Izidor
0 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Reflektorfénybe került az ügyvéd a Budaházy-perben

2010.06.02. 16:02
Budaházy György perének másodfokú tárgyalásán azt mondta, hogy nem kívánta erőszakkal megszerezni a hatalmat, és nem is hívott fel erre senkit. Az államellenes bűncselekménnyel vádolt férfi a Fővárosi Ítélőtáblán részletesen elemezte a per tárgyává tett tizenhárom írását. A tárgyalást szeptemberre napolta el a bíróság.

A vádlott védője, - a Jobbik országgyűlési képviselője - a szerdai tárgyalás kezdetén kérte a nagy terjedelmű, elsőfokú ítélet teljes egészében történő ismertetését, majd egy szünet után, fél 12-kor jelezte: mivel 17:45-kor indul a repülőgépe Brüsszelbe, legkésőbb 14 órakor el kell hagynia a tárgyalótermet. Ezért indítványozta, hogy az iratismertetést ne folytassák, és ezt az indítványt a vádlott is támogatta.

Ezután Budaházy György jelezte, hogy "érdemi védekezése" van, és hosszasan elemezte, hogyan jutottak el 2006 őszéig. Idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki arról beszélt a közelmúltban, hogy "lezárult az átmeneti korszak". Budaházy szerint ez a kijelentés is "sejteti, hogy nem volt teljesen korrekt az elmúlt húsz év".

Gaudi-Nagy Tamás
Gaudi-Nagy Tamás

Nem bizonyítható a választási csalás

Mint mondta, 2002-ben a választás eredménye nagyon szoros volt, és a választási csalás - amely szerinte feltételezhető, de nem bizonyítható - eldöntötte az eredményt. Közölte, hogy a 2006 tavaszáig regnáló kormány illegitim volt, a 2006-os választáson azonban az MSZP nagyarányú győzelmet aratott, és "ha volt is kis csalás, az nem döntötte el az eredményt". Ezért el kellett az eredményt fogadniuk, bár - mint fogalmazott - akkor még nem tudták, hogy a 2002-es választási csalást arra használták fel, hogy hazugsággal megnyerjék a 2006-os választást.

Hozzátette: 2006 őszén az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a hatalom lemondás helyett erőszakkal válaszolt, s emiatt a társadalom látványosan felháborodott; a 2002-ben kezdődött passzív ellenállás folytatódott.

Ezekből nem lehet kiolvasni

Budaházy hosszasan elemezte az alkotmánynak a hatalom erőszakos megszerzésének és megtartásának tilalmáról szóló passzusát, és nyomatékosította, hogy a társadalom jelentős része változtatni kívánt az MSZP hatalomszerzésén és ezt elemzése szerint az alkotmány sem zárja ki.

Ezt követően részletesen elemezte az elsőfokú ítéletben citált beszédeit, hangsúlyozva: ezekből nem lehet kiolvasni, hogy a hatalom erőszakos megszerzésére törekedett volna. Szerinte az írásaiban foglaltak véleménynyilvánításnak minősíthetők, és azokban védekező eszközökről beszél, nem pedig támadásról, ami az alkotmányos rend vádban foglalt erőszakos megváltoztatásához elengedhetetlen lenne.

Budaházy több mint két óra alatt a 31 oldalas "beszédgyűjtemény" körülbelül harmadát elemezte ki, háromnegyed 2-kor azonban be kellett fejeznie, hogy a bíróság dönthessen arról, mikor folytatja a tárgyalást. A június 16-ai tárgyaláson ugyanis az ügyész nem tud részt venni, így a tanács végül úgy döntött, szeptemberben folytatódik a per.

"Kimegyek, és akkor bírságoljon meg"

Budaházy felszólalása alatt Gaudi-Nagy Tamás előbb hangosan telefonált, majd jelezte a bíróságnak, hogy szünetet kér, mert ki akar menni a bíróság elé vont kordonhoz, ugyanis "nem engedik be a parlamenti küldöttet". (A Jobbik országgyűlési képviselője a szerdai tárgyaláson többször kért szünetet és hivatkozott egy benyújtás előtt álló interpellációjára.) A bíróság nem engedte meg az ügyvédnek, hogy távozzon a tárgyalásról, mire Gaudi-Nagy Tamás közölte: "kimegyek, és akkor bírságoljon meg". Ezt követően sietve távozott a teremből.

Amikor néhány perc elteltével visszatért, a bírói tanács - arra hivatkozva, hogy az ügyvéd engedély nélkül elhagyta a tárgyalótermet - százezer forint rendbírságot szabott ki. Gaudi-Nagy Tamás jelezte, hogy fellebbez a döntés ellen és kijelentette, "kutyakomédia zajlik". A tárgyalás után az ügyvéd közölte: a jövő héten interpellációban fordul a legfőbb ügyészhez, a "koncepciós eljárások leállítása érdekében".

Budaházy Györgyöt a 2006 őszén a fővárosban lezajlott erőszakos utcai események utáni hónapokban az interneten közzétett írásai miatt vádolta meg az ügyészség alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével.

Új eljárást rendeltek el

A Fővárosi Bíróság 2008-ban nem jogerősen úgy foglalt állást, hogy Budaházy írásai túllépik ugyan a véleménynyilvánítás határait, ám nem valósítanak meg bűncselekményt. Azt a döntést azonban másodfokon a tábla hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Ebben 2009 őszén már felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta a Fővárosi Bíróság Budaházyt, aki jelenleg más erőszakos bűncselekmények, országgyűlési képviselők elleni támadások gyanújával előzetes letartóztatásban van.