Salamon
-1 °C
13 °C

Tizet adnánk a nyolcezermillióból Mr. Greennek

2010.03.31. 15:58 Módosítva: 2010.03.31. 15:58
Gyanús szerződést kötött pont egy éve a külügy egy amerikai ügyvédi irodával, hogy alkudozzon New Yorkkal egy ottani magyar ingatlanra kirótt 121 millió dolláros adóról. Az adósságot ugyan az USA elengedte, de hat nappal korábban az amerikai ügyvédek 88 millió dollárt már lealkudtak, és most követelik sikerdíjukat. A 88 millió helyett Magyarország 50 ezret ajánlott most, de ebből nem kért az érintett ügyvédi irodát vezető Harris Green. Úgy tudjuk, hogy Green pénzére Magyarországon is várnak, legalábbis egy szocialista képviselő már lobbizott a kintieknek járó sikerdíjért.

A magyar kormány ügyvédje információink szerint 50 ezer dollárt, azaz valamivel kevesebb mint 10 millió forintot ajánlott fel Harris E. Greennek, a magyar államot 44 millió dollárra (mintegy 8 milliárd forintra) perlő amerikai ügyvédnek. Green ügyvédi irodája korábban arra szerződött Magyarországgal, hogy lealkudja a kinti magyar konzulátusra kirótt adót, ám ezt a sarcot időközben az USA elengedte.

Az 50 ezer dolláros felajánlással a magyar állam először tett olyan gesztust, amely alapján úgy tűnhet, hogy lehetnek jogos követelései az amerikai jogásznak. Közvetett forrásból úgy tudjuk, hogy Green kifejezetten sértőnek találta a magyar ajánlatot, és az USA külügyminisztériumát is szeretné bevonni a magyar állam elleni harcába.

A magyar külügyminisztérium egy éve bízta meg a H. Elliott Greene & Associates nevű céget, hogy alkudja le a magyar állam adósságát New York város önkormányzatánál. A magyar kormány részben diplomáciai célra használt épülete után a város 120 millió dollár tartozást tartott nyilván. Magyarország ugyanis vitatta az adó jogosságát, ezért a rendszerváltás óta következetesen nem fizettünk.

A külügyminisztérium által megbízott cég le is alkudott 88 millió dollárt. Azonban a megállapodás után néhány nappal az USA kormánya elengedte az egész magyar adósságot. 2009. június 17-én írták alá az alkut, míg az USA kormánya 23-án írt levelet a magyar kormánynak az adósság elengedéséről.

Az H. Elliott Greene & Associates tulajdonosa, Harris Green viszont igényt tart sikerdíjára, hiszen szerintük ők akkor is megdolgoztak a pénzükért, ha közben kiderült, hogy fáradozásaik fölöslegesek voltak. A cégszerint a lealkudott összeg fele, vagyis 44 millió dollár jár nekik, illetve ezen felül kártérítést is követelnek részben a magyar államtól, részben pedig a külügyminisztérium két munkatársától.

Gyanús az egész

A történet több mozzanata is rendkívül furcsa:

A céget titokzatos körülmények között bízta meg a külügy, máig nem tudni, hogy milyen szempontok szerint, kinek a döntése értelmében, és miért bíztak meg egy kinti céget az adósságról szóló alkudozással.

Az H. Elliott Greene & Associates 50 százalékos sikerdíjra volt jogosult, ami az Indexnek nyilatkozó New York-i ingatlanadóval foglalkozó ügyvédek szerint szokatlanul magas honorárium.

Furcsa, hogy alig néhány nap telt el a cég és New York közötti alku, és a teljes adósság elengedése között.

A magyar kormány által évtizedek óta vitatott adó teljes összegét valószínűleg sohasem tudta volna New York beszedni, mert a város a teljes ingatlanra felszámolta az adót, holott annak bizonyos helyiségei diplomáciai célt szolgálnak, vagyis eleve adómentesek voltak. Csupán a vendégszobákra és egy kulturális intézet termeire lehetett volna adót kivetni.

A perről és az egész ügyről súlyos hallgatásba burkolózott a magyar kormány. A külügyminisztérium először azt sem ismerte el, hogy egyáltalán tud a perről, holott az interneten is szerepelt a felperes beadványa egy New York-i bíróság honlapján.

Az amerikai céggel kötött szerződés hátteréről hivatalosan se a külügy, se a pénzügyminisztérium nem adott semmilyen tájékoztatást. A parlament külügyi bizottsága egy zárt ülésen ugyan foglalkozott az üggyel, de információink szerint a kérdést firtató fideszes képviselők nem kaptak érdemi választ kérdéseikre. Az azóta New York-i ENSZ-nagykövetnek kinevezett Horváthné-Fekszi Mártát faggatták akkor, aki a külügyminisztérium kabinetvezetőjeként egyik aláírója volt az ügyvédi irodával kötött szerződésnek. A másik aláíró Faller Jenő államtitkár volt.

A külügyminisztérium szeptember végén bejelentette, hogy belső vizsgálatot indítanak a Green-szerződés ügyében. Erről azóta sincs hír, hiába kértük el a tárcától a vizsgálat eredményét. Inkább csak egy általános tájékoztatást kaptunk az ügyről.

Mérlegeltek

Magyarázatot kaptunk viszont arra, hogy miért ajánlhatott a kormány ügyvédje 50 ezer dollárt: „Peren kívüli megállapodás nem született. Ugyanakkor az eljárásban nem szokatlan a peren kívüli egyezség mérlegelése, különösen abban az esetben, ha a per elhúzódása, valamint a felmerülő ügyvédi költségek az egyezségben foglaltakhoz képest jelentős többletet mutatnak.” – válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre Mátrai Zsuzsanna, a minisztérium szóvivője.

Hazavárták a sikerdíjat?

A szerződés körüli sok gyanús elem azt sejtette eddig is, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a külügy – még Göncz Kinga minisztersége idején – elhamarkodottan kötött egy nem túl előnyösnek tűnő szerződést az adósság körüli alkuról.

Úgy tűnik inkább, hogy Mr. Green pénzére Magyarországon is várnak. A pénzügyminisztériumot jól ismerő forrásunk szerint egy befolyásos szocialista képviselő nem sokkal a New York városával megkötött alku után személyesen befáradt a pénzügyminisztériumba, hogy megsürgesse a sikerdíj kifizetését. Akkor még az egész ügy titkos volt, az Index csak másfél hónappal később számolt be a szerződés létezéséről.

Úgy tudjuk, hogy a tárca vezetése elutasította az MSZP-s politikus kérését, mert megütközést keltett bennük a szokatlan eljárás, és az összeg nagysága. Ugyanakkor a pénzügyminisztérium a témával kapcsolatos korábbi kérdéseinkre hivatalosan nem adott választ, hanem a külügyhöz irányított.

Kivárásra játszunk

Megkerestük most az igazságügyi tárcát is, mert a perben ők tartják a kapcsolatot a kormányt képviselő ügyvédi irodával. Többek között arról érdeklődtünk, hogy jogos lehet-e Mr. Green panasza, aki szerint a minisztérium tudatosan hátráltatja a pert.

Greenék szerint ugyanis a tárca késlekedik bizonyos dokumentumok átadásával, amelyek kiadására az ügyben eljáró New York-i bíró utasítást adott. Green információink szerint arra készül, hogy a washingtoni külügyet kéri fel, hogy gyakoroljon nyomást a magyar kormányra. Green ügyvédje több felszólítást is küldött már a magyar igazságügyi tárca egyik tanácsosának ezzel kapcsolatban. A tanácsos szakterülete a Hágai Egyezmény által rögzített nemzetközi jogrendszer, ami az ilyen perek esetében iránymutató, és amelyre az ügyet tárgyaló amerikai bíró is hivatkozott.

Az igazságügyi tárca csak későbbre ígért választ, viszont a külügy jelezte, hogy tudomásuk szerint a magyar fél minden dokumentumot időben, a nemzetközi jognak megfelelően kiállított.

A külügy válasza alapján tisztázódni látszik a magyar kormány jogi álláspontja is. Ezek szerint meg kellene várni egy másik per lezárultát. Ugyanis New York beperelte az USA külügyminisztériumát, mert a város szerint jogtalan volt a magyar (és több egyéb ország) ingatlanadójának elengedése. A magyar kormány szerint az adósság elengedése óta nincs ok kifizetni a sikerdíjat, és ha New York elvesztené perét a washingtoni külüggyel szemben, akkor ez fontos hivatkozási alap lehetne a Green-féle perben is