Aladár, Álmos
2 °C
12 °C

Ortutay Gyulát elteszik majd a pincébe

2010.03.30. 07:04
Majdnem szobrot avattak Ortutay Gyulának az ELTE-n. A neves néprajztudós az 56-os forradalom után volt az egyetem rektora, jópár embert kirúgott. Néhányan a kirúgottak közül most az ELTE-n tanítanak, és nem örültek volna, ha Ortutaynak szobrot állítanak az épületben. "Megosztó személyiség volt" - mondja a tudósról a szoboravatást elutasító dékán, aki nem szeretné, ha az ELTE-n megosztó döntések születnének.

Helyreigazítást adott ki az Ortutay Gyula-centenáriummal kapcsolatban az ELTE bölcsészkarának dékánja. A neves néprajztudós századik születésnapja alkalmából tartott konferencia meghívóján ugyanis az szerepelt, hogy az ELTE Néprajzi Intézetében felavatják Ortutay Gyula fejszobrát is.

A politikus Ortutayból nem kérnek

"A hibásan kiküldött meghívókkal és a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja nem leplezte le Ortutay Gyula fejszobrát az ELTE Bölcsészettudományi Kara területén. Szoboravatás kizárólag pozitív kari tanácsi döntés birtokában valósulhat meg. Ezzel szemben az ELTE BTK Kari Tanácsa nem foglalkozott a kérdéssel és nem is tervezi, hogy napirendre tűzze" - áll a kiadott közleményben.

Ortutay Gyula 
(Szabadka, 1910. 03. 24. - Budapest, 1978. 03. 22.) Néprajzkutató, politikus, akadémikus.

A szövegfolklorisztikai egyéniségkutatással foglalkozó budapesti iskola vezéregyénisége, a II. világháború utáni magyarországi folklorisztika legmeghatározóbb alakja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen Radnóti Miklós barátja, A magyar parasztság szerelmi élete című tanulmány szerzője. 1947-50 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1958-tól haláláig az Elnöki Tanács tagja. 1957-63 között az ELTE rektora.

Ortutay a II. világháborúban aktív antifasiszta, a nyilaspuccs után csatlakozott az ellenállási mozgalomhoz is. Bár már a 30-as években kommunista értelmiségiekkel barátkozik, Bajcsy-Zsilinszky Endre hatására a kisgazdákhoz csatlakozott. 1946-ban kizárták a pártból, mert túlságosan is együttűködő volt a kommunistákkal. Kizárása jutalma miniszteri poszt lett, amit a Rákosi-korszak első éveiben is betöltött. 1950-57 között visszahúzódott, de a forradalom leverése után haláláig újra szerepet vállalt a kádári diktatúrában.

"Amit a néprajztudományért tett, azt nem vitatom, de politikusi megítélése ellentmondásos" - indokolta döntését Dezső Tamás dékán. A szoboravatás "megosztó lett volna, a bölcsészkar pedig nem vállal fel megosztó projektet".

Ortutay Gyula, a néprajztudós megkérdőjelezhetetlen alakja a magyar tudománytörténetnek. A magyar parasztság szerelmi élete című sikerkönyv szerzőjéről nevezte el évente osztott emlékérmét a Magyar Néprajzi Társaság, melynek 1946-tól elnöke volt. Részt vett az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény, a Magyar néprajzi lexikon és a Magyar Néprajz Nyolc Kötetben című gyűjtemények szerkesztésében, előkészítésében. Bár kulturális minisztersége alatt oszlatták fel a Néptudományi Intézetet, 1967-ben ő segítette az MTA később intézetbe szerveződő Néprajzi Kutatócsoportjának önállósodását. Egyetemistaként Radnóti Miklós barátja, a II. világháborúban pedig aktív antifasiszta, a nyilaskeresztes puccs után az ellenállási mozgalomhoz is csatlakozott.

Sokan vannak az ELTE-n, akiket Ortutay rúgott ki

ortutay gyula

A politikus Ortutay viszont kétszer is - Dezső megfogalmazásában - "neuralgikus időpontban" vállalt vezető szerepet. 1947-ben még a kisgazda Nagy Ferenc kormányában lett vallás- és közoktatásügyi miniszter, ám a posztot a Rákosi-diktatúra első éveiben is megtartotta, egészen 1950-ig betöltötte. Minisztersége idején alapították például a Kossuth-díjat is. 1957-től, közvetlenül az 56-os forradalom leverése után pedig hat éven át az ELTE rektora volt.

Mind miniszterként, mind rektorként része volt tisztogatásokban. Dezső szerint most is dolgoznak olyan oktatók az egyetemen, akiket annak idején Ortutay távolított el állásukból. Ezért a szobor állítását a kari tanács nem is támogatta.

Márpedig szobrot az ELTE-n csak a kari tanács hozzájárulásával lehet állítani - az ELTE belvárosi kampuszán amúgy csak két szobor áll, Trefort Ágostoné és az egyetem névadójáé, Eötvös Lorándé. (Egy olvasónk közlése szerint pár éve Körösi Csoma Sándornak is van mellszobra a kampusz B. épületében.)

Szobában, asztalon, a szekrény tetején

Ortutay szobrának felállítását Verebélyi Kincső, a Néprajzi Intézet igazgatója kezdeményezte. Ortutay néprajzos körökben az egyik legelismertebb tudós, a Néprajzi társaság - melynek 1946-tól haláláig elnöke is volt - 1981-ben róla nevezte el évente osztott emlékérmét.

Verebélyi a kari tanács elé vitte az ügyet, de az nem értett egyet kezdeményezésével. Dezső szerint döntés hiányában nem is avathatták fel a szobrot, és tudomása szerint nem is történt meg az aktus.

Hogy mi lesz a szobor sorsa? A dékán egyik munkatársa szerint "elteszik majd a pincébe". Hasonló szellemben nyilatkozott Dezső is. A szobrot "tarthatják a szobájában, az asztalán, vagy a szekrény tetején", de az egyetem épületében nem állíthatják fel.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!