Ödön
9 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Az elnökök hete

2010.06.28. 00:06
Magyarország miniszterelnöke nem szereti, ha bármi is korlátozza cselekvési szabadságát. A parlament rendkívüli ülésszakának második hetében ezért olyan köztársasági elnököt választhatnak, aki nem kíván gátja lenni a törvényalkotásnak. Lesz új médiahatóság is, amelynek az élére a miniszterelnök kilenc évre nevezheti ki jelöltjét. Így még arra az esetre is biztosítja az ellenőrzést, ha négy év múlva már nem ő lesz a miniszterelnök.

Szimbolikus gesztussal választ szimbolikus köztársasági elnököt a héten a parlament. Bár a napirendbe elővigyázatosan három választási fordulót is beírtak, kétségünk sincs affelől, hogy Orbán Viktor frakciója - maga Lázár János frakcióvezető becézi így a Fideszt - felsorakoztatja a szükséges kétharmadot Orbán Viktor jelöltje, Schmitt Pál mögé. Vagyis már a keddi első fordulókor államfő lehet a mostani házelnök.

Schmitt, akiről a fideszeseknek elsőre az jutott eszébe, hogy milyen csinos, azt mondta, nem gátja, inkább motorja kíván lenni a kormány törvényhozási lendületének. Lendület pedig van, egyhetes bulgáriai nyaralása előtt a miniszterelnök egy 25 elemes listát nyújtott be azokról a törvényjavaslatokról, amit a parlament lesz szíves még a nyáron elfogadni. A nemzeti együttműködés rendszerében pedig a miniszterelnöknek nemcsak kormánya, de parlamentje is van, ami engedelmeskedve a kérésnek, hétfőn például tíz törvényt fog elfogadni.

Közte három alkotmánymódosítást, és közte egy olyat, amit a már csak augusztus 5-ig elnöklő Sólyom László köztársasági elnök a múlt héten visszadobott. A parlament így hétfőn újra dönthet az alkotmánybírák jelölési szabályainak módosításáról, és ez ellen Sólyom László már akkor sem tehet semmit, ha változatlan formában fogadják el újra a képviselők. Az alkotmánybíróság pedig az alkotmánymódosítások alkotmányosságáról nem dönthet.

A másik két alkotmánymódosítás közül Kósa Lajos, Rácz Róbert és Vitányi István javaslata technikai jellegű, az önkormányzati választási törvény módosításához kapcsolódóan a külsős alpolgármester intézményéről rendelkezik.

Cser-Palkovics András és Rogán Antal, az eredeti szándék szerint alapjogokat korlátozni szándékozó javaslatát pedig kiherélte az idő. Eredetileg a szűkebb szólásszabadságra akarták volna cserélni a véleménynyilvánítás szabadságáról is szóló passzust, de menet közben meggondolták magukat, így magát a módosítást is lényegtelenné tették. Egyben kilőtték a 25-ös listáról menet közben lehúzott médiaalkotmány egyik leggyanúsabb elemét, a válaszadási jogot, amely alapján a közszereplők a nekik nem tetsző véleményeket is helyreigazíthatták volna.

A médiaalkotmánynak becézet sajtóregulázó tervezet halasztása nem jelenti azt, hogy a kormány nem nyúl azonnal a médiához. A médiát felügyelő szervek szabályozását megváltoztatják, összevonják az eddigi ORTT-t az eddigi hírközlési hatósággal, melynek élére a miniszterelnök 9 (kilenc) évre jelölhet majd vezetőt.

A kormánypártok csak kozmetikai változásokat eszközöltek a javaslaton, így például az új szuperhatóság kiskuratóriumába nem négy, hanem hat képviselőt delegálhatnak a pártok, így az ellenzék mindhárom pártja képviselheti magát a testületben. Hogy a kormánynak - illetve egy esetleges 2014-es vereség esetén magának a Fidesznek - többsége lehessen, arra garancia, hogy a kuratóriumnak a médiahatóság a miniszterelnök által 9 (kilenc) évre kinevezett elnöke, illetve egy, az elnök által jelölt személy is a tagja.

Említésrre méltó változás az eredeti javaslathoz képest, hogy a 9 (kilenc) évre kinevezett elnök idő előtti távozása esetén nem 12 havi, csupán két havi juttatásával távozhat.

Ezen kívül a parlament dönthet az önkormányzati képviselők és a polgármesterek tiszteletdíjáról, 15 százalékkal csökkentheti a pártoknak járó állami appanázst - csak a pártoknak közvetlenül juttatott állami támogatásról van szó, a pártalapítványok változatlan szabályok mellett juthatnak pénzhez. A javaslattal nagyon sok pénzt nem lehet spórolni, ráadásul a Fidesz választási eredménye miatt még így is több pénzhez jut majd, mint eddig.

Módosítják a közbeszerzési kifizetési szabályokat is. A gazdasági válságra tekintettel december 31-ig meghosszabbítják azt a könnyítést, hogy a közbeszerzésekből csak azokat zárják ki, akiknek még a gazdasági válság 2008. szeptember 30-i kitörése előtt keletkezett köztartozása.

És végül megszülethet a családok támogatásáról szóló törvény módosítása is, amelynek értelmében a családi pótlék kifizetését a jövőben az iskolalátogatáshoz kötik.

Kedden ugyan megkezdik az új polgári törvénykönyv hatályba léptetésének felfüggesztéséről szóló javaslat általános vitáját, de a nap alapvetően Schmitt Pál megválasztásáról szól majd. Ha ez valami csoda folytán nem menne elsőre vagy másodikra, szerdára is ki van írva egy választási forduló, ahol már egyszerű többséggel is lehet köztársasági elnököt választani. Önmagában már az is meglepetés lenne, ha második fordulóra kerülne sor.