Sólyom visszadobta a csoportos keresetindításról szóló törvényt

Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását, közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.

A köztársasági elnök szerint a törvény előkészítetlen, rendelkezései elnagyoltak és visszaélésre adnak lehetőséget.

A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy egy ennyire új perjogi intézmény harminc nap elteltével lépne hatályba, ugyanis szerinte erre sem a bíróságok, sem az ügyvédi kar nincs felkészülve.

A class action volt a minta

Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindítást lehetővé tevő módosítását 191 igen és 135 nem szavazattal.

A szabad demokrata Magyar Bálint és a szocialista Csiha Judit által benyújtott jogszabály egyik célja, hogy elősegítse a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, amelyek egyéni jogérvényesítését anyagi lehetőségeik és egyéb körülmények korlátozzák.

Az előterjesztők a törvény indoklásában utaltak arra, hogy az alanyi jogok közös érvényesítése különösen jól ismert az Egyesült Államokban "class action" néven.

Magyar Bálint és Csiha Judit szerint csoportos keresetindítással különösen akkor lehetne élni, ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályoknak, a versenyjogi vagy a környezetvédelmi szabályoknak a megsértéséről van szó; ugyanakkor ez a lehetőség nem szűkül le egy-egy ügycsoportra.

Csoportos keresetindítást kezdeményezhet a jogszabály szerint bármely természetes vagy jogi személy, aki a meghatározott jogvita eldöntésében közvetlenül érdekelt, valamint olyan társadalmi szervezet is, amely létesítő okirata alapján a jogvitával összefüggő területen érdekvédelmet vagy jogvédelmet lát el, továbbá az ügyész, illetve a jogvitával összefüggő területen hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv.

Egy törvényt az AB elé utalt Sólyom

Az államfő a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló törvényt viszont az Alkotmánybíróságnak küldte meg véleményezésre. Ez a 15. olyan, a parlament által elfogadott törvény, amelyet aláírás helyett az AB elé utalt Sólyom.

Az Országgyűlés országgyűlési képviselők javaslatára módosította a szövetkezetekről szóló törvényt. A módosítás megváltoztatná az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyára vonatkozó szabályokat, részben korlátozva a munkavállalók jogosultságait. A törvény visszamenőleges hatállyal, 2010. január 1-jén lépne hatályba. Az államfő szerint a munkaviszonyra vonatkozó szabályok visszamenőleges hatályú módosítása ellentétes a jogállamiság elvével, és ezért a törvény alkotmányellenes.