Árvíz után is adtak ki építési engedélyt az ártérre Miskolc mellett

A csütörtöki miskolci közgyűlésen Lenártek András, fideszes képviselő vetette fel, hogy a város északkeleti részét érintő nagy árvíz után, június 9-én is adtak ki építési engedélyt arra a területre, amelyen akkor már két nagyáruházat is elárasztott a víz.

A városatya a Független Hírügynökségnek elmondta: nem tudják pontosan, mi épülne a Miskolc és Felsőzsolca között elterülő telken, de mindenképpen kereskedelmi létesítmény lehet, mivel a városrendezési terv ezt teszi lehetővé. A képviselő elmondása szerint leginkább azt nem érti, hogy miért adta ki az építésügyi hatóság az engedélyt oly sietve, amikor az erre kiszabott határidő szeptember elején járt volna le.

Káli Sándor Miskolc szocialista polgármestere válaszában azt közölte: a beruházó rendelkezett az összes szakhatósági engedéllyel, így a hatályos törvények szerint nem lehetett megtagadni az építési engedély kiadását.

Veres László, a városháza szóvivője a Független Hírügynökségnek megerősítette: a jogszabály egyértelműen fogalmaz, vagyis a szakhatósági engedélyek birtokában az önkormányzat köteles kiadni az engedélyt és ebben a határidőnek nincs szerepe.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azonban úgy véli, hogy a miskolci önkormányzat a kialakult helyzet ismeretében megtagadhatta, vagy bíróságon akár meg is megtámadhatta volna az eljárást. Ezek ismeretében álságos érv a szakhatóságokra visszamutogatni - közölte az államtitkár. Hozzátette: a miskolci keleti városrészben kialakult helyzet miatt jelentős erkölcsi felelősség terheli a város vezetőit, ami miatt a lemondáson is el kellene gondolkodniuk.

Illés Zoltán június 16-án menesztette Filotás Ildikót, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőség vezetőjét, mert bevásárlóközpontok építését engedélyezték a Sajó árterében. A Miskolc melletti, hét és fél ezer lakosú Felsőzsolcáról másfél ezer embert kellett kitelepíteni, százhatvan ház dőlt össze, a lakóházak négyötöde megsérült. A kárt több milliárd forintra becsülik.

Illés Zoltán szerint lehetséges, hogy az áruházak építését engedélyező hatósági döntés megfelelt a jogszabályoknak, azonban úgy látja, az mindenképpen ellentmond a józan ész és a szakma szabályainak. Nagyvízi mederbe ugyanis, mint mondta, nem szabad így építkezni: a víz előbb utóbb biztosan elönti a területet, az épületek pedig lassítják a szabad lefolyást.

Az elsőfokú vízügyi hatóság ennek megfelelően nem engedélyezte az áruházak megépítését, ám a másodfokon eljáró megyei felügyelőség megfontolásra visszaküldte az iratcsomót elsőfokra, ahol ezután kiadták az engedélyt. Illés szerint normál hivatali ügymenet esetén, ha az ügyfélnek nem tetszik a másodfokú döntés, bírósághoz fordulhat. Itt azonban - és szerinte számos másik esetben - nem volt elég erős a hatóság ellenállása, ezért az államtitkár „él a gyanúperrel, hogy korrupció áll a rossz döntések hátterében”.

Illés Zoltán azt is kivizsgáltatná, hogy az M30-as Miskolcot elkerülő szakasza, ami jelen esetben gátként állította meg a vizet, miért pont az adott helyre, és miért nem lábakra állítva vagy vízelvezető alagutakkal épült.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!