Magyar orvos, itt élned, halnod kell

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke az érzelmekre próbált hatni, Székely Tamás egészségügyi miniszter pedig számokkal dobálózott azon a nyilvános vitán, amelyet a szakorvosképzés átalakítása miatt tartottak az Egészségügyi Minisztériumban. A vita inkább az érvek pro és kontra felsorolásáról szólt, az álláspontok nem közeledtek egymáshoz.

A vitát a Magyar Rezidens Szövetség kezdeményezte, amely több ponton hibásnak és károsnak tartja a szakorvosképzés új szabályozását. Ennek lényege, hogy az egyetemen végzett orvosoknak egy kórházzal kell szerződést kötniük a gyakorlati időre, s felvételükről a szakorvosi képzésbe már a munkáltató dönt. Az orvosoknak közben előírják, hogy az ötéves szakorvosi képzés után még négy évig Magyarországon kell dolgozniuk valamelyik közkórházban.

A fiatal orvosok szakorvosi tanulmányaikat gyermekvállalás, tudományos munka miatt legfeljebb 3 évig szakíthatják meg, ellenkező esetben képzésük 5-10 milliós költségét meg kell fizetniük az államnak. A kezdő orvosok közben itthon nettó 95 ezer forintot keresnek, míg külföldön ennek akár az 5-10-szeresét is megkaphatják. A csábítás nagy és a lehetőség is megvan: a fiatal magyar orvosok már most is több száz külföldi rezidensképző hely közül választhatnak.

A szigorú és rossz hazai feltételek és alapvető jogaik korlátozása elleni tiltakozásul a most végző medikusok tömegesen írnak alá olyan szándéknyilatkozatokat, hogy nem kívánnak belépni a magyar szakorvosi képzésbe. A Budapesten végzők 75 százaléka, a vidéki egyetemek hatodéveseinek pedig a fele már aláírta a nyilatkozatot.

"Ha 2012-ben egy fiatal szegedi neurológus szakorvosjelölt megismer egy szekszárdi lányt, és össze akarják kötni az életüket, a fiatal orvos nem lakhat Szekszárdon, mert ott nincs neurológusképzés. Ha egy szakorvosjelölt első gyermeke megszületése után 2 évvel ismét teherbe esik, méltányossághoz kell folyamodnia, hogy a szülés után folytathassa a rezidensképzés" - mondott példákat a kormányrendelet abszurditására Papp Magor, a Magyar Rezidens szövetség elnöke.

Itthon akarnak maradni

Papp kiemelte: a rezidensek a kórházakban munkát végeznek, ők maradnak bent legtovább, nagy felelősség hárul rájuk, és ők kapják ezért a legkevesebb pénzt. Nélkülük nem is működne a hazai betegellátó rendszer. Papp szerint a fiatal magyar orvosok többsége minden neghézség ellenére itthon szeretne gyógyítani, de ezt inkább motivációval mint korlátozásokkal lehet elérni.

"Azért vállaltam a vitát, mert a fiatal orvosokat a társadalom fontos részének tartom. Remélem, öreg koromban ők fognak engem is gyógyítani. Figyelembe kell venni 10 millió magyar állampolgár érdekét is: az orvosok képzését az emberek adóiból, járulékaiból fizetjük, joggal várhatja el tehát mindenki, hogy ők itthon gyógyítsanak" - mondta Székely Tamás.

A miniszter hangsúlyozta: a rezidensek félreértik a  jogszabályt: nem egy kórháznál kell maradniuk kilenc évig, hanem miután megszerezték a szakorvosi diplomát, még négy évig valahol Magyarországon kell dolgozniuk. Miután a fiatal szakorvosok munkaviszonyban vannak, ebbe a négy évbe beleszámít a gyes, a gyed és a PhD képzés is, tette hozzá.

Székely: Négy év nem is olyan sok idő

"Mi nem négy évig, hanem egész életünkben itthon szeretnénk dolgozni, fontos lenne, hogy egy ilyen szabályozás ne riassza el a fiatal orvosokat" -  mondta Papp Magor. Székely Tamás erre meglehetősen szarkasztikusan válaszolt: "ha egész életükben itthon akarnak dolgozni, az a négy év, amit szerződésben kell vállalniuk, nem is olyan sok."

Papp Magor legélesebben azt a pontot kifogásolta, amely szerint a szakorvosjelölt tanulmányait legfeljebb három évig szakíthatja meg gyermekvállalás vagy tudományos munka céljából. Ha ezen az időn túlfut, akkor már méltányosságért kell folyamodnia, különben kikerül a rendszerből.

A miniszter erre számokat sorolt: 2005-2008 között 3500-an vettek részt a szakorvosképzésben, ezen idő alatt évente csak 50-90 esetben fordult elő, hogy egy rezidens megszakította tanulmányait. A kormányrendelet célja az, hogy szakorvosokat képezzenek, ezért ki kellett jelölni egy határt, mert a szakorvosképzés kötelezettségekkel is jár, mondta a miniszter.

Nem tudják, hogyan vizsgáznak

A rezidensek bizonytalanok amiatt is, hogy három hónappal az államvizsga előtt még nem jelent meg a rendelet arról, hogyan is fognak felvételizni a szakorvosi rendszerbe. A hírek szerint a szóbeli vizsgát a leendő munkáltatójuk, azaz a kórház vezetése előtt kell letenniük. Papp Magor szerint ez azzal a veszéllyel jár, hogy a kórházak azt veszik fel, akit akarnak vagy akinek protekciója van.

Székely Tamás elmondta: a korábbi vizsgarendszer alig változik. A helyekre pályázók korábbi tanulmányi eredményük alapján 70 pontot érhetnek el, a szóbelin pedig 30 pontot. A tárca a szóbeli vizsga értékeléséhez éppen azt dolgozza ki, mire hány pontot lehet adni, hogy a szubjektív megítélést kiküszöböljék.

A "szeretnénk Magyarországon élni és dolgozni"-motívum a vita végén ismét visszatért. Székely a Szózatot idézte: "Áldjon vagy verjen sors keze/Itt élned, halnod kell.". Erre Papp ugyancsak a Szózattal válaszolt: "Az nem lehet, hogy ész, erő/ És oly szent akarat/ Hiába sorvadozzanak/ Egy átoksúly alatt."

A vita utáni sajtótájékoztatón Papp Magor azt mondta: nagyon kevés ember meggyőzésével Székely Tamás nagyon sok embert nyerhetett volna meg, de a miniszter ezt a lehetőséget elmulasztotta.