Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

Sólyom visszadobta a fideszes alkotmánymódosítást

2010.06.21. 11:59 Módosítva: 2010.06.21. 12:48
Előzmény (1)
Sólyom László köztársasági elnök hétfőn visszaküldte további megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánybírák jelölését megváltoztató alkotmánymódosítást. A köztársasági elnök szerint rossz volt az eddigi szabályozás is, de rossz az új is, ezért javaslatot is ad egy megfelelőre.

A parlament június 14-én 261-112 arányban döntött az alkotmánybírák jelölését megváltoztató alkotmánymódosításról, ezzel a Fidesz-KDNP abszolút többségével működő Országgyűlés hosszú idő után olyan törvényt fogadott el, ami az alkotmányos rendszer alapjain módosít. Az eddigi rendszer szerint az alkotmánybírákat jelölő bizottságba minden frakció egy tagot delegál, vagyis a mostani parlamenti felállásban ellenzéki többségű lenne (a jelöltet viszont kétharmados többséggel választja meg az Országgyűlés).

A fideszes módosító szerint a jövőben egy nyolc főből álló jelölőbizottság tehetne javaslatot a testület tagjaira, a bizottság összetétele pedig a mindenkori parlamenti arányokat tükrözné, vagyis kormánypárti többségű lenne.

A dilemma előtt álló köztársasági elnök hétfőn döntésre jutott: álláspontja az, hogy sem a jelenlegi, sem az újonnan elfogadott szabályozás nem felel meg az irányadó nemzetközi gyakorlatnak, ezért arra kérte az Országgyűlést, hogy az európai példáknak megfelelő, garanciális szempontból kielégítő, ugyanakkor hatékony szabályozást alkosson.

"Az államfő  egyetért az Országgyűléssel abban, hogy az alkotmánybírók választásának hatályos alkotmányi szabályozása nem vált be. Ezért szükség lenne olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, és minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak" - áll a Köztársasági Elnöki Hivatal Indexhez is eljuttatott hivatalos közleményében.

Sólyom László szerint mivel az Országgyűlés által most elfogadott változtatás nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölő bizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt, ezért nem felel meg a fenti követelményeknek, alkalmatlan a kitűzött céljának elérésére, sőt a helyzet további romlását idézheti elő. Mivel az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint alkotmánymódosítás alkotmányellenessége fogalmilag kizárt, Sólyom László az Országgyűlésnek visszaküldte megfontolásra a törvényt. Ha viszont azt az Országgyűlés másodszor is elfogadja, akkor alá kell írnia.

Nem az aktuális viszonyok alapján kell módosítani

A köztársasági elnök szerint az eredeti szándék az volt, hogy a parlamentben jelen lévő egyetlen politikai erő, azaz se a kormányoldal, se az ellenzék ne legyen képes egymagában alkotmánybírót állítani. Ez a célkitűzés helyes, és összhangban van az alkotmánybírók pártatlanságának és függetlenségének követelményével. Az eddigi szabályozás alkalmazása számos negatív következménnyel is járt – bár
ezért elsősorban nem maga a konstrukció, hanem alkalmazásának a módja hibáztatható.

Az új rendszerről sincs ugyanakkor jó véleménnyel. Szerinte alkotmányt soha nem az aktuális politikai erőviszonynak megfelelően kell módosítani, hanem úgy, hogy az adott rendelkezés lehetőleg minden körülmény között betölthesse garanciális rendeltetését. A jelen helyzetben ez nem csupán elvi kérdés, hiszen a mostani erőviszonyok szerint matematikailag lehetetlen teljesíteni az arányosság követelményét egy nyolcfős bizottságban. Sóloym kifogásolja azt is, hogy a jelölőbizottság összetételét nem az alkotmányban határoznák meg, így azok könnyebben felülírhatók.

Sólyom megjegyezi ugyanakkor, hogy valóban szükség lenne olyan szabályokra, amelyek nemcsak jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, s egyszersmind lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, hanem minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak. Javaslattal is él: szerinte leginkább az felelne meg a nemzetközi gyakorlatnak, ha az alkotmánybírák állításában szerepet kapna a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Az államfő  házelnöknek szóló levele, melyben érveit részletesen kifejti, megtalálható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján.

Sólyom László köztársasági elnök egy hete már visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt is. Az államfő nem értett egyet azzal, hogy a munkáltatók a kormánytisztviselőket indokolás nélkül menthetnék fel a jövőben.

MSZP: sok hibához vezet a Fidesz kapkodása

Az MSZP örül annak, hogy a köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait, mert ez mutatja, hogy Sólyom László is aggályosnak tartotta ugyanazokat a dolgokat, mint a szocialista frakció. Mesterházy Attila frakcióvezető hétfőn újságírók előtt úgy nyilatkozott: láthatóan sok hibához vezet az a fajta kapkodás, amit a Fidesz folytat az elmúlt egy hónapban az Országgyűlésben.

Hozzátette: ezért is hívták fel a kormánypártok figyelmét többször is arra, hogy nem képviselői önálló indítványként kellene ezeket a javaslatokat beterjeszteni és nem kellene megkerülni az államigazgatás és a nemzeti érdekegyeztetés fórumait, mert így sok a hibalehetőség.