Valér
-2 °C
0 °C

Mi lett volna, ha – milliárdot érő fikció

2010.01.29. 14:16 Módosítva: 2010-01-29 14:28:00
Több százmilliós kártérítést kér egy lakóparkért a zuglói önkormányzattól az az építőipari vállalat, amely nemrég hasonló érveléssel 8 milliárdot nyert egy másik elmaradt építkezés miatt. Az Ablon Group kárigényét megalapozó szakértő módszertant dolgozott ki, hogyan kell a bíróság előtt a „mi lett volna, ha”-típusú ügyekben érvelni.

Nemcsak egyetlen esetben próbálkozott el nem kezdett beruházása utólag kalkulált hasznának behajtásával az egyik budapesti építőipari vállalat. Az Index birtokába került dokumentumok szerint az Ablon Group egy kisebb, néhány százmilliós perben már „gyakorolt”, mielőtt Budafoki úti telekszomszédját, a BVM Épelemet is bíróság elé citálta több milliárd forintot követelve rajta.

A telekközösség vége

A BVM két évig tartó eljárás végén decemberben kapta meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság ítéletét, amely összesen mintegy 8 milliárd forintnyi kártérítés megfizetésére kötelezte. Az Ablon Group leányvállalata, a Global Center Kft. azt állította, hogy azért nem tudta elkezdeni a Dél-Budára tervezett outlet centerének építését, mert a BVM hosszú ideig szándékosan akadályozta az egykori gyártelep tulajdonjogának rendezését. A BVM a perben tagadta, hogy rosszhiszeműen járt volna el, és azt hangoztatta: az akadály inkább az lehetett, hogy az ablonosoknak finanszírozási gondjaik voltak.

A Választottbíróság az Ablon Groupnak (Global Center) adott igazat, méltányolhatónak ítélve a kártérítést az elmaradt bevásárlóközpont-beruházásért. Az indoklás szerint az osztatlan közös tulajdonú telken „nehézkes” és „bonyolult” lett volna belevágni a beruházásba, ezért jogos az építési költségek időközbeni növekedése címén 2,81, valamint az elmaradt haszon címén 2,18 milliárd forintos kártérítés. A bíróság ehhez a 4,9 milliárdos összeghez még egy 3 milliárdos késedelmi kamat tételt is hozzátett.

Budai és pesti sorstársak

„Plázát akar építeni, de hiányzik 8 milliárd forint? Van megoldás! Nézzen ki egy telket, legyen tulajdonostárs, aztán kezdeményezzen pereket a társával szemben. Kell néhány jogász, aki jó barát és kolléga, és nyerhet.” A BVM tulajdonosai január közepén újsághirdetésekben kerestek sorstársakat azt feltételezve, hogy a hasonló jogi eljárással már másokat is csőd közeli helyzetbe sodortak.

Mint kiderült, valóban létezik hasonló jogi eset Magyarországon, és a főszereplő szintén az Ablon Group, illetve annak leányvállalata, a Global Investment Kft.

A nagy nyilvánosságot kapott BVM-sztori alatt az Ablon képviselői egyszer sem jelezték a sajtóban, vagy a választottbírósági ítélet érvénytelenítése érdekében a Fővárosi Bíróságon indított perben, hogy egy hasonló ügyük zajlik ugyanazon a bíróságon. Pedig a dokumentumok tanúsága szerint megtehették volna, hiszen mindkét ügyben ugyanaz az ingatlanforgalmi ügyekre specializálódott igazságügyi szakértő számolta ki az Ablon kárát, és ugyanaz az ügyvéd képviselte a felperest.

Nem a bizonylatokra alapoznak

A Global Investment Kft. 380 millió forintot követel a zuglói polgármesteri hivataltól, mert az XIV. kerületi Dorozsmai utca mellé tervezett 240 lakásos Zöldváros lakópark építési engedélyének kiadása 2003-2004-ben 301 napot csúszott. Az önkormányzatnál az engedélykérelem beadása idején döntöttek az érintett terület beépítési szabályainak módosításáról, és civilek tiltakozása is nehezítette az ügymenetet. A cég a késedelmes ügyintézés miatt indította az eljárást.

zoldv

A beruházó cég szakértője már ebben az eljárásban lefektette, hogyan kell „szakmailag alapos feltevésekre” építeni a kárigényeket. „Az elmaradt haszonra, elmaradt bevételre és hasonlókra vonatkozó bírói kérdésekre mindig „mi lett volna, ha”-típusú kérdésekre válaszoló szakértői elemzéseket igényelnek” olvasható a módszertanról az egyik periratban, amelyben az Ablon embere egy másik - a követelés jogosságát bizonylatok, számlák hiányában kétségbevonó - szakértői véleménnyel vitatkozik.

A Global Investment, ahogy a Global Center is, az Ablon alapítója, az izraeli Uri Heller személyes irányítása alatt állt 2008-ig, amikor mindkettő Lovro Adrienn, Ablon-ügyvezető kezébe ment át. Közös a két történetben az is, hogy 2009. decemberében, röviddel azt követően, hogy megszületett a 8 milliárdos bevételt hozó ítélet, ciprusi offshore cégek tulajdonába kerületek.

Az Ablon szerint nem hasonlít

Az Ablon álláspontja szerint viszont nem áll fenn hasonlóság a BVM elleni per és a zuglói önkormányzattal szembeni per között, ugyanis az utóbbiban nincs szó elmaradt haszonról.

A cég az Index kérdésére azt közölte, hogy a zuglói polgármesteri hivatala ellen 2005-ben indított eljárásban a beruházó - szakértői vélemény alapján - "az árbevétel értékesítési árszint csökkenése miatti csökkenéséből eredő veszteség", "az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadások megtérülésének kamatvesztesége" valamint "az építési árszint emelkedése folytán keletkező többletkiadások" címén kér kártérítést az alperestől.

Az ország egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégeként, amely az elmúlt 15 évben több mint húsz ingatlanfejlesztési projekt keretében 400 millió eurónyi beruházást valósított meg Magyarországon és 8600 munkahelyet hozott létre, a vállalatcsoport az egyes projektek fejlesztése során óhatatlanul szembesült jogvitákkal, amelyekből perek keletkeztek – közölte Lovro Adrien, az Ablon ügyvezetője.

(A lakópark első ütemét időközben átadták, a második fázis építése azonban késik, mert az időközben megszigorított kerületi szabályozás rendelkezései miatt a szomszédos területen élők peres eljárást indítottak a projekt ellen.)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!