Lehurrogják, aki bomlasztani próbál

2010.06.02. 09:11
A nemzeti egyetértés kormánypártja nem tűri az ellenvéleményeket. Kétharmados többségének biztonságában a Fidesz akár nagyvonalú is lehetne, de általában hangos hurrogással próbálták elhallgattatni a nekik nem tetsző interpellációkat. Az MSZP-nél szereppé kezd válni a teszetosza zavarodottság, a Jobbik simogatni is próbál, az LMP pedig a polgárjogokat védi.

"Nem értem, miért rugdalnak még mindig" - értetlenkedett bő két órával az interpellációk előtt egy szocialista képviselő. "Pedig Mesterházy szerintem indokolatlanul békülékeny volt, mégis mekkorát rúgtak belé". A Fidesz-frakció és a miniszterek kedden sem voltak kíméletesek, igaz, a szocialisták is adtak magas labdákat.

Harangozó Gábort például veri az isten, egy makacs műszaki hiba Mr. Bean féle tragikomikus karaktert faragott a magyar parlamentben újonc, de ötéves európai parlamenti tapasztalattal bíró képviselőből. Az egész hat napja kezdődött, amikor a kormányprogram vitájában elmondott szűzbeszédét hangosítás nélkül kezdte mondani. Megesik az ilyen, a tapasztalt képviselők röhögnek, az újonc nem dugta be a kártyát. De bedugta, a rendszer rossz. A teremszolga odaadta az állómikrofont. Az sem működött, mindenki fetrengett. A harmadik mikrofon már jó volt, de eddigre Harangozó már felszólalása felét elharsogta a zajban, így már a vége is kacagásba fulladt.

Képzelhetik, mekkora vidámság támadt, amikor most megint nem működött a mikrofonja. Önmagában az is méltánylandó teljesítmény, hogy el tudta mondani felszólalását a Fidesz hőbörgőinek beszólogatása közben. A témaválasztása sem volt túl sikeres, a vitatott eredményű Út a munkához program folytatását, sőt, kiterjesztését vetette fel "Lesz-e munka?" című interpellációjában.

"Lesz", válaszolta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, és ennél bővebben ezt nem is fejtette ki. A felszólalásából megmaradt 3:59-et az elmúlt nyolc év kormányzásának szapulásával töltötte. Harangozó nem fogadta el a választ, de kétharmados kormánytöbbség mellett ennek semmi jelentősége, így a továbbiakban csak a főszabálytól való eltérés esetén számolunk be a szavazás eredményéről.

Az interpelláció: 0. Harangozó felszólalásának legfeljebb művészi értéke volt.

A válasz: 0. Ahogy a komikum, úgy a komcsizás is legfeljebb szórakoztató értékkel bír.

Ha Harangozó témaválasztása szerencsétlen volt, egy másik szocialista újonc, Baracskai József címadására nincs jelzőnk. Ha nem az volt a célja, hogy az egész parlament hangosan röhögve mutogasson rá, rosszul mérte fel a helyzetet. "Ki hazudik a nyugdíjasoknak?" című felszólalása azonnali sikert aratott. Szerinte a Fidesz a kampányban csak nyugdíjkérdésben nem hazudott, bevallotta, hogy svéd modellt akar, ami alacsonyabb nyugdíjakat jelent. "Fenn akarják tartani az elosztó-kirívó (sic!) nyugdíjrendszert?" - kiabálta túl a Fidesz-frakció stratégiailag a sajtópáholy elé ültetett hőbörgőit mindenki nagy derültségére.

Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter válasza első felében a szocialisták kormányzását szapulta, mert a "nyugdíjasok nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt nyolc évben". A család biztonságának megteremtéséről beszélt, mert "a család a nyugdíjasok megélhetésének a pillére is". Majd némileg váratlanul közölte, hogy vége a kampánynak, hagyni kéne a hazudozást. "A jelenlegi demográfiai trendek mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan", közölte, meg azt is, hogy paradigmaváltás kell, a szocialistáknak meg támogatnia kéne az alapvető változásokat. Baracskai még megpróbált visszavágni, hogy az elmúlt években több gyerek született, mint Orbánék alatt.

Az interpelláció: 1. Baracskai szerint tényleg itt az ideje a nyugdíjemelésnek? Ne már!

A válasz: 4. Nem a családok biztonságáról szóló homályos valamit, hanem a jelenlegi rendszer fenntarthatatlanságának kimondását díjazzuk.

Bár jellemzően a Fidesz-frakció hőbörgött, a fideszes levezető elnök, Jakab István a szocialista frakciót teremtette le, hogy legyenek szívesek megfelelő körülményeket teremteni a nyugodt ülésezéshez. Nem tudjuk, hogy a két dolognak köze van-e egymáshoz, de az utolsó szocialista interpelláló, Tukacs István a nap legbékülékenyebb felszólalását mondta el. Tukacs interpellációja alapján jól simult a szocialisták stratégiájába, a Fideszes választási ígéretek számonkérésébe, de a devizahitelesek ügyében tett korábbi szocialista kijelentésekkel szemben nem csupán a hitelesek megmentését kérte számon, hanem azt is, hogy ha kiváltják a hiteleseket, kire hárulna ennek a terhe.

Fellegi válaszában korrekt elemzést adott a helyzetről - a beinduló konjuktúra ellenére még mindig hitelszűke van a világban, a válság hatására romlott a 24 milliárd eurós hitelállomány minősége, de ennek teljes átváltása bedöntené a forintot. Megoldásként a svájci frank- és a jenalapú hitelek átváltását javasolta, ez azonban a bankoknak is veszteséget jelent, ráadásul a törlesztőrészletek is növekednének, így végső soron a lakások állami felvásárlása lehet a megoldás. Az MNB feladhatná az árfolyamra koncentráló kamatpolitikát, bár szerinte ehhez egy együttműködőbb nemzeti bankra lenne szükség, mondta végül. Tukacs jelezte, hogy ugyan az értékeléssel egyet ért, de arra nem kapott választ, hogy mikor, kinek és mennyibe fog kerülni ez, a felsorolt konkrétumok pedig már jelenleg is létező lehetőségek.

Az interpelláció: 4. Ki fizet a végén, kérdezte Tukacs, és ilyen lényegbevágót rég hallottunk a magyar parlamentben.

A válasz: 2. Örülünk, hogy az egyik gazdasági miniszter képes a helyzet objektív elemzésére, és felismeri a populista megoldásokban rejlő veszélyeket. A kamatpolitikába viszont nem kéne beleszólni.

A Fidesz frakciója nem csak a szocialista interpellálókkal viselkedett barátságtalanul. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András is megkapta a magáét, amiért a Kubatov-ügy elfektetését kérte számon a legfőbb ügyészen. Schiffer szerint az, hogy az ügyészség bűncselekmény hiányában megtagadta a vizsgálatot nem a közbizalom visszaszerzése érdekében tett lépés. Kovács Tamás legfőbb ügyész válaszában arról beszélt, hogy bár a jogosulatlan adatkezelés nyilvánvalóan megtörtént, de ez csak akkor bűncselekmény, ha a megszerzett adatokkal vissza is élnek, és ez jelentős érdeksérelmet okoz. "A jogosulatlan adatkezelés önmagában nem érdeksérelem, csupán elkövetői magatartás" - vázolta az ellenzék nagy derültségére. Nincs törvényes lehetőség a fellépésre, mondta. Miután leült, a jobbikos Novák Előd bekiabálta, hogy "államügyész", amire dermedt csend lett. Novákot végül frakciótársa, Balczó Zoltán utasította rendre, látszólag erélyesen.

Schiffer András megpróbálta kifejteni, hogy miért nincs igaza Kovácsnak de belebonyolodott, így kifutott az időből, ahogy erre a Fidesz-frakció hangos hőbörgéssel fel is hívta a figyelmét. A Fidesz a kormányprogram szellemében járt el. Az ötödik fejezet 1. pontja szerint "A Fidesz által kínált kormányzati válasz a joguralomra [...] az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására [...] épül", áll a programban, és a legfőbb ügyész megmondta, hogy a törvények szerint nem történt bűncselekmény, hát elfogadták a válaszát.

Az interpelláció: 4. A Kubatov-ügy valóban jogos kérdéseket vet fel, de az időkorlátokra oda kell figyelni.

A válasz: 2. Lehet, hogy nem történt bűncselekmény, de az ítéleteket nem a bíróságok hozzák?

A Jobbik két interpellációt is elmondhatott, így mindkét arcát megmutathatta. Első felszólalójaként Volner János ezúttal egy létező bűnügyi kategóriáról, a megélhetési bűnözésről kérdezett - nem csak megdícsérte, el is fogadta Pintér Sándor válaszát. Volt rendőrként Volner azt mondta, hogy a sok rendőr önmagában nem megoldás a problémára, a jogszabályi hátteret is meg kell teremteni a fellépéshez. Pintér a húszezer forint értékhatár alatti lopások kezelésére az elzárást javasolta, mert szerinte a megélhetési bűnözők pénzbüntetése nem megoldás, csak a probléma továbbgörgetése. Az elzárást a bíróságok leterheltségének enyhítésére a szakvizsgázott bírósági titkárok intézhetnék, a rendőrség nyomozna és előkészítené az ügyet. Pintér első kormánypárti politikusként ismerte el, hogy a szabálysértési lopásokat már a Bajnai-kormány büntetőjogi reformja óta a rendőrség kezeli - a kampányban még mindig téma volt, hogy a rendőrségnek kéne, pedig már akkor is így volt. Pintér azt is elismerte, hogy eredeti ötlete a rendőrbírókról nem illik az európai joggyakorlatba.

A kérdés: 5. Mondják, hogy vajszívűek vagyunk, de a Jobbik most először beszélt rasszizmus és populizmus nélkül egy valóban létező társadalmi problémáról. Az pedig mindig szívet melengető, ha egy politikusnak egy bünügyi kérdésről nem a több rendőr jut az eszébe.

A válasz: 4. Laikusként nem áll módunkban ítéletet mondani Pintér javaslatáról, de van benne logika.

A második jobbikos interpelláló, Szilágyi György viszont keményen odacsapott - a Fidesz hőbörgői ki is hőbörögték magukat. Szilágyit az érdekelte, hogy mikor szűnik meg a politikusok pozícióhalmozása a magyar sportéletben. Példaként a szinkronúszó szövetséget és az MTK-t hozta fel, előbbinél a Hagyó Miklós gyanúsítottat Pesti Imre fideszes politikus, utóbbinál Hunvald György gyanúsítottat Deutsch Tamás fideszes politikus váltotta. Schmitt Pál, az olimpiai bizottság elnöke nem jutott az eszébe. A sportszövetségek civil szervezetek, a minisztériumnak nincs beleszólása funkcionáriusaik megválasztásába, a törvények szerint pedig nincs összeférhetetlenség, válaszolta Réthelyi. Javasolta, hogy Szilágyi kezdeményezzen törvénymódosítást, ha nem tetszik neki a helyzet, különben meg a Jobbik egyik politikusa is sportszövetségi elnök - Pősze Lajosról, a Magyar Technikai és Tömegsportok Országos Szövetségének elnökéről beszélt. De ez előtt mégy egy kicsit szidta a szocialistákat, mert stagnált az állami támogatás. Szilágyi válaszában az egész sporttámogatási rendszert elhibázottnak nevezte, és közölte, hogy Pősze meg le fog mondani elnöki posztjáról.

Az interpelláció: 3. A sport körül valami büdös, de előbb otthon kéne rendet rakni.

A válasz: 2. Jó, jó, semmi sem tiltja, de azért van ebben az egészben valami velejéig korrupt.

A Fidesz egyetlen interpellálója Ódor Ferenc lehetett, aki választókörzetét érintő aktuális kérdésben szólalt fel, arról kérdezte Pintér Sándor belyügyminisztert, hogy miben tudna segíteni a belügyminisztérium az árvíz sújtotta településeknek. Közben kicsit szidta a szocialistákat. Pintér válaszában felmondta a kötelezőt: megduplázták a vis maior alapot, soron kívül támogatják a közintézmények helyreállítását.

Az interpelláció: 3. Kötelező gyakorlat, fölöslegesen átpolitizálva.

A válasz: 4. kötelező gyakorlat, izgalommentesen kivitelezve.