Elemér
0 °C
10 °C

Békés visszakebelezéstől a sebgyógyulásig

2010.06.02. 20:28
A békeszerződés június 4-i, 90. évfordulója alkalmából megtartott, a nemzeti összetartozás napjaként rejtjelezett Trianon-megemlékezésig rengeteg országgyűlési fordulat és szócsata vezetett. Trianon emlegetése mentén egy külön országgyűlési krónikát lehet összeállítani.

A parlamenti trianonozás talán legemlékezetesebb esete pontosan húsz éve, rögtön az új, immár demokratikusan választott Országgyűlés megalakulása után, 1990. június 4-én történt.

A Fidesz kivonulása

Az MDF-es házelnök, Szabad György felszólította a képviselőket, hogy „a mai napon emlékezzünk meg a számunkra oly tragikus trianoni béke 70. évfordulójáról egyperces néma felállással. Kérem képviselőtársaimat, álljunk fel!” A Fidesz-frakció válaszul testületileg kivonult.

Az új törvényhozásban ez volt az első kivonulásos tiltakozás, ám Orbánéknak nem magával a témával, hanem azzal volt baja, hogy a kormánypártok nem egyeztettek a lépésről az ellenzékkel. Szabad ugyanis szerintük kész helyzet elé állította őket, és megpróbálta rájuk erőltetni az akaratát, ami ellen csak így tiltakozhattak.

Üres helyek a Fidesz frakcióban
Üres helyek a Fidesz frakcióban

Közös nyilatkozat

A Fidesz már csak azért sem ellenezhette magát a megemlékezést, mert a parlamenti pártok három nappal korábban, a békeszerződés évfordulója alkalmából közös nyilatkozatot adtak ki. Ez a dokumentum volt a témában az első és egyben az utolsó, melynek céljával és szövegével valamennyi parlamenti párt egyetértett.

Ebben tragikus igazságtalanságnak nevezték Trianont, mely "a szabad együttműködés helyett az ellenségeskedés terheit zúdította az itt élő nemzetekre". Ugyanakkor rögzítették a határok erőszakos megváltoztatásának tilalmát, és hogy "a történelmi megbékélés, az együttes felemelkedés és egy új európai rend" létrejöttének érdekében "a trianoni határokat igazságos vagy igazságtalan mivoltuktól függetlenül a jelenlegi európai stabilitást meghatározó realitásnak tekintik."

Különös megnyilvánulások

Trianon a júniusi évforduló idején szinte minden évben előkerült a parlamentben, és a képviselők néha érdekes kijelentésekre ragadtatták magukat. 1996-ban az MDF-es Varga István arról beszélt, hogy a békekötés gyakorlatilag "felszámolta Európa hatodik legnagyobb államát". A KDNP-s Csépe Béla ugyanabban az évben azt hangsúlyozta, hogy a dátum nem pusztán évforduló, hanem a "magyarságtudat szerves része".

A legnagyobb vihart Kávássy Sándor kisgazda képviselő kavarta, aki az 1996-os ukrán-magyar határmegállapodás határozati javaslatához fűzött módosító indítványában a határmenti települések elvesztett területeinek "békés visszakebelezésére" szólította volna fel a kormányt.

Kávássy később is hallatott magáról Trianon-ügyben. A képviselőt 1997 novemberében az Országgyűlés alelnökévé választották, egy akkori nyilatkozata szerint Magyarország ott van, ahol a magyarok egy tömbben élnek.

2000-ben viszont az az évi tiszai ciánszennyezést sikerült a 80 évvel korábban történtek fényében láttatni: A MIÉP-es Kiss Andor áprilisban arról beszélt, hogy a természeti katasztrófát a trianoni békeszerződés okozta, amely gazdasági és természeti értelemben is megbontotta a Tisza ökológiai egységét.

Státustörvény, uniós csatlakozás

A parlamenti trianonozás következő nagy rohama a 2001-es, a békeszerződéssel határon túlra került magyaroknak különböző kedvezményeket biztosító státustörvényhez kötődik. "A határon túli magyarok sorsának perspektivikus rendezése, aminek e törvény elfogadása az egyik legfontosabb állomása, jelentős mértékben hozzájárul nemzetünk 80 éves Trianon-traumájának oldásához, a kiút megleléséhez, a hosszú ideig kilátástalannak ítélt helyzetből történő kilábaláshoz." Ezt a törvényjavaslatot beterjesztő fideszes Németh Zsolt mondta az expozéjában, mintegy előrevetítve, hogy az állomást további Trianon-megállóhelyek követik majd.

Később a békeszerződést Koltay Gábor 2004-ben a közszolgálati televízióban letiltott Trianon-filmje, majd Magyarország uniós csatlakozása kapcsán emlegették sűrűbben a képviselők. Az uniós, majd a 2008-as Schengeni-övezeti csatlakozás gyakran jelent meg a határok légiessé válása, azaz a Trianon-trauma gyógyulásának egyik fontos stációja kontextusában.

Népszavazás, emléknaptrianon

"A XX. századnak volt egy földrajzi, területi traumája, Trianonnak hívjuk. A XXI. századnak, ha rosszul csináljuk, akkor lesz egy etnikai nemzeti Trianonja, mert nem vagyunk képesek ott maradni azokon a Kárpát-medencei területeken, ami közös öröksége és közös hagyománya Magyarországnak. Az indulatkeltés itt, ebben nem a szülőföldön való maradást, hanem a szülőföld elhagyására való bátorítást fogja jelenteni" – ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kapcsán a parlamentben. A Fidesz politikusai viszont amellett érveltek, hogy a népszavazással az ország túllephet a trianoni békeszerződés traumáján.

Június 4-ének a nemzeti összetartozás napjává nyilvánításáról 2007-ben is beterjesztett  törvényjavaslatot a Fidesz és a KDNP. A Németh Zsolt és Simicskó István jegyezte javaslat preambulumában akkor még nem szerepelt Isten, a történelem ura. Az viszont igen, hogy a törvényt azzal a céllal alkotnák, hogy "a június 4-i megemlékezések középpontjában a békeszerződés keltette csalódottság kifejezése helyett az új határok fölött is létező közös magyar nemzeti identitás fenntartásának értéke kerüljön".