Piroska
-11 °C
-2 °C

Gárdaalapító lehet a nemzetbiztonsági bizottság elnöke

2010.05.13. 15:33 Módosítva: 2010.05.13. 15:40
A Jobbik csütörtökön megnevezte, hogy Staudt Gábort, a Magyar Gárda egyik alapítóját delegálja a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjára. Többek szerint veszélyt jelent a jogállamra, hogy jobbikos politikus ül a bizottság élén, hiszen a párt nem elkötelezett az alkotmányos rend mellett. Hack Péter mellett Szabó Máté ombudsman is a jelenleginél szigorúbb ellenőrzést tartana szükségesnek a titkosszolgálatok tevékenysége fölött.
j2 176

Staudt Gábort, a Jobbik jogi kabinetjének elnökét választotta a párt frakciója csütörtöki ülésén a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjára. A párt a keddi ötpárti egyeztetés eredményeként nyerte el a jogot, hogy elnököt delegálhasson a nemzetbiztonsági bizottság élére, miután az MSZP a költségvetési bizottság vezetéséért cserébe átengedte a tisztséget a Jobbiknak.

Staudt 1983. május 10-én született Budapesten. Önéletrajzában tyukodi eredetről, és ehhez kötődő kuruc identitásáról vall, felidézve a "te vagy a legény, tyukodi pajtás" című kurucrigmust is. Staudt, mint sok jobbikos társa, hallgatói önkormányzatban kezdett politizálni, 2005-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar kari önkormányzatának elnöke. Itt jött rá, "hogy a nemzeti érzelmű emberekben sokkal jobban megbízhatok, hiszen ők egyéni érdekeik mellett nemesebb elveknek is meg szeretnének felelni".

2003-ban, egyetemistaként került kapcsolatba a Jobbikkal, 2005-ben a XXII. kerületi szervezet alapítója. 2006 óta önkormányzati képviselő a budafok-tétényi önkormányzatban. 2006 óta a párt etikai és fegyelmi bizottságának elnöke. 2007-ben az azóta betiltott és feloszlatott Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület egyik alapítója. Jobbikos karrierje előtt, 2002-ben a budafok-tétényi német kisebbségi önkormányzat képviselője.

A Jobbik azt is bejelentette, hogy  Sneider Tamást, a párt alelnökét javasolja az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság vezetőjének.

Újratárgyalnák

Az LMP szerdán bejelentette, hogy kész újra tárgyalni a bizottsági helyekről, mert aggódik, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnak jobbikos vezetése lesz. Az MSZP azt mondta, nyitott rá, hogy újra felnyissák a politikai megállapodást. A Jobbik ragaszkodik a szóbeli megállapodáshoz, de ha mégis le kéne mondaniuk a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról, cserébe az LMP-től a fenntartható fejlődés, az MSZP-től a költségvetési bizottság vezetését kérnék.

Az ötpárti megegyezés aláírását péntek reggelre tervezik, ez alapján születik meg a bizottsági struktúráról szóló határozati javaslat, amit a parlament péntek délutáni alakuló ülésén terjesztenek a képviselők elé.

A nemzetbiztonsági bizottság monopol helyzetben van

Alapvetően a parlamenti bizottságok funkciója az ellenőrzés, a nemzetbiztonsági bizottság azonban monopol helyzetben van, mivel a titkosszolgálatokat éppen feladatkörükből adódóan a titokminiszteren kívül semmilyen más testület, intézmény nem ellenőrzi, míg a többi bizottság működési területén tevékenykednek például ügyészek, ügyvédek, ombudsman, civil szervezetek vagy akár rendőrségi szakszervezetek.

A szolgálatoknak beszámolási kötelezettségük van a bizottság felé, azaz az egyedi ügyeken kívül minden másról tájékoztatást adnak. Egyedi ügy például, ha egy szervezethez valaki beépül, a lehallgatások, vagy hogy egy adott országban felderítés zajlik. Emellett a bizottsághoz kerülnek azok az ügyek, ha valakinél a C típusú vizsgálat kockázatot állapít meg, ilyenkor belelátnak a jegyzőkönyvekbe, hozzáférhetnek a lehallgatási adatokhoz.

A nemzetbiztonsági bizottság elnökének jogkörébe tarozik a bizottsági ülések összehívása, nyilatkozatok megtétele, illetve meghívhat az ülésre bárkit abban a reményben, hogy a testület napirendre veszi a vendég meghallgatását.

Forró drót

A gyakorlatban viszont az elnök tartja a kapcsolatot a titkosszolgálatokkal, szóban, telefonon egyeztet a vezetőkkel, amire a napirendek összeállításához szüksége is van. Bármikor találkozót kezdeményezhet, információt kérhet aktuális ügyekről, bejárása van különböző rendezvényekre.

A titkosszolgálatok vezetői abban érdekeltek, hogy jó kapcsolatot ápoljanak – az elnökön keresztül – a bizottsággal, hiszen a meghallgatások nem mindegy, hogy milyen légkörben zajlanak, a tagok nyilatkozatai alapján milyen ezeknek a sajtóvisszhangja - mondta az Indexnek Hack Péter alkotmányjogász.

A titokminiszter a titkosszolgálatok irányítójaként nem jogosult a bizottsági munkába beavatkozni, bármit tiltani, esetleg erős kontrollt gyakorolhat a bizottság felügyeleti munkájára például azzal, hogy a titkosszolgálati vezetőktől jelentéseket kér a bizottsági elnökkel történt kommunikáció minden részletéről. Azt is megteheti, hogy a bizottságnak készült beszámolók terjedelmét érdemben csökkenti, azonban ezek szűkszavúsága korlátozza a szolgálatok ellenőrzésének lehetőségét.

Ugyan az ombudsmannak vannak bizonyos ellenőrzési jogosítványai, de Hack szerint nincs még egy olyan, az alkotmányos rendet őrző intézmény, ami ilyen gyenge ellenőrzés alatt állna.

Hitlert is választották, mégse volt demokrata

A Jobbik parlamenti szerepéről Hack azt mondta, hogy Nyugat-Európában az ilyen szélsőséges pártok azzal, hogy demokratikus választások eredményeként jutnak a törvényhozásba, nem lesznek szalonképesek. Hitler is úgy került hatalomra, hogy sok millióan rá szavaztak, de a széles támogatottság még nem tette őt demokratává. Egy jól működő demokráciában ilyen pártokat ma nem vesznek komolyan, és főleg nem hozzák olyan helyzetbe, hogy titkokhoz jussanak hozzá - mondta Hack, aki szerint a Jobbik nemzetbiztonsági bizottsági elnöksége veszélyt jelent a jogállamra, hiszen az alkotmányos rendet a titkosszolgálatok őrzik, ezek ellenőrzését a parlament végzi, a feladatot pedig egy olyan párt képviselője koordinálja, amelyik nem elkötelezett az alkotmányos rend mellett.

A jogász határozottan az MSZP-t tartja felelősnek: azzal, hogy a bizottsági elnöki posztot átengedte a Jobbiknak, tökéletes alkalmatlanságáról tett tanúbizonyságot. Szerinte nem létezik olyan mérce, amivel a költségvetési bizottságot, amelyiknek működési területét számtalan szervezet tudja ellenőrizni, fontosabbnak lehet tartani a nemzetbiztonságinál, utóbbihoz ugyanis elengedhetetlenül szükséges a demokratikus felügyelet.

Az ombudsman bírói kontrollt sürget

A demokratikus felügyelet igényét fogalmazta meg 2008 májusában Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is, aki a nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő szabályozásról készített javaslatokat, és kezdett párbeszédet az akkori titokminiszterrel, Szilvásy Györggyel és a nemzetbiztonsági bizottsággal. A változtatási szándék lényege az volt, és ez azóta is aktuális, hogy létrejöhessen a titkosszolgálatok működésének egy utólagos, szakmai, és a végrehajtó hatalomtól független ellenőrzése.

Az ombudsman javaslatában azt vizsgálja, hogy milyen módjai vannak a független kontroll gyakorlásának. Elveti, hogy a bizottsági ellenőrzést terjesszék ki egyedi ügyekre, mivel ez a gyakorlatban csak politikai kontrollt jelentene, a bizottsági tagok nagy részénél nincs meg a megfelelő és kiegyensúlyozott szakmai felkészültség, többségük nem rendelkezik iskolarendszerű képzésben szerzett nemzetbiztonsági ismeretekkel, és csak kevesen sajátítottak el korszerű, gyakorlati tudást.

A bírói kontroll Szabó Máté szerint valódi szakmai ellenőrzést jelenthet, amennyiben egy megfelelő szakbírói rendszert állítanak fel ennek ellátására.

Az ombudsmani ellenőrzés kiterjesztését nem tartja kellően hatékony eszköznek, hiszen az ombudsmanok legfőbb eszköze a nyilvánosság, ami a titkosszolgálatok esetén erős korlátokba ütközne, emellett az ombudsmanok jellemzően az érintettekre nem kötelező érvényű intézkedéseket hozhatnak, így tevékenységük erőtlen lenne.