Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Nem hatotta meg a Fideszt Sólyom aggálya

2010.06.28. 21:42
Az eredeti koncepcióhoz képest a koalíciós pártok kicsit változtattak a bizottság összetételén, de a lényegen nem: az ellenzéknek mostantól nincs érdemi beleszólása az új alkotmánybírók jelölésébe.

Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot – döntött a parlament hétfőn ismét a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött törvényekről.

A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy tagjának helyet kell kapnia úgy, hogy a frakciók közötti létszámarányokat is figyelembe veszik – rögzíti a fideszes kezdeményezés új változata, amelyet hosszas vita után 259 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadott el a Ház.

A törvényjavaslathoz kapcsolódó alkotmánymódosítást 261 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadták el. Mindkét esetben igennel voksoltak a fideszes és kereszténydemokrata politikusok, nemmel az ellenzéki frakciók képviselői.

Sólyom Lászlónak kételyei ellenére alá kell írnia a törvényt, mivel azt másodszor is elfogadta az Országgyűlés. Az alkotmánybírók jelölésének módjáról és az új alkotmány előkészítéséhez szükséges szavazatarány megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást, ami még nyolctagú jelölőbizottságról szólt, június 14-én fogadta el az Országgyűlés, a kormánypártok támogatták, az ellenzék ellene szavazott.

Az új szabályozás lényege, hogy az Alkotmánybíróság tagjaira olyan,a parlamenti képviselőkből álló bizottság tesz javaslatot, melynek össztétele igazodik a parlamenti arányokhoz, azaz jelenlegi felállásban a kormánypárti többség dönthet a jelölésekről.

Eddig a jelölést, épp azért, hogy az erős felhatalmazásokkal bíró Alkotmánybíróság testületébe csak konszenzusos jelöltek kerülhessenek, egy olyan testület végezte, ahova minden parlamenti képviselőcsoport egy-egy tagot delegált, ezért a pártok inkább egymásra voltak utalva.

Most tehát ez úgy nézne ki, hogy a két kormánypárti tagra három ellenzéki jutna, azaz a Fidesz-KDNP-nek nem lenne meg a többsége a jelöléskor, és az ellenzékkel kéne egyezkedniük. Az alkotmánybírók megválasztásához ugyanakkor a kormánypártoknak megvan a kétharmados többségük.

Jogvédők már az elfogadás előtt szót emeltek a módosítás ellen, a Társaság a Szabadsájogokért (TASZ), a Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Transparency International Magyarország (TI), a K-Monitor és a Nyilvánosság Klub veszélyesnek tartja, hogy az Országgyűlést egyedül ellenőrizni képes Alkotmánybíróság a parlamenti többség befolyása alá kerülhet, ezzel megszűnhet függetlensége.

Egy héttel az elfogadás után Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a törvényt az Országgyűlésnek. Azzal a lehetőséggel nem élhetett volna, hogy az alkotmánybírákhoz forduljon, mivel az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint alkotmánymódosítás alkotmányellenessége fogalmilag kizárt.

Sólyom szerint sem a jelenlegi, sem az újonnan elfogadott szabályozás nem felel meg az irányadó nemzetközi gyakorlatnak, ezért arra kérte az Országgyűlést, hogy az európai példáknak megfelelő, garanciális szempontból kielégítő, ugyanakkor hatékony szabályozást alkosson.

Szerinte az elfogadott változtatás nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölő bizottságban az alacsonyan rögzített létszám miatt, ezért alkalmatlan a kitűzött céljának elérésére, sőt a helyzet további romlását idézheti elő. Ezt a kifogást orvosolta most az Országgyűlés a bizottság létszámának megemelésével.

A 11 tagú alkotmánybírósági testületben jelenleg kilenc hely betöltött, közülük egy alkotmánybírónak sem jár le a mandátuma a mostani kormányzati ciklus idején. A Fidesz így négy év alatt két alkotmánybírót választhat meg egyedül. Egyikük várhatóan Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság egyik korábbi elnöke lesz, aki korábban az MSZP alkotmánybíró-jelöltje volt, ám a párt nem vette jó néven, hogy alkotmányosnak találta a Fidesz szociális népszavazás nevű kezdeményezését.