Lukács
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Sétagalopp volt a két nemzetbiztonsági meghallgatás

2010.05.27. 15:21
Martonyi János és Pintér Sándor is magabiztosan vette az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatását. Az ellenzéki képviselők szánalmas teljesítményt nyújtottak, az igazán fontos kérdésekről nem, vagy csak érintőlegesen esett szó.

A Nemzetbiztonsági bizottságban hat (leendő) kormánypárti képviselőre jut két ellenzéki, így a meghallgatás kimenetele nem lehetett kétséges. A kérdés csak az volt, hogy a nemzetbiztonsági szempontból  fontos kérdésekre milyen válaszok születnek, a bizottság MSZP-s elnöke, Molnár Zsolt és az LMP-s Mile Lajos - elsősorban a nemzetbiztonsági szolgálatok szétválasztásával kapcsolatban - mennyire szorongatják meg Martonyit és Pintért.

01

Martonyi főleg a hírszerzés irányításáról beszélt

Elsőként a leendő külügyminiszter alkalmasságáról győződhetett meg a bizottság. Rövid expozéjában Martonyi elmondta, hogy a titkosszolgálatok nem lesznek átszervezve, irányítási rendszerükben, szervezeti és költségvetési önállóságukban nem lesz változás. A külügyi irányítás alá vonás a szervezet működését nem érinti.

Az átszervezés okairól Martonyi elmondta: az Információs Hivatal (IH) tevékenységének jelentős része a külkapcsolatokhoz kötődik – a külgazdasághoz, a diplomáciához, kulturális-, tudományos- és sportkapcsolatokhoz, az országimázshoz.

A legszélesebb hatáskörrel e téren a külügyminiszter rendelkezik, ezért az IH "termékeinek" a Külügyminisztérium az elsődleges fogyasztója. Felgyorsult a globalizáció, egyre fontosabbak a korai jelzések - indokolt Martonyi. A különböző  pénznemek spekulációs kísérleteknek vannak kitéve, de fontos a terrorizmus, a kábítószerkereskedelem elleni harc is. Az IH irányításának átvételével Martonyi szerint a kormány a brit modellt követi.

Martonyi 4, Pintér 3, bizottság 2

Mindkét jelölt elfogadható teljesítményt nyújtott: Martonyi magabiztos volt és tárgyilagos, ő 4-est, Pintér kevésbé összeszedett és sablonos volt, ő 3-ast érdemel az 5-ös skálán.

Az ellenzék összességében 2-est érdemel. Mile Lajos teljesítménye értékelhetetlen, Pintértől nem is kérdezett. Molnár Zsolt inkább okoskodott mint érdemben kérdezett volna (3), a Jobbikos Staudt pedig zömében témaidegen kérdéseket tett fel (2).

A diplomácia és a hírszerzés között van hasonlóság, de szervezetileg, személyileg továbbra is élesen elkülönülnek majd – ígérte a jelölt. Az információk feldolgozása viszont egy helyen fog történni. Ez nem gyengíti, hanem erősíti az IH önállóságát, a hivatal tevékenysége távolabb kerül a bel- és pártpolitikától.

Meg sem izzadt

Molnár Zsolt bizottsági elnök egyebek mellett azt kérdezte, hogy nem lehet-e probléma, ha egy hírszerzési botrány a direkt irányítás miatt a kormány hitelét csorbítja. Martonyi szerint ha az IH megfelelően működik, ez nem reális veszély.

04

A tanácskozási joggal jelen lévő jobbikos Staudt Gábort többször is figyelmeztetni kellett, hogy a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket tegyen csak fel, mert a földvásárlási moratórium és a jelölt 90-es években a privatizációs szervezet élén betöltött szerepe is érdekelte. Az LMP-s Mile Lajos viszont azt a kérdést tartott fontosnak feltenni, hogy miért nincs szó a kormányprogramban kül- és nemzetpolitikáról.

Az MSZP-s Molnárnak válaszolva Martonyi felhívta a figyelmet, hogy a diplomata nem hírszerző, és a különbségre nagyon fognak vigyázni. Molnár Martonyit az IH költségvetéséről is kérdezte (amiről az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy elégtelen a feladatok ellátására). Demeter Ervin, a bizottság alelnöke Martonyit helyett válaszolta azt, hogy a bizottság (régi) tagjainak egyelőre több információja van az IH költségvetéséről, mint a jelöltnek, így a kérdés egyelőre időszerűtlen

Molnár a "kisantant" országokkal kapcsolatban kérdezte, hogy elképzelhető-e a diplomáciai mellett hírszerzési együttműködés is a határon túli magyarok érdekében. A külügyminiszter-jelölt szerint húsz éve létezik az országnak térségi-regionális politikája, és számos együttműködés van az országok szolgálatai között, ami a paramilitáris csoportokra is kiterjedhet. A jobbikos képviselő a Magyar Gárdára tett nyilvánvaló utalás hallatán megjegyezte, hogy nem tud hazai paramilitáris csoportról, de Martonyi nem állt le vitatkozni.

Azt a kézenfekvő kérdést, hogy vajon miért nem lehetett megvárni a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat benyújtásával a szlovákiai parlamenti választást, amivel nemcsak a szlovák-magyar viszonyt sikerült soha nem látott mélypontra juttatni, de a felvidéki magyarok elleni hisztéria csúcsra járatásával nemzetbiztonsági kockázatokat is generált, senkinek sem jutott eszébe feltenni. A bizottság az LMP-s Mile Lajos támogató és Molnár Zsolt ellenszavazatával bizalmat szavazott Martonyinak.

Pintérnek sem okoztak nehéz pillanatokat

Pintér Sándor megerősítette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal új neve Alkotmányvédelmi HIvatal lesz, AH-rövidítéssel, elkerülendő a jobbikos Staudt által emlegetett rossz (ÁVH-s) áthallásokat.

Fotó: Huszti István
Fotó: Huszti István

A Jobbik és a Gárda szerepével kapcsolatban azt a kérdést, hogy elvileg nyomozhat-e majd az AH parlamenti képviselők ellen, és ha igen, miként értesítik őket, ki és hogyan ellenőrzi ezt, nem sikerült feltenni.

Pintér szerint azért célszerű az AH belügyminiszteri irányítása, mert 2001 szeptembere után "arrébb helyeződtek" a biztonsági szempontok,  a terrorcselekmények megelőzése világszerte nagyobb lehetőséget kapott. Jelentős centralizáció történt az elhárítók és a többi belbiztonsági szervezet között. Biztosított lesz az információ és adatátadás a közrend érdekében, így nem vesznek el az infók a szervezetek között, felhasználhatók lesznek a megelőzés és a büntetőeljárás során.

A jobbikos képviselőnek válaszolva Pintér megerősítette, hogy ellenőrizni fogják a rendőri kinevezések körülményeit és a szakmai teljesítményt, de
további összevonást jelenleg nem terveznek. A Rendvédelmi Szervezetek Védelmi Szolgálatát viszont a miniszter közvetlen irányítása alá vonják.

A BM és az AH között a megengedett mértékű lesz az információáramlás, erre Pintér szerint a miniszteri irányítás lesz a garancia. A Gárdával kapcsolatos burkolt kérdésre válaszolva azt válaszolta, hogy a törvényeknek megfelelően működő szervezeteknek helye van, a törvénysértők pedig a BM-mel találják magukat szemben.

Pintér kinevezését Molnár Zsolt kivételével minden bizottsági tag elfogadta.

05