Egyre többen igénylik a szélsőséget
Törökország mellett Ukrajnában, Bulgáriában és Magyarországon a legnagyobb a kereslet a kirekesztő, rendszerellenes, tekintélyelvű ideolgóiákra, derül ki a HVG-ben publikált felmérésből. A felmérések szerint a magyarok ötöde állítja, hogy értékrendje a radikális jobboldalhoz áll közel, ezzel hat év alatt duplájára nőtt a szélsőségekhez vonzódók aránya.
A jobboldali extremizmus vizsgálatára létrehozták a 29 változóból álló DEREX-indexet, ami a lehetséges szélsőségesek százalékos arányát fejezi ki.
Lengyelország és Magyarország a szélsőségesek arányát tekintve hasonló helyzetben volt 2003-ban, ezután nálunk nőtt, Lengyelországban viszont csökkent ez a mutató. A magyaroknak a kormányba, a demokráciába, sőt még az ENSZ intézményeibe vetett bizalma is csökkent.
Nyolc év alatt négy adatfelvételt végeztek 32 országban, a vizsgálatok szerint nő a szélsőségek iránti fogékonyság Kelet-Európában szemben Nyugat-Európával, ahol csak a déli régiókban tapasztalható ez a jelenség.
Különbség mutatható ki Nyugat- és Kelet-Európa szélsőséges erői között abban a tekintetben, hogy bevándorló- vagy kisebbségellenesek, rendszerkonformak vagy rendszerellenesek.
Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója szerint Kelet-Európában a rossz közérzet, az instabil gazdasági helyzet elősegíti a radikális mozgalmakat, míg Nyugaton egyebek mellett az antiglobalizmus képében jelenik meg a radikalizmus. Kelet-Európában az előítélesség rendszerellenességgel és rossz közérzettel párosul.
Nyugat-Európában Portugáliában van jelentős, és Nagy-Britanniában kisebb emelkedés a szélsőségesség politikai kockázatában. A 2005-ös, 2007-es 2009-es felmérések szerint a jobboldali szélsőségesség iránti fogékonyság Dél-Európában magasabb, a kontinens északi részén alacsonyabb. A jobboldali extremizmus iránt a skandináv országokban van a legkisebb igény, csak a lakosság egy-két százaléka érintett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
