Jenő
9 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Réthelyi csak alapelveket mondott az egészségügyről

2010.05.28. 14:32
A megyei kórházak megerősítéséről, az egészségügyben dolgozók túlterheltségének csökkentéséről, béreik rendezéséről, a kórházak adósságának kezeléséről és az elmúlt nyolc év rossz intézkedéseinek felülvizsgálatáról beszélt a nemzeti erőforrások miniszterének jelölt Réthelyi Miklós az egészségügyi bizottsági meghallgatásán. A miniszterjelölt inkább csak alapelveket sorolt fel, konkrétum alig hangzott el. A bizottság 16 igen és 3 tartózkodás mellett támogatta kinevezését.

"Orvosként az embereket, tanárként a hallgatókat, rektorként az egyetemet, kutatóként a társadalmat szolgáltam" – foglalta össze hitvallását a nemzeti erőforrások miniszterének jelölt Réthelyi Miklós az egészségügyi bizottsági meghallgatásán. Réthelyi kinevezését a bizottság 16 igen szavazat és 3 jobbikos képviselő tartózkódása mellett támogatta (igennel szavazott az MSZP-s Garai István is).

Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az öt területet – az oktatást, egészségügyet, kultúrát, szociális szférát és ifjúságpolitikát – egybefogó csúcsminisztérium létrehozását Réthelyi azzal indokolta, hogy az új kormány az ember teljes személyiségét, testi lelki jólétét kívánja szolgálni. Ebbe beletartozik a kultúra fogyasztása, az egészséges élet, a megfelelő oktatás, az idősek és rászorulók ellátása, a gyermekek és az ifjúság védelme. A miniszterjelölt azt mondta: a minisztériumban az öt terület önálló ágazati programot készít, amelyekből láthatóvá válik, hol vannak a közös pontok az egyes területek között. Neki koordináló szerepe lesz majd a munkában.

Határterületek

Réthelyi 2, bizottság 2

A kampány véget ért, a súlyos válságban lévő egészségügy napi anyagi gondokkal küzd és megoldásra vár. Bármennyire is fontos az alapelvek tisztázása, ebben a helyzetben konkrét válaszokat kellene mondani az égető gondokra. Réthelyi Miklós bemutatkozása ebből a szempontból egyáltalán nem volt meggyőző. Javítania kell kommunikációs képességein is, papír nélkül adott válaszai ugyanis a rossz fogalmazás miatt nehezen érthetőek.

Az egészségügyi bizottság ülései addig voltak érdekesek, amíg Mikola István ellenzékben volt. Most ő a bizottság elnöke és feladatát komolyan véve, igyekezett mederben tartani a képviselőket. Hiába szólította fel őket, hogy „a kérdés nem egy kijelentő mondat kérdőjellel a végén”, igazi kérdés alig hangzott el, a honatyák nem követeltek konkrét válaszokat a bemutatkozó miniszterjelölttől. Felvetéseik elsősorban az orvosok, a kamarák, szakmai kollégiumok, a kórházi finanszírozás helyzetére vonatkoztak, a betegek minőségibb ellátása iránt kevésbé érdeklődtek.

A 71 éves anatómiaprofesszor rövid életrajzzal kezdte bemutatkozását. Ebből kirajzolódott, hogy eddigi pályáján már volt alkalma megtapasztalni az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra összefüggéseit: a Népjóléti Minisztériumban részt vett az ápoló-, a szociális munkás- és a családorvosi képzés kidolgozásában, volt az orvostudományi egyetem rektora, és beindította az idegen nyelvi oktatást az egyetem anatómiai intézetében.

Ha a konkrétumokra kíváncsi emberekben a kormányprogram egészségügyi fejezete súlyos hiányérzetet okozott, ezt a humánminiszter meghallgatása sem tudta enyhíteni. Réthelyi itt is inkább csak alapelveket mint gyakorlati intézkedéseket sorolt fel. A célok között említette a népességcsökkenés megállítását, a gyermekvállalás anyagi terheinek csökkentését, művelt, közösségben gondolkodó fiatalok képzését, a gyerekek mindennapi testnevelésének bevezetését, az idősek méltó gondozását.

Az egészségügyön belül is csak ilyen általánosságra futotta: „rossz anyagi helyzete miatt senki se maradjon ellátatlan”, csökkentsük az egészségügyben dolgozók túlterheltségét”, „csábítsuk vissza a fiatal orvosokat”, „bíráljuk felül az elmúlt nyolc év rossz döntéseit”. Mint mondta: az új kormány megállítja a gyógyszerpiaci liberalizációt, és az igényeknek megfelelően újraszabályozzák a patikalapítást.

03

A finanszírozás marad, az elosztás változik

Réthelyi Miklós idáig papírról olvasta szövegét, de a képviselők kérdéseire válaszolva vált láthatóvá, hogy nem tud összedetten beszélni. Szavait gyakori ő-zéssel szakítja meg, ami miatt mondandója csak nehezen követhető. Az nem tudható, hogy mondatai azért sikerülnek-e így, mert túl sok mindent akar egyszerre mondani, vagy azért, mert megpróbál minden választ az öt általa felügyelt terület összefüggésébe helyezni.

Réthelyi utalt arra, hogy a finanszírozás rendszerén döntően nem kívánnak változtatni, csak az elosztás szempontjain. Olyan egészségügyi politikát dolgoznak ki, amelyben tiszták a szerepek és a feladatok, és az elosztást ehhez igazítják. Fontosnak tartják a megyei (súlyponti) kórházak rendszerét, enyhíteni akarják az ellátás minőségében jelentkező területi különbségeket, és igazságosabbá tennék az egészségügyi dolgozók bérezését is. A kórházak jelenleg 140 milliárd forintra rúgó adósságának rendezéséről a miniszterjelölt azt mondta: egyelőre nem lehet tudni, milyen állapotban veszi át a költségvetést a kormány, de annyit meg tud ígérni, hogy ezt a kérdést kezelni kell.

A magántőke szerepével kapcsolatos kérdésre Réthelyi Miklós azt válaszolta: az egészségügy működtetése elsősorban az állam és az önkormányzatok feladata, azt adókból és járulékokból finanszírozzák, de – ahogy eddig is -  szabályozott módon bizonyos területeken szükség van kisebb magánvállalkozásokra. Az új minisztérium egyértelművé akarja tenni az egyes ellátási szinteket, hogy az orvos és a beteg is tudja, hogy mi a legmegfelelőbb hely  - háziorvos, szakrendelő, kórház, klinika – az egyes betegségek ellátására. Az oktatás és az egészségügy határterületeként egy kérdésre válaszolva azt mondta: fontosnak tartják az elsősegély oktatás erősítését az iskolákban.

02

Nem akar művészkedni

A leendő miniszter a fiatal orvosok külföldre vándorlásáról azt mondta: ez egyfelől annak a bizonyítéka, hogy a magyar orvosképzés kiváló, de az új kormány igyekszik olyan munkafeltételeket teremteni, hogy érdemes legyen visszatérni Magyarországra. A kamarák helyzetéről Réthelyi azt mondta: lenne értelme a kötelező kamarai tagság visszaállításának, és számít ezekre a testületekre.

Ha számok nem is hangzottak el, a meghallgatáson a miniszterjelölt és az őt támogató képviselők is számos alkalommal beszéltek a „gyógyítás lelkéről”, a „közös érzületről”, majd Mikola István ismét megemlítette, hogy a gyógyítás spirituális tevékenység is, az egyik képviselő pedig Réthelyi Miklóst egyenesen a „művészetek miniszterének” nevezte. A miniszterjelölt erre azt mondta: „köszönöm ezt a megnevezést, de ezt a megbízatást nem művészkedésre szeretném használni”.

Gyes három évig, inflációkövető nyugdíjak

Szintén inkább a feladatokat, mint a megoldásokat sorolta fel Réthelyi Miklós az országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának meghallgatásán. A testület 17 igen, négy nem és három tartózkodás mellett támogatta kinevezését a miniszteri posztra. Nemmel a négy MSZP-s képviselő voksolt, 2 jobbikos és az LMP képviselője tartózkodott, de a jobbikos Sneider Tamás bizottsági elnök igennel szavazott.

Réthelyi megerősítette: a gyes ismét három évig fog járni, továbbá szorgalmazni fogja, hogy több lehetőség legyen a szülőknek részmunkaidőben vagy távmunkában dolgozni. Fontosnak tartotta a bölcsődei férőhelyek számának növelését és a családbarát munkahelyek támogatását. Mint mondta: az inflációkövető nyugdíjrendszert kívánják fenntartani, továbbá indokoltnak és méltányosnak tartja azt a javaslatot, hogy a nők 40 éves munkaviszony után elmehessenek nyugdíjba. Egy kérdésre válaszolva azt felelte: felül kívánják vizsgálni az elmúlt rendszer politikai vezetőinek kiemelt nyugdíjait, de eközben szem előtt tartják a jogbiztonság és az igazságosság szempontjait.