Nem változtak az erőviszonyok az LMP-ben

A tisztújító kongresszus nem ígért késhegyre menő politikai vitákat: a másfél éve alakult pártnak ez volt a nyolcadik kongresszusa, és a korábbi tanácskozások is inkább személyi, alapszabályi és procedurális kérdésekkel foglalkoztak. Nem volt ez másképp Almádiban sem.

Zárt ajtók mögött

Újraválasztották a pártot, mint szervezetet működtető Országos Választmányt. A 13 fős testületbe összesen 31-en jelöltették magukat. Ugyanekkora volt a  túljelentkezés az Országos Politikai Tanácsba is. A párt szabályai szerint valamennyi jelölt bemutatkozhatott, majd kérdésekre válaszoltak, ami meglehetősen macerás procedúrának bizonyult.

Bár a parlamenti pártok nagyobb rendezvényei zömükben nyilvánosak, az LMP esetében a kongresszus éppen azért nem volt nyilvános, mert a szervezők attól tartottak, hogy a sajtó jelenléte miatt visszafogottabbak lesznek a jelöltek és a kérdések is. Igaz, azokat előzetesen az etikai bizottság is megvizsgálta, hogy se magánéleti, se folyamatban lévő etikai ügyekkel ne álljanak kapcsolatban.

Az egyéves mandátummal megválasztott új országos választmány tagjai: Csiba Kata, Ikotity István, Kaufer Virág, Lengyel Szilvia, Mező János, Mile Lajos, Sallai Róbert Benedek, Scheiring Gábor, Schiffer András, Pinczés Bálint, Tordai Bence, Wildmann János és Zalatnay László.

Már a frakció is szerepel az alapszabályban

Balatonalmádiban a választmány mellett a politikai stratégia kidolgozásáért felelős, több mint 60 tagú Országos Politikai Tanácsnak a kongresszus által választott 13 tagjáról is szavaztak, és megválasztották az etikai valamint a számvizsgáló testületeket is. A választmány távozó titkárának, a tudományos életbe visszatérő Meszerics Tamásnak az utódlásáról már az új választmány dönt majd.

A párt döntött az alapszabály módosításáról is, ez a feladat a három héttel ezelőtti, utolsó kongresszuson maradt félbe. A párt szervezetei közé be kellett illeszteni az országgyűlési frakciót is. A frakció közjogilag (a képviselők visszahívhatatlansága miatt) autonóm, ám a képviselőknek a párt belső informatikai hálózatának megfelelő fórumain véleményeztetniük kell az indítványaikat.

Nem volt politikai vita

Az Indexnek a párt több vezető politikusa is úgy nyilatkozott, hogy a mostani hétvége nem a politikai ütközetekről szólt. Az LMP-ben ugyanis összetett törésvonalak húzódnak egyes emberi jogi - liberális ügyek, a konzervativizmus, a szociál- és az ökopolitika tekintetében, ami kifelé némileg leegyszerűsítve vidék-főváros ellentétként jelenik meg a médiában.

Ilyen jellegű ideológiai viták ugyanakkor most nem voltak. A párt vezető testületeiben ennek megfelelően nem változtak érdemben az erőviszonyok, egyik forrásunk szerint a helyi szervezetek elégedettek, hogy sikerült a testületekbe juttatni a jelöltjeiket.

Így szavazott a frakció

Az elmúlt hetek fontosabb parlamenti szavazásaiban az LMP-frakció hol következetesen, hol követhetetlenül szavazott. A párt például nyilvánvalóvá tette – és erről Schiffer András frakcióvezető is beszámolt a kongresszusnak –, hogy ellenzi a szegények ellen irányuló jogalkotást, amikor nemmel szavazott a családi pótlékot az iskolalátogatáshoz kötő törvénymódosítás általános vitára bocsátásáról.

Kevésbé volt egyértelmű a frakció hozzáállása szimbolikus kérdésekben. A Trianon-emléknap zárószavazásakor a jelenlévők közül egy kivételével mindenki tartózkodott – a frakcióvezető Schiffer viszont igennel szavazott. A kettős állampolgárságról szóló törvény még jobban megosztotta a frakciót: a többség elfogadta, de voltak ellenző, illetve tartózkodó szavazatok is. A kormányprogramot viszont az egész frakció leszavazta, igaz, ezt kötelezően elő is írták a számukra.