Endre, Elek
17 °C
30 °C

Meghalt Bulányi György

2010.06.07. 08:58 Módosítva: 2010-06-07 09:50:15
A piarista szerzetes a XX.századi magyar katolicizmus egyik legnagyobb hatású alakja volt. Az evangéliumi erőszakmentességet hirdető Bokor katolikus bázisközösség alapítóját a pártállam idején rendszeresen zaklatták az állami hatóságok, és elítélte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, majd a Hittani Kongregáció vezetőjeként Joseph Ratzinger is. 1997-ben mentette fel a Vatikán.
D SAK20030201054

Június 6-án, élete 92. évében elhunyt Bulányi György piarista szerzetes, a Bokor katolikus bázisközösség alapítója. Az 1919-ben született szerzetes tanár 1945-ben egy, az evangéliumot radikálisan követő kisközösségi hálózatot kezdett szervezni. 1952-es években államellenes szervezkedés címén életfogytiglani börtönre ítélték.

1956-ban kiszabadult. 1958-ban ismét elfogták, a börtönből 1960-ban szabadult végleg. Ezután szállítómunkásként dolgozott. A hetvenes évektől kezdve újító szellemű teológiája és az evangéliumi erőszakmentesség következetes képviselése miatt folyamatosan ki volt téve az állami és az egyházi hatóságok zaklatásának.

A Bokor bázisközösség tagjai az egyházakat felügyelő pártállami hatóság, az Állami Egyházügyi Hivatal felszólítása ellenére sem hagytak fel a katonai szolgálat megtagadásával, és ez, valamint az engedetlenség vörös posztó volt az egyházügyi pártfunkcionáriusok szemében. Bulányai mozgalma mintegy 5000 fősre nőtt és egész Európában a zsinati katolicizmus és a keresztény kurázsi egyik szimbólumává vált.

A kooperációra nem hajlandó Bulányi páter tanításait 1982-ben a püspöki kar elítélte, eltiltották a nyilvános misézéstől és a Hittani Kongregációhoz fordultak a tanai miatt. Az akkori prefektus, Joseph Ratzinger bíboros (ma XVI. Benedek pápa) 1986-ban felszólította Bulányit, hogy vonja vissza „téves, veszedelmes és kétértelmű” tanításait.

Bulányi szerint Ratzinger és a püspöki kar rosszallását 1980-as, Egyházrend című írásának alapgondolata váltotta ki: „úgy vélem, hogy az egyháznak a jövőben más, a maitól eltérő struktúrája is lehet, mégpedig a bázisközösségek alapján". Bulányival alá akartak íratni egy Ratzinger által összeállított, tizenkét pontos listát. A páter egy tizenharmadik, szövegrésszel kiegészítve – amely szerint az ember „csak a lelkiismeretének tartozik engedelmességgel” – írta alá a dokumentumot, amit viszont a kongregáció prefektusa nem fogadott el.

A kompromisszum bő évtizeddel később, 1997-ben született meg: Bulányi kiegészítése bekerült a dokumentum törzsszövegébe, amelyet így már ő is aláírt. A Magyar Katolikus Püspöki Kar több mint fél évvel később, 1997. szeptember 10-én tájékoztatta a nyilvánosságot Bulányi György rehabilitálásáról.

A Bulányit korlátozó egyházi intézkedések a Bokor közösség honlapján olvasható életrajz szerint azonban nem szűntek meg: a páter még közel tíz évvel később is csak egy városszéli kápolnában misézhetett, istentiszteleteit a plébánia nem hirdetette meg. A honlap szerint a magyar állam a rendszerváltozást követően bocsánatot kért Bulányitól, és nyugdíját is rendezték, ugyanakkor a Katolikus Egyház vezetői nem kértek bocsánatot, és életútját az egyházba integrálhatatlannak tekintik.

Az elmúlt években Bulányi páter a piaristák budapesti rendházában élt.

(Forrás: Wikipédia)