Kende Péter ellen nyert pert Németh Miklós
További Belföld cikkek
- Sulyok Tamás: A nemzeti szuverenitás Svájcnak és Magyarországnak egyformán fontos
- Deutsch Tamás elmondta, mikor ülne vitázna Magyar Péterrel
- Lakást nem, de háromfős titkárságot igényelt Novák Katalin a munkájához
- Az Integritás Hatóság elnöke szerint nem tudják ellátni azt a feladatot, amiért létrejöttek
- Donáth Anna: Nem zárkózunk el a Magyar Péterrel való partnerségtől
Kende Péter szerint az 1989. március 3-ai Gorbacsov-Németh Miklós tárgyalás jegyzőkönyvében, valamint a Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök levélváltásban szó van többek között a szovjet csapatkivonásról, a Magyarországon tárolt szovjet atomfegyverekről. Az iratokra Oplatka András Svájcban élő történész Egy döntés története című, az 1989-es eseményeket, elsősorban a határnyitást feldolgozó könyvében hivatkozik, azzal, hogy azokat Németh Miklós magánarchívumából ismerhette meg.
Oplatka könyve szerint az 1989-es határnyitásért az érdem Németh Miklóst illeti. A szerző erről a Népszabadságnak így nyilatkozott tavaly júniusban: „Lehetne a hivatalos dátum augusztus 19., amikor a sopronpusztai Páneurópai Pikniket rendezték, vagy amikor Pozsgay Imre kijelentette, hogy a műszaki zár erkölcsi, és politikai értelemben is elavult, de sokkal inkább lehetne az a dátum [a határnyitásé], amikor egy igen szűkkörű testület Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök vezetésével 1989. augusztus 22-én elhatározta, hogy kiengedik a Magyarországon tartózkodó NDK-s állampolgárokat Nyugatra. A döntést Németh Miklós hozta meg.”
A keddi tárgyaláson a volt miniszterelnök jogi képviselője elmondta, hogy ügyfele minden eredeti iratot szabályszerűen leadott, amikor hivatalától megvált, nála csupán másolatok vannak. Az alperes ügyvédje szerint az eredeti iratok a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium irattáraiban vannak.
A felperes ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy ott nem kereste az iratokat, csak a Magyar Országos Levéltárban, mert szerinte ott kell lenniük.
A volt miniszterelnök ügyvédje kiemelte: a törvény szerint csak az adatkezelőtől lehet kérni az iratok kiadását, ügyfele pedig nem tekinthető annak.
A Kende Péter iratok kiadására vonatkozó keresetét elutasító első fokú ítélet szóbeli indoklásában a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája osztotta azt az alperesi érvelést, hogy a másolatokat birtokló miniszterelnök nem irat-, illetve adatkezelő. Ugyanakkor a bíró nyomatékosan hangsúlyozta azt is, hogy a tudományos kutatás szabadsága alkotmányban garantált jog, s mivel a perbeli iratok összefüggnek a magyar történelem fontos kérdéseivel, ezért azoknak - a hatályos szabályozásnak megfelelő feltételek mellett - a közfeladatot ellátó adatkezelőknél, az irattárakban megismerhetőknek kell lenniük.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
