Szegény cigány nő és szegény nem cigány nő

Egy Pest megyei és egy borsodi kistérségben csak nőket kérdeztek a kutatók, elsősorban három kérdést vizsgáltak: számít-e a főváros közelsége a szegények életében, más-e szegénynek lenni romaként, és különbözik-e a nők sorsa lakóhely és bőrszín szerint.

Bár a cigány nők közül sokkal kevesebben dolgoznak, mint a nem cigány nők közül, a kutatás szerint a szegény családokban az utóbbi két évtizedben felértékelődött a nők szerepe. Kóczé Angéla és Dávid Bea elemzése szerint „azokban a háztartásokban, ahol a férfinak nincs munkája, a családi pótlék, a gyes, a gyed, vagy az ápolási díj nagy szerephez jut, és ezek mind az asszonyok bevétele. Ráadásul ezek rendszeressége, kiszámíthatósága folytán különösen értékes” – mondták a kutatást ismertető konferencián az MTA Kisebbségkutató Intézetében.

A kutatásban a két kistérségben hét településen a magyar társadalom legszegényebbjeinek életét vizsgálták, olyan roma és nem roma háztartásokat, ahol van kisgyerek. Összesen 248 családot mértek fel, amelyen keresztül 1250 személyre vonatkozóan gyűjtöttek adatokat. Közülük 454-en nem roma háztartásban élnek, 796-an pedig olyanban, ahol legalább egy cigány él.

„Olyan családok ezek, akik jövedelmüket tekintve a magyar társadalom alsó öt százalékába esnek. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált családokban az egy főre jutó jövedelem 27400 forint havonta” - mondta Havasi Éva, a KSH szociológusa.

Nem mindegy, hol szegény a szegény

A kutatásból az is kiderült, hogy a mélyszegénységben is óriási különbségek vannak. A nem roma szegényeknek mindenhol több a jövedelme: átlagosan havonta 37700 forint, míg a romáknak csak 23500. (Összehasonlításképpen: 2009-ben az átlagjövedelem havi 80700 forint volt Magyarországon, a létminimum nagysága pedig az egy főre jutó jövedelem alapján 61000 forint.)

„Nagyon nagyok a jövedelmi különbségek a szegényeken belül. A romák sokkal kevesebből élnek, mint a nem romák” – mondta Havasi Éva, majd hozzátette, hogy kutatásuk egyik legfontosabb megállapítása ugyanakkor, hogy sokkal többen dolgoznak a mélyszegények közül, mint az a hivatalos statisztikákból kimutatható. „Nagyon vegyes a jövedelemforrások palettája, megállapítható, hogy a szegények dolgoznak, a háztartások 83 százalékában volt munkajövedelem, sőt, több mint felében többféle is. Látható azonban, hogy a munka nem azonos a munkahelyi, kereső munkával. A mélyszegénységben élők esetében a kereső munka leggyakrabban bejelentés nélküli, jó fizikai állóképességet igénylő fekete munkát jelent” – fogalmazott.

A közmunka nem jó

A kutatás az Út a munkához közmunka-program alkalmatlanságára is rávilágított, Albert Fruzsina szociológus kifejtette, hogy az alkalmi, pár hónapos munkavégzés egyáltalán nem járul hozzá ahhoz, hogy az érintettek valóban hosszú távú, értelmes munkához jussanak és ezáltal visszakerüljenek a munkaerőpiac véráramába. A költséges programot rosszul szervezettnek és perspektíva nélkülinek látják a kutatók.

„Nagyon sokan szeretnének dolgozni, de három hónap sepregetéssel nem fognak többet tudni a munkaerőpiacról és nem lesz nagyobb esélyük a normális munkára” – idézett egy szakértővel készített interjúból Albert Fruzsina, majd hozzátette, hogy már önmagában pszichés korlátot jelent, hogy nem egy normális munkaadónak, hanem az önkormányzatnak kell, kvázi segélyért dolgozniuk.

Mivel csupán alkalmi munkalehetőségek vannak, a minimális életszínvonal alatti élet velejárója az adósság, ezért a különböző kölcsönöket, hiteleket is vizsgálták a kutatók. Az összes háztartás hatvan százaléka törlesztett valamilyen kölcsönt, és a családok összes jövedelmének közel negyede megy el a törlesztésre.

Adósság mindenütt

A romák összességében kisebb arányban tartoznak, mint a nem romák: utóbbiak 69%-a, míg a roma családok 51%-a rendelkezik legalább egyfajta hitellel, ugyanakkor a cigányok hitelszerkezete sokkal kedvezőtlenebb. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a magánszemélyektől felvett kölcsön (ami jórészt a nagyon nagy kamatra adott uzsorás pénz eufémisztikus megfelelője) szinte csak a romákra jellemző. Az összes roma család 13%-ának van ilyen adóssága, míg a nem romáknak csupán egy százalékánál.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!