Új rendszert építenének

Új alkotmánya lesz az országnak 2012-ben, jelentette be Orbán Viktor a kormányprogramot ismertető beszéde legelején kormányzása leglényegibb elemét. A Fidesz szombaton nyújtotta be esszéisztikus, konkrétumokat mutatóba is alig tartalmazó programját, amit a vitában Orbán maga is iránytűként jellemzett. Konkrétumokat a program első, keddi vitanapján sem fejtettek ki, ellenben Orbán újra megismételte, hogy a megszerzett kétharmados többséget forradalmi változások végrehajtására adott felhatalmazásnak értékeli.

Beszédében egyértelműen utalt rá, hogy a rendszerváltás óta eltelt húsz évet átmeneti állapotnak tekinti, szerinte most jött el az alkalom a valódi rendszerváltásra, az új társadalmi rend kiépítésére. Ahogy azt már a választási kampányban előkerült, tavalyi kötcsei beszédében is kifejtette, az új rendszerben mellőzné a vitákat, amelyek szerinte az elmúlt húsz évet jellemezték, értelmetlenek és meddők voltak.

Az új rendszer, melynek kiépítésére az általa "alkotmányozó és rendszeralapító" jelzőkkel felruházott új parlament felhatalmazást kapott a választásokon, a nemzeti együttműködés rendszere lesz. Az, hogy ebben milyen szerepe lesz az ellenzéknek, nem derült ki világosan, két, egymásnak ellentmondó mondatban utalt rá a jövendő miniszterelnök. Szerinte az elmúlt húsz év, vagy ahogy ő nevezte, az átmeneti korszak haszonélvezői nem fogják hagyni az új, nemzeti egységen alapuló rendszer kiépítését, ugyanakkor "a nemzeti egység rendszerében a többszólamúság nem zárja ki az egységet".

Bár arról, hogy a kormány konkrétan mit akar tenni, semmi sem derült ki, a Fidesz világnézetéből ízelítőt adott. Többször is hangsúlyozta a munka, a család, a közrend, a szociális biztonság fontosságát, és kijelölte a nők helyét is, elsősorban anyaként. Gazdaságpolitikai elképzeléseiről árulkodik, hogy sokat hangoztatta ugyan az egészséges verseny fontosságát, világossá tette, hogy bizonyos területekről kizárná a gazdasági szereplőket. Szerinte a világgazdasági válsággal visszavonhatatlanul összeomlott a szabadpiaci gazdaság eddig megszokott rendje, és nem is fog visszaállni. Egyértelműen utalt rá, hogy a hagyományos közgazdasági gondolkodás diktálta fiskális szigorral szemben a matolcsysta gazdaságösztönzés híve, "véget kell vetni a megszorítás-osztogatás ciklikus váltakozásának", mondta. A Fidesz vezérszónokaként Navracsics Tibor is arról beszélt, hogy ők már 2006-ban sem a megszorítást tartották a helyes megoldásnak.

Navracsics szintén forradalmi hasonlattal élt, legalábbis még az 1990-es rendszerváltó választásnál is egyértelműbb üzenetként értékelte pártja kétharmados felhatalmazását. Korszakhatárról beszélt, és a jólét megteremtését hangoztatta.

A Fidesz forradalmi retorikájára reagálva Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka azzal ironizált, hogy ha a Fidesz még nagyobb győzelmet arat, nyilván új honfoglalásról beszélnének. Kritizálta a kormányprogramot, mert nem tartalmaz konkrétumokat. A nemzeti szemfényvesztés programjáról beszélt, Orbánékat pedig illuzionistáknak nevezte. "Az illuzionisták szórakoztatóak a cirkuszban, de életveszélyesek a parlamentben" - mondta

A programban foglalt minden kijelentés kapcsán feltette a kérdést, hogy mikor, hogyan, miből, miként. Végül azzal okozott számottevő derültséget, hogy most ő bankárkormányozott, saját pártját a munkavállalók egyedüli képviselőjeként feltüntetve. "Aki nincs velük, az nincs" - foglalta össze a Fidesz világnézetét a sokat hangoztatott nemzeti együttműködésre reagálva.

Vona Gábor ugyan felszólalása elején Mesterházyn szórakozott, történelminek nevezve, hogy most már az MSZP bankárkormányozik, de alapvetően keményen bírálta a kormányprogramot a konkrétumok hiánya miatt. "Nem tudják mit tegyenek? Vagy nem mernek előállni konkrétumokkal? Talán valamilyen nemzetközi elkötelezettség miatt nem lehet beszélni konkrétumokról?" - fogalmazta meg kérdésként saját elméleteit. Ugyanakkor az, "ami le van írva benne, nem rossz" - zárta felszólalását.

Az LMP is hasonló véleményen volt, azaz egyetértett a leírtakkal, de hiányolta a konkrétumokat, valamint azt hogy a környezetvédelmi szempontok egyáltalán nem jelennek meg a tervekben. Schiffer András előéletének megfelelően az átláthatóságra tett ígéretek és az eddigi törvénykezési program ezzel ellentétes lépései közt feszülő ellentmondásokra hívta fel még a figyelmet, Karácsony Gergely, a volt közvélemény-kutató pedig azt mondta, hogy nem csak a nép nem bízik a politikusokban, a politikusok sem a népben. Ezért lehet, hogy az igazság kimondása helyett azt mondják, amit a PR-szakemberek és a közvélemény-kutatások szerint a nép hallani akar. Az LMP harmadik vezérszónoka, Jávor Benedek a fenntarthatósági szempontok hiányáról beszélt, majd elfogyott az ideje, és ekkor be is rekesztették a vitát, ami majd szerda délelőtt folytatódhat még akár 7,5 órán át.

A nap másik fontosabb vitája a választójogi reform körül alakult ki. A Fidesz a kisebb parlamentről szóló alkotmánymódosítás vitájában tett ígéretének megfelelően kezdeményezte egy paritásos bizottság - azaz egy olyan bizottság, melyben egyenlő arányban képviselteti magát a kormány és az ellenzék - felállítását, mely 2011. június 30-ig dolgozhatná ki a választási rendszer reformját. A múlt héten beterjesztett választójogi módosító javaslatukat ugyanakkor nem vonják vissza, csak elnapolják a tárgyalását, azaz tartalékolják arra az esetre, ha a paritásos bizottság mégsem tudna egyezségre jutni.

A választási reform kidolgozására létrehozandó bizottság ötletét valamennyi párt támogatta, ugyanakkor valamennyi ellenzéki párt kifejtette, hogy a Fidesszel szemben ők nem tartanák meg a jelenlegi, többségi és arányos elemeket vegyítő rendszert, hanem egy tisztán arányos, azaz kizárólag listás szavazáson alapuló rendszer irányába mozdulnának el. A vegyes rendszer előnye, hogy stabil kormánytöbbséget biztosít - az elmúlt öt választás után a választáson nyertes párt végig kitöltötte mandátumát, még ha a szocialisták nyolc éves kormányzása alatt két miniszterelnök is lemondásra kényszerült. Az arányos rendszer egyértelműbben tükrözi a szavazati arányokat, ugyanakkor a rendszerváltás óta lezajlott hat választás tapasztalatai alapján aligha biztosíthatna stabil kormánytöbbséget.

A vitába szokás szerint a Jobbik vitt színt, Novák Előd feljelentéssel fenyegette azokat a képviselőket, akik nem támogatják javaslatát, Gaudi-Nagy Tamás pedig a népszavazási szabályok könnyítése mellett érvelve belegabalyodott a szentkoronatanba, és kétségbe vonta, hogy a mostani parlamentnek joga lenne alkotmányt módosítani.

Döntés az egyetértés ellenére ez ügyben sem született, sőt, Novák módosító indítványai miatt - az arányos rendszerre való áttérés mellett az ajánlószelvényekre vonatkozó szabályok módosítását és a külhoni magyar állampolgárok választójogának megadását kezdeményezte - részletes vitát is kell folytatni a kérdésben.