth Szilárd, a céget felszámoló TM Line Zrt. munkatársa. A tartozások kifizetésére azért nincs lehetőség, mert per indult az OEP-finanszírozás miatt, mondta  a felszámoló.

A kiskunhalasi, a gyöngyösi, az egri, valamint a hatvani és a hozzá tartozó parádfürdői kórházat üzemeltető Hospinvest Zrt. 2009. április 3-án kért csődvédelmet. Mivel nem sikerült befektetőket találnia, a nyár elején az összes önkormányzat felmondta a vagyonkezelői szerződését, és a kórházak önkormányzati kft.-k üzemeltetésébe kerültek. A Hospinvest tulajdonosai július 10-én döntöttek a cég felszámolásáról.

Tavaly júliusban Kollányi Gábor, a cég elnöke azt mondta, hogy tartozásaik nagy részét a még befolyó OEP-bevételekből ki tudják majd egyenlíteni. A kórházak három hónapos csúszással kapják meg az ellátások ellenértékét az egészségbiztosítótól. A 2009. június és augusztus közötti időszak teljesítményét (a Hospinvest eddig működtette a kórházakat), szeptembertől kellett volna folyósítani. Kollányi 2009 júliusában úgy számolt, hogy távozásuk után így 3,3 milliárd forint illeti meg őket.

Az OEP az új üzemeltetőknek utalta a pénzt

Az OEP-nek minden esetben az ellátás folyamatosságát kell szem előtt tartania és biztosítania, és a szolgáltatók nem kaphatnak se több, se kevesebb finanszírozási összeget, mint amennyi hónapra szólt a finanszírozási szerződésük, közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ezt a gyakorlatot követte az OEP a kórházak működtetőváltásánál is. A Gyöngyösi Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft. és az önkormányzat között létrejött megállapodás, valamint az önkormányzat által kijelölt jogutód működtető szervezettel kötött finanszírozási szerződés alapján az OEP a jogutód szervezetnek utalta a 2009. májusi teljesítmény alapján augusztusra fizetendő finanszírozási összeget.

A Hatvani Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft. és az önkormányzat között létrejött megállapodás, valamint az önkormányzat által kijelölt jogutód működtető szervezettel kötött finanszírozási szerződés alapján az OEP a jogutód szervezetnek utalta a 2009. májusi teljesítmény alapján augusztusra fizetendő finanszírozási összeget.

A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kht. által működtetett kórház finanszírozási szerződése 2009. augusztus hónapra is hatályos volt. Az önkormányzat által kijelölt jogutód szervezet 2009. szeptember 1-vel vette át a kórház működtetését. Ezért az augusztusi finanszírozási összeget az OEP a Kht. számlájára utalta.

Az egri Markhot Ferenc-kórháznál a Hospinvest Egészségügyi Befektetési Zrt. finanszírozási szerződése 2008. november 1-től élt, ugyanakkor a Hospinvest Zrt. és az önkormányzat között akkor kötött megállapodás alapján a 2008. november havi finanszírozási összeget az önkormányzat számlájára utalták. E megállapodás alapján az OEP a 2009. május teljesítmény alapján augusztusra fizetendő összeget még a Hospinvest Zrt.-nek utalta. 2009 szeptemberétől már az új, az önkormányzat által kijelölt működtető szervezetnek utalták át a finanszírozási összeget.

Ezt a pénzt azonban nem kapta meg a Hospinvest. Az OEP ugyanis úgy foglalt állást, hogy amikor a Hospinvest átvette a kórházak működtetését, megkapták az arra az időszakra járó finanszírozást is, amikor még nem ők voltak a vagyonkezelők. Az OEP ezért a pénzt 2009 szeptemberében már a Hospinvest helyére lépő önkormányzati kórházüzemeltető cégeknek utalta. A Hospinvest ezután beperelte az OEP-et. Az ügyben még nem tartottak tárgyalást.

A vonatkozó kormányrendelet szerint, ha a működtetést átadják másnak, a felek megállapodhatnak arról, hogy a működés átadása előtti időszakra vonatkozó finanszírozás kit illet, mondta Horváth Szilárd. Amikor a Hospinvest 2008 novemberében átvette az egri kórházat, akkor az azt megelőző időszak után két hónapnyi OEP-finanszírozást is megkapott. Cserébe vállalta, hogy az önkormányzat minden tartozását és peres ügyét átvállalja, és a később felmerülő problémákért is helyt áll. A kormányrendelet szerint a főszabály az, hogy minden szolgáltatót a teljesítés után megillet a finanszírozás. Ettől eltérő megállapodás most nincs, így a pénz a Hospinvestet illeti, állítja a felszámoló.

A pénzt a kórházakat átvevő önkormányzati kft.-k kapták meg tavaly szeptemberben úgy, hogy akkor még bért sem kellett fizetniük, és egyetlen beszállítójuk sem volt. Ezt a pénzt, a Hopsinvest hitelezőitől és beszállítóitól vonják most el, mondta a feszámoló.

Ha ez a 3,3 milliárd forint befolyna, az elég lenne az elmaradt bérek és járulékok, a kártérítések kifizetésére, az adóhatóságnál jelentkező kötelezettségek teljesítésére és a beszállító kisvállalkozók kifizetésére, mondta Horváth Szilárd, de a céget korábban finanszírozó banknak a Hospinvest még ekkor sem tudná kifizetni a tartozását.

Arra a kérdésre, hogy a Hospinvest vagyonelemeinek értékesítéséből nem származott-e bevétel, amelyből ki lehetne fizetni a tartozások egy részét, Horváth Szilárd azt válaszolta, hogy a Hospinvest vagyonelemeinek nagy része nem mozdítható. Ezek a kórházakban vannak beépítve, és használják is őket. Ezeket az eszközöket az önkormányzati kórházak nem kívánják kiadni, illetve értéküket megtéríteni, így ezek miatt is jogvita alakult ki.


Nézze meg a Hospinvest kórházak téképét nagyobban

„Bár voltak olyan hangok, hogy az egri kórháznak több százmilliós hiánya lesz, az eredmények a legoptimistább várakozásokat is felülmúlták” – mondta a Hospinvest távozása utáni időszakról Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. A kórház új menedzsmentje az év végét százhatvanmillió forintos hiánnyal zárta, ami – ismerve a többi kórház adósságállományát – egy hatmilliárdos költségvetésű intézménynél nem tekinthető soknak. Kérdésünkre, hogy a megye ismét tervezi-e a kórház működtetésének átadását egy magántársaságnak, Sós Tamás azt válaszolta, hogy ez jelenleg nincs napirenden.

Egerben most egy ötmilliárd forintos pályázatra koncentrálnak, amelyet februárban nyújtanak be. Az étterem helyén két szint ráépítésével fejleszteni tudnák a műtőt, a sürgősségi osztályt, a gyermekosztály és a higiéniai részlegeket. A becsült beruházási költség 5,3 milliárd forint, ennek kilencven százaléka lehet a támogatás, a többi önerő, kötvényből.

A korábbi feszültségek nem csitultak el Egerben. Az egykori, magát kórházvédőknek nevező csoport vezetője Pócs Alfréd, a megyei orvosi kamara elnöke korábban azt mondta, hogy a kórházfejlesztési pályázat sikerét veszélyezteti, hogy nincs elég szakmailag felkészült orvos és ápoló az intézményben. Ezért a megyének tárgyalásokat kellene kezdeményeznie a HospInvesttel nem szerződött orvosokkal, hogy menjenek vissza az intézménybe. A kórház vezetése közleményben kérte ki magának a vádakat. Azt írták, hogy az ilyen valótlan és hátrányos nyilatkozat gazdasági károkozásra irányul, kimeríti a rágalmazás, a közfeladatot ellátó intézmény jó hírnevének megsértése kritériumait.

A leghosszabb ideig a kiskunhalasi kórházat üzemeltette a Hospinvest, amely 2004-ben vette át az intézményt. A szakítás óta a kórházat a százszázalékos önkormányzati tulajdonú Semmelweis Halasi Kórház Nonprofit Kft. működteti. A kórház azóta is likvid, az önkormányzatnak nem kellett pénzzel hozzájárulnia a fenntartásához, és várhatóan 2010-ben sem kell, mondta Várnai László polgármester. Ha vannak is problémák, azokat a központi finanszírozás okozza.

A polgármester szerint hasznos volt az az ötéves időszak, amíg a Hospinvesté volt a kórház, fontos szerkezetátalakítást hajtottak végre, fejlesztettek, nem volt probléma a betegellátással és az önkormányzatnak ez alatt az idő alatt egy fillérjébe sem került az intézmény fenntartása. Végül azért szakítottak, mert látható volt, hogy a Hospinvest az ígért fejlesztéseket már nem tudja megvalósítani.

Kiskunhalas egy 3,5 milliárd forintos pályázatot tervez beadni februárban a kórház fejlesztésére. Ennek kilencven százaléka uniós forrás, tíz százalékot a kft. hitelből fedez, amihez az önkormányzat készfizető kezességet vállal. „Meggyőződésem, hogy egy ilyen intézményt  a jelenlegi struktúrában nem lehet tartósan fenntartani, érdemes lenne ezért a kórház működtetését később ismét egy tőkeerős magáncégre bízni” – mondta Várnai László, aki viszont tisztában van azzal, hogy ilyen lépés csak a 2010-es önkormányzati választások után lehet reális.

Hatvanban a kórházat a Városgazdálkodás Zrt. működteti, Gyöngyösön csak rövid ideig volt az önkormányzati kft. működtetésében a kórház. Egy pályázat kiírása után október végén a Medical Investments nevű cég nyerte el húsz évre a vagyonkezelői feladatokat. A Hospinvest összeomlása és a Medysyst kivonulása után jelenleg ez az egyetlen kórházüzemeltetésben még fantáziát látó társaság, amely a gyöngyösi mellett 2008 júliusa óta a nagyatádi kórházat is üzemelteti.

Csődtörténet

A kórházak üzemeltetésével foglalkozó Hospinvest Zrt. adósságokkal küszködő kórházak üzemeltetésére szerződött az intézményeket korábban fenntartó önkormányzatokkal. 2004-ben a kiskunhalasi, 2006-ban a hatvani és a hozzá tartozó parádfürdői, 2007-ben a gyöngyösi, 2008-ban az egri kórház vagyonkezelői jogát szerezte meg. A kórházak az önkormányzatok tulajdonában maradtak, a Hospinvest a működés hatékonyabbá tételét és a fejlesztéseket vállalta.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2007 októberében négymillió euróval szállt be a magyar tulajdonban lévő Hospinvestbe, 2009 márciusában azonban kiszállt a cégből. A Hospinvest 2009. április 3-án csődvédelmet kért, miután a CIB Bank egy lejárt tartozás miatt az OEP által a betegellátásra átutalt teljes összeget – 1,2 milliárd forint – leemelte a számlájáról. A Hospinvest nem talált újabb befektetőt, ezért mostanra mindegyik önkormányzat úgy döntött, hogy felbontja a vagyonkezelői szerződést. A kórházakat ősztől önkormányzati kft.-k üzemeltetik.