Navracsics: A szigorból még nem lesz rend

Navracsics Tibor az alkotmányügyi bizottság meghallgatásán legtöbbször a demokráciát ért sérülésekről beszélt. Azt ígérte, hogy közigazgatási és igazságügyi miniszterként két területen erősíti majd meg a demokráciát: könnyebb és átláthatóbb lesz az ügyintézés, és gyorsabbak lesznek a bíróságok. Néhány órával korábban az EU-s bizottságban az európai jogrend érthetőbbé tételét ígérte, szintén a demokrácia erősítése érdekében.

A csütörtöki parlamenti meghallgatásokon a miniszter-jelölt legfontosabb saját gondolata – tehát nem kérdésekre előadott mondandója – az volt, hogy a polgárok csak akkor bíznak majd a demokratikus rendszerben, ha értik és használhatónak tartják annak intézményeit.

A cél felé vezető útról azonban keveset árult el. Csak az alkotmányügyi bizottságnál kellett konkrét kérdésekkel szembesülnie, de ezekre jellemzően kitérő választ adott. A szocialista Bárándy Gergely, a jobbikos Gaudi Nagy Tamás vagy az LMP-s Schiffer András egy sor intézkedésre kérdezett rá, például a polgári- és a büntetőtörvénykönyv várható változásaival kapcsolatban, de Navracsics jellemzően azzal hárított, hogy szakmai egyeztetésekre lesz szükség.

Törvénykezés indul

Annyi egyértelműen kiderült, hogy a Fidesz választási ígéretének megfelelően új polgári törvénykönyvet akar. Ennek gerince pedig az a tervezet lesz, amit évekig Vékás Lajos jogászprofesszor (ELTE ÁJK) vezetésével egy külső szakértői stáb készített az igazságügyi tárca felkérésére, ám a minisztérium és a szakértők összekülönböztek.

A Btk.-t is újra írná, vagy legalábbis érdemben módosítaná a leendő miniszter. Itt a fő irány a szigorítás lesz. Ezzel kapcsolatban Navracsics elismerte, hogy tudja, hogy a szigorúbb törvények önmagukban nem oldják meg a közbiztonság problémáit. Jelezte viszont, hogy a szigorítás fontos jelzés a békés polgárok felé, mert utóbbiak döntő többsége ezt tartja helyesnek. „Tudjuk, hogy ez önmagában nem megoldás, és nem forradalom, ez jelzés kíván lenni” – fogalmazott.

Kevesebb sorbanállás

Egyszerűbb eljárási jogszabályokat, és érthetőbb, könnyedebb ügyintézést is ígért. Azt mondta, hogy ahol lehet, ott a hivatalok egymástól beszerzik majd az igazolásokat, hogy a polgároknak minél kevesebb papírt kelljen összeszedniük egy-egy intézkedéshez.

A bíróságok felpörgetéséhez nem ígért se pénzt, se új bírókat. Szerinte átszervezéssel kell elsősorban hatékonyabbá tenni az igazságszolgáltatást. Ezzel kapcsolatban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) javaslataira vár.

Kellenek a megyék

Az önkormányzati rendszer reformja körül is hosszú egyeztetéseket ígért. A polgármesterektől és a helyi vezetőktől várja, hogy összeszedjék, milyen önkormányzati feladatokat vegyen át az állam. Lamperth Mónika (MSZP) és Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) is jelezték, hogy ennél nagyobb aktivitást és több határozott elképzelést várnának egy kétharmados többséggel kormányzó erőtől. Csodálkoztak, hogy az új miniszter egy sor fontos ügyet ennyire nyitottan hagy, és külső véleményekre akarja bízni magát.

Az egyértelműen kiderült, hogy megyei kormányhivatalok felállításával már szeptembertől megerősítené az új miniszter az állami hatásköröket, és a széttagolt intézményrendszert erősen központosítaná. Lamperth Mónika (MSZP) ezt prefektusi rendszernek nevezte, erre a megjelölésre Navracsics nem reagált. Azt azonban jelezte, hogy mivel a kormány épp úgy választói felhatalmazás alapján működik mint az önkormányzatok, ezért előre visszautasítja a központosításra vonatkozó, diktatúrával riogató vádakat.

Arról az európai és az alkotmányügyi bizottságnál is hosszabban értekezett, hogy a megye lesz a középszintű közigazgatási rendszer alapja. A régiós elvet két indokkal vetette el: szerinte fontos, hogy a polgárok identitásával összhangban legyen a közigazgatás szerkezete, márpedig a 7 EU-s régió mögött nincs ilyen érzelmi kapocs. Másrészt szerinte nem tenne jót a demokráciának, ha a jelenlegi útviszonyok mellett túl messzire kellene utazni ügyeket intézni.

Összefutnak kezében a szálak

Navracsics miniszterelnök-helyettesként és közigazgatási miniszterként a megszűnő Miniszterelnöki Hivatal örököse is lesz. Erről azt mondta, hogy a vezetése alatt szervezik majd a minisztériumok közös kommunikációját is. Tárcája őrködik majd, hogy az összkormányzati érdekek erősebbek legyenek az egyes tárcák saját érdekeinél. Szerinte ebből a szempontból az előző évek kormányzata szétesett volt, az egyes minisztériumok között elveszett a központi akarat. (Ehhez hozzátette, hogy talán mert nem is volt ilyen.)

A minisztériumok személyzeti ügyei és az esetleges tárcaközi belső konfliktusok kezelése is hozzá tartoznak majd. A napi ügyeket az államtitkárok viszik, a csúcsminiszterek feladata pedig a stratégiai tervezés lesz, mutatta be a jórészt általa kitalált kormányzati rendszert.

Az új kormányzati struktúráról azt mondta, hogy „Nem biztos, hogy jól fog működni, ez rajtunk múlik majd. Egy biztos: ami eddig volt az nem jól működött. Az elmúlt időszak minisztériumi szerkezete kifáradt, a tárcarendszer a kormányzati érdek elvesztését eredményezte.”

A tervezett új alkotmányról csak annyit mondott, hogy marad a parlamenti demokrácia. Az önkormányzati választás refomrjáról szerinte azért nem lesz olyan részletes egyeztetés, mint a parlamenti választáséról, mert kevés az őszi választásokig. Az MSZP és az LMP is kifogásolta, hogy a fideszes terv aránytalanul jó helyzetbe hozza majd az önkormányzati választás győztesét. Navracsics válaszul gúnyosan több optimizmust kívánt az ellenzéknek, hátha ők győznek majd. Lamperth Mónika a miniszter-jelölt több ironikus megjegyzése után azt mondta, hogy tudomásul veszi, hogy az MSZP cikizése továbbra is Navracsics kommunikációs eszköze maradt. Schiffer András (LMP) pedig jelezte, hogy az önkormányzati mandátumok arányosabb elosztását elvi kérdésnek tartja.