Újra elfogadták a kormánytisztviselői törvényt

2010.06.21. 20:38
A parlament hétfőn újra elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, az ellenzéki pártok ellenezték az indítványt. Az a passzus, ami miatt Sólyom László a törvényt első elfogadása után visszaküldte a parlamentnek, nem változott, a kormánytisztviselőknek indoklás nélkül megszüntethetik a munkaviszonyát.

Az Országgyűlés hétfőn újra elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amit az államfő megfontolásra visszaküldött. A parlament a minősített többséget igénylő rendelkezéseket 253, az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseket 252 igen szavazattal fogadta el, 96, illetve 97 nem szavazat mellett. Az indítványt mindhárom ellenzéki frakció ellenezte.

A Ház zárószavazás előtt egy módosító csomag elfogadásával kibővítette a törvényt, annak hatálya alá vonta a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat, azaz a szakmai vezetőket; nem változtatott azonban azon a passzuson, amellyel az államfő nem értett egyet, így a kormánytisztviselők munkaviszonyát az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti.

Ebben a körben is megmarad a munka törvénykönyvének az a szabálya, hogy felmentési védelem illeti meg a munkavállalót, ha többek között betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt.

A jogszabályt először június 8-án fogadta el a parlament, Sólyom László június 14-én küldte vissza megfontolásra. A köztársasági elnök álláspontja szerint az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával.

Sólyom László szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől.

Az újból elfogadott törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban - beleértve a közigazgatási és a helyettes államtitkárt is -, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.

A központi államigazgatás - mint munkáltató - vonzerejét növelendő, bevezetnék a közigazgatási (fő)tanácsadói címet, ami már a kinevezéstől magasabb javadalmazást biztosíthat a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezőknek. A rendkívüli munkavégzés időtartamát évi 200 órában maximálja, ezért legfeljebb 25 munkanap szabadidő átalány állapítható meg.

A törvény rendelkezik kormánytisztviselők illetményéről, a pótlékokról és a jutalmakról, a végkielégítés összegéről is. Kimondja azt is, hogy a miniszteri kabinethez tartozó politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - a kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idejére tekintet nélkül - vezető-főtanácsos vagy főtanácsos besorolást kap, illetményét a besorolásától függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója, miniszter vagy államtitkár, állapítja meg.



  • Hírek
  • Bankszámla