Frigyes
15 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Óriástörpéket teremtene a szocialisták választási reformja

2010.05.20. 12:11
Bár a pártok abban egyetértenek, hogy nem kéne elsietni a választási rendszer reformját, az MSZP és a Fidesz is benyújtotta saját javaslatát. A nagyobb felfordulást a szocialistáké okozná, aszerint egy párt aligha szerezhetne kétharmados többséget. A kispártok viszont megerősödnének, modellszámításunkban az LMP-nek abban a rendszerben 19 mandátuma lenne a jelenlegi 16-tal szemben, pedig összesen csak 199 fős lenne a parlament. A kicsik a Fidesz elképzelései szerint sem járnának rosszul, és tervük szerint kisebb arányú győzelem is elég lehetne a kétharmadhoz.
02

Csütörtök délelőtt a parlament az alkotmányba foglalta, hogy a következő országgyűlés legfeljebb 200 plusz 13 kisebbségi képviselőből állhat. Az alkotmánymódosítási javaslat vitájában Navracsics Tibor és Répássy Róbert fideszes képviselők is arról beszéltek, hogy egyelőre csak az alkotmányt módosítanák, a választási törvényt ráér 2011. december 31-ig hozzáigazítani az új alkotmányos kötelezettséghez. Ennek ellenére már a héten benyújtották a fideszesek választójogi reformjavaslatukat is. A szocialisták is írtak egy változatot.

Nézzük elsőként a Fidesz javaslatát - hiszen a párt kétharmados többségével ezt akár egymagában is elfogadhatja.

Fidesz: maradhat a vegyes rendszer

A Fidesz hangsúlyozottan fenntartaná a jelenlegi választási rendszer alapelveit, mivel azok véleményük szerint az elmúlt hat választáson már bizonyítottak. Azaz, fenntartanák a vegyes rendszert, melyben egyéni képviselők mellett listákra is szavazhatnának a választópolgárok, az arányosságot pedig kompenzációs lista biztosítja (itt a töredékszavazatok válthatók mandátumra).

A különböző módokon kiosztható mandátumoknál fenntartanák a jelenlegi arányokat, azaz a képviselők 45 százaléka egyéni körzetekből, 40 százaléka listáról, 15 százaléka kompenzációs listáról juthatna mandátumhoz. A Fidesz javaslata szerint így összesen 198 mandátumot lehetne szétosztani, 90 egyéni képviselő mellett 78 a területi listák helyébe lépő egyetlen listáról, 30 pedig kompenzációs listáról juthatna mandátumhoz.

A Fidesz javaslatának a mandátumszám csökkenése mellett a két leglényegibb eleme a területi listák eltörlése, illetve az első fordulós eredményességi küszöb eltörlése.

Az előbbi indokai egyértelműek, a kiosztható mandátumok arányos csökkentésével a területi listás rendszer fenntarthatatlan, mivel olyan kevés megyei listás hely lenne, hogy azok megszerzéséhez a kis megyékben ötven százalék körüli szavazati arányra lenne szükség, ez pedig jelentősen torzítaná az eredményt. Ehelyett csak országos lista lenne, amelyen a parlamenti - továbbra is öt százalékos - küszöböt átlépő pártok arányosan osztoznának. Ezzel nem történhet meg az, hogy minden megyében más pártokra lehet szavazni. A kompenzációs mandátumokat a jelenlegi rendszerben osztanák ki. (Eddig a kompenzációs listát nevezték országos listának is.)

Egyéniben viszont már az első fordulóban mandátumot szerezhetne a győztes, amennyiben a választás érvényes volt. Azaz, ha a szavazók több mint ötven százaléka megjelent, a legtöbb szavazatot szerző jelölt mandátumhoz juthat. Második fordulóra csak abban az esetben kerülne sor, ha a két legtöbb szavazatot szerző jelölt között szavazategyenlőség van, vagy ha a forduló érvénytelen volt. Az előbbi esetben csak a döntetlenre végzett két jelölt indulhatna a második fordulóban, az utóbbiban az összes. Amennyiben a második forduló is döntetlennel zárul, sorsolás dönt a képviselőről.

A visszalépések taktikájának vége

A Fidesz indoklása szerint a második fordulóban általában az első forduló győztese szokott nyerni. Ez általában igaz, az egyetlen kivétel 1998 volt, amikor pont a Fidesz jelöltjei fordítottak 49 körzetben a kisgazdák visszalépése után. Azóta a Fidesz nagyobbrészt konszolidálta a jobboldali szavazóbázist, az idei választásokon pedig a szocialisták elvetélt kísérletét leszámítva nem volt példa visszaléptetésekre. Az eredményességi küszöb eltörlésével teljes egészében kieshet a választás taktikai repertoárjából a visszaléptetés.

Könnyebb dolga lesz a kopogtatóknak

A Fidesz javaslata a jelölés folyamatában is követi a hagyományokat. Fenntartanák az ajánlási rendszert, továbbra is 750 ajánlószelvény leadása lenne az egyéni indulás feltétele - a szelvényeket azonban jóval nagyobb, átlagosan 90 ezer szavazót felölelő körzetekben kéne összegyűjtenie a jelölteknek. Azaz ez a gyakorlatban könnyítést jelent.

Könnyítés az is, hogy az országos listaállítás feltétele 23 egyéni jelölt indítása lenne, azaz már 17250 ajánlószelvénnyel országos listát lehetne állítani. (A jelenlegi rendszerben hét megyében kell területi listát állítani az országos listaállításhoz.)

A Fidesz által elképzelt rendszerben nem kísérleteznénk mandátumbecsléssel, mivel az egyéni választókörzetek teljes átszabásával nem tudunk számolni. Az mindenesetre látszik, hogy a javaslat alapvetően a kis pártoknak kedvez - modellszámításaink szerint az LMP a 2010-es eredményével minimum tíz mandátumot szerezhetne a 200 fős parlamentben - most 16 mandátuma van a 386 fősben.

A fideszes javaslat része a kisebbségi képviselet is - ez azonban nem érintené a pártszavazást, mivel a kisebbségeknek fenntartott legfeljebb 13 mandátum pluszban adódna hozzá a 198 képviselői helyhez. A kisebbségi egyéni jelölteknek ugyanúgy 750 ajánlószelvényt kellene gyűjteniük, a kisebbségi jelölőszervezetek azonban már 5 egyéni képviselőjelölttel országos listát állíthatnának.

Kisebbségekkel a parlamentbe

A kisebbségi listákra nem vonatkozna az öt százalékos parlamenti küszöb, és egy mandátum elnyeréséhez elég lenne egy normális listás mandátumhoz szükséges szavazatszám harmada - a 2010-es részvételi adatokkal számolva egy normál listás mandátum megszerzéséhez nagyjából 65 ezer szavazat kellett, így egy kisebbségi képviselő megválasztásához kb. 22 ezer szavazatra lehet majd szükség.

parl

MSZP: Csak a lista

A szocialisták teljesen más irányban módosítanák a választási rendszert, céljuk egy teljesen arányos szisztéma kidolgozása. Olyannyira az, hogy bár csak listás szavazás lenne, fenntartanák a kompenzációs listát is.

A kompenzációs lista fenntartásának egyetlen reális indoka lehet, az pedig az, hogy a szocialisták a választási rendszernek pont azt az elemét tartanák csak meg, amit a Fidesz eltörölne. Elképzeléseik szerint a választók húsz területi listára adhatnák le szavazataikat, így osztanának szét 176 mandátumot. A kompenzációs listáról 23 mandátumot osztanának szét a területi listákon keletkező töredékszavazatokból, a parlament létszáma tehát 199 fő lenne. A területi listákról ki nem osztható mandátumok a kompenzációs listára kerülnek.

Sok-sok kopogtatás

A Fidesszel szemben az MSZP nehezebbé tenné az indulást a választásokon. Javaslatuk szerint a területi listaállításhoz az adott megyében kiosztható mandátumonként ötszáz ajánlószelvényt kellene leadni az induláshoz - azaz csak Budapesten 16 000 ajánlószelvény kéne a listaállításhoz. Ahhoz, hogy egy párt tényleg eséllyel induljon, valamennyi megyében és a fővárosban is listát kéne állítania.

A Fidesz javaslatával szemben az MSZP-ére könnyű mandátumbecslést adni. A szocialisták rendszerében egy megyei listán annyi mandátum van, ahány egyéni választókerület található most a megyében. Így most csupán a területi listákra leadott szavazatokkal kellett számolni, amely alapján a következő eredmény született volna (zárójelben a területi listákon, illetve a kompenzációs listán szerzett mandátumok): Fidesz - 104 (98, 6), MSZP - 42 (30, 12), Jobbik - 34 (31, 3), LMP - 19 (6, 13). A Fidesz így 52,7 százaléknyi szavazattal 52,3 százaléknyi mandátumot szerezne. Az MSZP 19,3 százaléknyi szavazatra 21,1 százaléknyi mandátumot, a Jobbik 16,7 százalékos eredménnyel 17,1 százalékos mandátumarányt érne el. A szisztéma nagy győztese pedig az LMP lenne, ami az új rendszerben darabra is több mandátumot szerezne, mint a jelenlegiben.

Hajrá, kicsik!

Mindkét javaslat végeredményben a kisebb pártoknak kedvez. A kevesebb mandátum miatt nő az országos lista szerepe (a szocialisták javaslatával végzett modellezésben például a törvényben javasolt 23-mal szemben végül 34 kompenzációs mandátumot kellett kiosztani.)

A szocialisták arányos(abb) rendszerében nehéz elképzelni, hogy a jövőben egy párt egyedül szerezzen kétharmados többséget (ehhez 70 százalék körüli szavazatarány kéne). A Fideszében ezzel szemben a területi listák kiesésével és az egyéni eredményküszöb eltörlésével viszont valamivel könnyebb lenne az alkotmányozó többség megszerzése.