Gyarmati György maradhat az ÁBTL élén

Egyhangú döntéssel Gyarmati Györgyöt javasolta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatói posztjára az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Gyarmati György eddig hét éven keresztül töltötte be ezt a funkciót.

Simicskó István, a testület elnöke elmondta: Katona Bélának, az Országgyűlés elnökének döntése alapján a három jelölt közül kizárólag Gyarmati Györgyöt hallgatták meg.

Hatvanmillió oldal

Gyarmati György a bizottság előtt kiemelte: elsődleges fontosságúnak tartja az állampolgári információs kárpótlás folytatását. Az ÁBTL 60 millió oldal iratából erre akkor lesz lehetőség, ha minél több személyről szóló adatot összegyűjtenek, azonosítanak.

Megemlítette, hogy mintegy 1 millió emberről van információjuk, ez a későbbiekben 20 százalékkal bővülhet a feldolgozás, illetve a további iratok átvétele során. Adatbázisukat 140 témacsoportban, 600 altémában rendszerezik, ezzel lehet majd megteremteni az egyéni és a társadalmi információs kárpótlást, illetve a tudományos kutatást. Megítélése szerint "a politikai diskurzustól minél távolabb kell tartani az ÁBTL-t".

Gyarmati György arról is szólt, hogy a levéltár infrastruktúrája, létszáma behatárolt más volt szocialista országok hasonló intézményeihez képest. A költségvetésnek a fejlesztésekre nagyobb lehetőséget kellene adnia - mutatott rá.

Kutatóbarát archívum

Mécs Imre (MSZP) az iratok digitalizálásáról és az anyagok számítógépre viteléről, valamint az iratmegsemmisítések történetének kutatásáról érdeklődött. Demeter Ervin (Fidesz) megállapította: az iratnyilvánossággal kapcsolatban van egyfajta társadalmi elégedetlenség, szerinte ezen a téren jogalkotási feladatok előtt állnak.

Gyarmati György válaszában elmondta: 150 millió forintos pályázati pénzt nyertek digitalizálásra, így hetente 10 ezer oldalt dolgoznak fel. Hozzátette: 100 ezres nagyságrendű iratoldal már most is hozzáférhető honlapjukon, és ez valószínűleg a milliós tételhez lesz közel két év múlva. Az állampolgári személyiségi jogokat ugyanakkor szem előtt kell tartani - hangsúlyozta.

A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a kutatók most is korlátozás nélkül tevékenykedhetnek náluk. Archívumukat kutatóbarátnak nevezte, mert nemcsak a referens által kiadott iratokat kapják meg, hanem számítógépeken utánanézhetnek továbbiaknak is. Regisztrált kutatóik idéntől pedig otthonról, saját kóddal rákereshetnek az egyes dokumentumokra.

Kitért arra, hogy törvénymódosítás kellene több esetben a kutatásához, erről vannak is javaslataik, ám érdemben még nem tárgyalt róluk a parlament. Arról is beszélt, hogy az utóbbi 5 évben 1.400 kutatói tevékenységet szolgáltak ki, és mindössze egyszer utasítottak vissza kérelmet, illetve egyszer fordult elő, hogy nem találtak iratanyagot. Eddig 650 ezer fénymásolatot adtak ki a kutatóknak.