800 millió azonnal mozgósítható a védekezéshez

2010.05.17. 18:13
Az ügyvezető kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye mindazon térségére, amelyet árvíz sújt, így a hatvan érintett település gyorsabban jut anyagi segítséghez. Az ügyvezető önkormányzati miniszter a vis maior alap terhére előleget biztosít utólagos elszámolással, 800 millió forint azonnal rendelkezésre áll.

A jelenlegi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplénben mindennél nagyobb, ezért az érintett települések önkormányzatai a vis maior alap terhére előleget kérhetnek utólagos elszámolás mellett, közölte Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök, a Borsod megyei Boldván hétfőn, ahol a Bódva és az Ördög-patak áradása miatt 150 embert kellett kiköltöztetni.

Azt kérte az ügyvezető önkormányzati minisztertől, hogy a vis maior alap terhére az önkormányzatoknak utólagos elszámolás mellett előleget biztosítson, "most ne a számlákra várjunk, hanem legyen pénz, mindenki tudjon védekezni" – mondta. Úgy fogalmazott, Borsod megye minden térségében, amelyet érintett az árvíz vagy a csapadék, 100 százalékban igényelhetik vissza a védekezés költségeit az önkormányzatok.

Varga Zoltán ügyvezető önkormányzati miniszter arról tájékoztatott, hogy nyolcszáz millió forint áll rendelkezésre az önkormányzati tárca vis maior keretében, ami azonnal mozgósítható.

Veszélyhelyzetet hirdettek ki

Bajnai Gordon hétfő délután Miskolcon járt, ahol bejelentette, az ügyvezető kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye mindazon térségére, amelyet árvíz sújt. Az intézkedés lényege, hogy a védekezők gyorsabban jussanak anyagi segítséghez, ez jelenleg több mint hatvan települést érint a megyében.

Bajnai Gordon példásnak nevezte a védekezést, a katasztrófavédelem ellátja munkáját, rendőrök, polgári védelmi és vízügyi szakemberek, civilek segítik a munkát, sok az önkéntes, akiknek külön is köszönetet mondott. Emberemlékezet óta nem volt ilyen árvíz, özönvízszerű eső, belvíz, szélvihar az országban, egyszerre több helyen akadozik a közlekedés, mondta.

A védekezés költségét központi forrásból fedezik, menteni kell a menthetőt, és Borsodban a legsúlyosabb a helyzet, ez indokolta a veszélyhelyzet kihirdetését.

Kóthay László ügyvezető vízügyi szakállamtitkár elmondta, valószínűleg a veszélyhelyzetet - az előrejelzések szerint - a hét végéig fenntartják, hiszen az eddig mért legmagasabb vízállásoknál is magasabb lesz a folyók vízszintje Borsodban. Úgy fogalmazott, hegyvidéki vízgyűjtőkről lévén szó, gyorsan, nagy sebességgel jön a víz, és a talaj is telítődött, így a föld sem tudja felszívni a csapadékot.

Súlyos a helyzet

Rendkívüli készültség elrendelését kezdeményezte az észak-magyarországi régióban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) a Kormányzati Koordinációs Bizottságnál az árvizek miatt, közölte a szaktárca hétfőn.

A Zagyván, a Bódván és az Ipolyon, Ipolytarnócnál az eddigi legmagasabb árvízszintet meghaladó árhullám alakult ki. A Sajón Sajószentpéternél a következő 24 órában várják az eddig észlelt legnagyobb árvízszint túllépését. Jelenleg 392 kilométernyi szakaszon van harmadfokú készültség, a gátakon 2500 ember dolgozik, a vízügy a katasztrófavédelemmel közösen felkészülten védekezik.

Sajóecsegnél több tízezer homokzsákból 800 méternyi körtöltést építettek, így a falut sikerült megvédeni a Sajó árvizétől. A védekezéshez hatezer négyzetméter fóliát használtak fel.

Tovább árad a Zagyva is. A folyón Hatvan térségében szintén az eddigi legmagasabb árvízszint feletti vízállást regisztráltak. A Tarnán harmadfokú a készültség, ami tovább növeli a Zagyva vízszintjét. A Zagyván kialakult árhullám miatt a jászteleki és a borsóhalmi tározók megnyitásáról döntött a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság.

A védekezés érdekében a borsodi védelmi bizottság szintén úgy döntött, hogy a Garadna töltését átvágják és a vizet mezőgazdasági területre engedik ki.

Több ezer kitelepítés

Hétfő délelőttig országszerte több mint kétezer embert kellett kitelepíteni, vagy kimenekíteni lakóhelyéről az ítéletidő miatt - Szentes György az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legtöbb kitelepítés.

A megáradt és kiöntött Ronyva patak miatt emberek százait telepítették ki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhely víz alatt lévő részeiből. A város polgármestere, a helyi védelmi bizottság elnöke, Szamosvölgyi Péter közölte, kezdeményezi, hogy a várost nyilvánítsák katasztrófa sújtotta területté, hiszen huszonkét utca, a település területének közel egyharmada víz alá került. A kitelepítetteket iskolákban, kollégiumokban helyezték el. Délutánra javult a helyzet, csökkent a vízszint, miután egész nap nem esett az eső, és a nap is kisütött, de kedden ismét csapadékra kell számítani.

Akadozik a közlekedés

Kora délutánra három út egy-egy szakasza vált járhatatlanná vízátfolyás miatt Borsodban, ahol számos utat zártak le az esőzés, illetve a megáradt folyók miatt. Vízátfolyás miatt négy település megközelíthetetlen a megyében, a lakosság ellátása azonban megoldott. Nem lehet megközelíteni személyautóval Alsóvadászt, Sajóvelezdet, Tornabarakonyt és Tornaszentandrást.

A közútkezelő társaság megyei ügyeletének tájékoztatása szerint a Sajó áradása miatt lezárták hétfőn kora délután a Sajóecseg-Boldva közötti út egy szakaszát. Ugyancsak járhatatlanná vált a Hernád áradása miatt Bőcs község belterületén a Sajólád és Bőcs közötti út, miként nem lehet közlekedni Szikszó belterületén a Vadász-patak áradása miatt a 3-as út egy másfél kilométeres szakaszán.

Homokzsákokkal magasítják a töltést a Bódva és a Sajó mentén, a Borsod megyei Edelényben szádfallal erősítették meg a töltést, amelyen már átcsurog a víz, Szendrő fölött szinte fátyolvízesésként bukik át a folyó a töltésen. Edelénynél, a település belterületén már csak néhány tíz centi hiányzik ahhoz, hogy a folyó vízszintje súrolja a híd belső peremét. A töltésen szinte végig homokzsákokkal védekeznek, próbálják megerősíteni és stabilizálni az egyébként is átázott gátakat. Sajóecseden hasonlóan védekeznek.

A veszélyhelyzetről szóló jogszabályok

Az alkotmány 35. szakasza szerint a kormány "az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket".

A katasztrófák elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény szerint a katasztrófa "a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas (...) állapot vagy helyzet (például természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli."

A jogszabály 7. szakasza szerint a kormány "a veszélyhelyzet kihirdetését igénylő méretű katasztrófahelyzetben rendeletben kihirdeti a veszélyhelyzetet és dönt az ország egész területének vagy meghatározott részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánításáról, a veszélyhelyzetet meghaladó méretű katasztrófa esetén kezdeményezi a szükségállapot kihirdetését".

A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény szerint a veszélyhelyzetet kiválthatja "árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg, ha töltésszakadás veszélye fenyeget".