Ez a poszt a következő Percről percre része:

Cserebogarazás lesz a házban

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ahogy a múlt héten, úgy most is egy jobbikos képviselő maradt le az interpellációkról, Hegedűs Lórántné a négyes metróról kérdezte volna a belügyminisztert.

  • "A vértesi erőmű és az oroszlányi szénbánya szociális foglalkoztató, be kell zárni. Ezt nem mi mondjuk, ezt önök sugallták a nem háromezer, hanem 1500 dolgozónak" - kezdte válaszát Fónagy János fejlesztési államtiktkár. Mindazonáltal kétségbe vonta, hogy az erőmű működésképes lenne, hiszen 12 milliárdos állami támogatásra szorult. Az Európai Bizottság egyébként 2023-ig meghosszabbítaná a szénbányászat támogatását. Mindazonáltal a kormány nem kívánja meghosszabbítani a Vértesi Erőmű agóniáját. Lukács akkor fogadta volna el a választ, ha a kormány leállítja a felszámolást, de mert nem tette, nem teszi. A parlament viszont elfogadta.

  • A szocialista Lukács Zoltán a Vértesi Erőmű sorsáért aggódott interpellációjában. Állítása szerint az erőmű nincs csődhelyzetben, "többmilliárd forint van a számláin". Szerinte az se lehet kifogás, hogy a szénerőművek európai támogatása 2010 végén lejár, mert azt meg is lehetne hosszabbítani. Az erőmű háromezer embernek ad munkát, az ő ellátásuk nagyobb terheket jelent, mint a cég működtetése, állította.

  • A kormány részéről Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. Az iránt érdeklődött, hogy miért egy nyolc hete hatalmon lévő kormánytól kérik számon a foglalkoztatási helyzetet, amikor a szocialista kormány nyolcmilliárd forintot költött az ügyre, látható eredmények nélkül. A foglalkoztatás növeléséhez először a gazdaságot kell növekedési pályára állítani, mondta. Beszélt az egyszerűsített foglalkoztatásról, amit szerinte a mostani kormány egyszerűsített igazán. Minimálbér ügyében pedig arra hivatkozott, hogy annak idején a Fidesz emelte 19,5 ezer forintról 50 ezerre a minimálbért. Gúr Nándor nem fogadta el a választ. A parlament viszont igen.

  • Gúr Nándor a cím alapján az iránt érdeklődik, hogy miből lesz a cserebogár, de valójában a foglalkoztatási helyzetről érdeklődött, illetve Orbán 29 pontját bírálta. Szerinte az egykulcsos adóval a szegényektől a gazdagokhoz "talicskázzák a pénzt". Bankadózott, kósázott, majd azt állította, hogy kilencvenezer forintra kell emelni a minimálbért. Beszélt a kormánytisztviselők elbocsátásáról is. "Az ami most zajlik, az láthatatlan" - mondta.

  • A nap második öninterpellálója, a kereszténydemokrata Varga László az iránt érdeklődött, hogy hogyan szabályozzák újra az óvodaépítést, mert szerinte a mostani előírások "teljesíthetetlenek". Állítása szerint az előírások szerint gyermekenként 36 négyzetméteres telket, száz gyereknek pedig nem kevesebb, mint kétszáz négyzetméternyi szobát kell biztosítani. Hoffmann Rózsa szerint égető a kérdés, de alapból nincsenek százfős óvodák, gyermekenként két négyzetmétert biztosítani pedig nem irreális, és az EU szabályai amúgy is három négyzetméterre emelték a minimumot. A szabályozás amúgy is csak az újonnan építendő óvodákra vonatkoznak, az újraindítandó óvodákra az építéskor érvényes szabályok vonatkoznak. Összességében egyáltalán nem lehetetlen új óvodákat létesíteni. Varga László szerint Hoffmann nem mondott igazat, de a választ elfogadta.

  • A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás élcelődő megjegyzésekkel kísérte, hogy a parlamenti folyósón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy rabbi vendégével haladt végig. "Jött felmérni, hogy mekkora zászló kell majd a hatalomátvételhez?" - tréfálkozott Gaudi a zsidó egyházi személy látogatása kapcsán.

  • cikkünk a témában:

    Az LMP nem támogatja egyik államfőjelöltet sem

    "Úgy gondoljuk, hogy főként akkor, amikor kétharmados túlsúllyal rendelkezik egy pártszövetség a parlamentben, roppant fontos, hogy olyan elnöke legyen a Magyar Köztársaságnak, aki kellő eréllyel tud ellensúlyt képezni adott esetben a kormányzati hatalommal szemben"

  • Hende Csaba honvédelmi miniszter a klasszikus hendecsaba-védelemhez nyúlt, azt állította, hogy Dorosz hazudott. Ugyanezt már a miniszteri meghallgatásán is eljátszotta, akkor ugyan nem egy beosztottja, hanem saját korábbi nyilatkozatáról állította, hogy nem hangzott el soha. Ezután kiállt Tóth Zoltán József mellett, mert szerinte egy dolog a szentkoronatan, és egy másik dolog, ha valaki jogtudósként azzal foglalkozik. Dorosz szerint úgy tűnik, hogy Hende nem olvasta Tóth nyilatkozatait. A választ nem fogadta el, a parlament többsége, ránézésre a Jobbik támogatásával, viszont igen.

  • cikkünk a témában:

    BÜSZKÉK VAGYUNK! ISTEN ÓVJA LÉPTEID ZOLTÁN!

    A mariaorszaga.hu így ünnepelte Tóth József Zoltán kinevezését.

    Onnan idézünk:

    "Dr. TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF - a Dobogó újság állandó szerzője, a Két Hollós Könyvesbolt állandó előadója, a Szent Korona tan legnagyobb hazai ismerője és nem utolsó sorban kedves barátunk, akivel együtt kerestük Libanonban Csontváry nyomait - a mai naptól a Honvédelmi Minisztérium államtitkára lett! (...) Az ő segítségével talán mindörökre véget ér nemzetünk keresztútjárása és elkövetkezhet a régen várt csoda: Magyarország feltámadása."

  • Dorosz Dávid (LMP) Tóth Zoltán József honvédelmi államtitkárról kérdezte a miniszterelnököt. Tóth magát "a szentkorona-tan legnagyobb hazai szakértőjének" tartja, a köztársaságot pedig "ideiglenes államformának". Miként értékeli államtitkára kijelentéseit, kérdezte az Orbán helyett válaszoló Hende Csabától.

  • A kormány nevében Németh Zsolt válaszolt. "A magyar kormány nem vitatja Szerbia eljárásának jogszerűségét. Méltányosnak és indokoltnak tartom, hogy ezt a kérdést parlamenti képviselő fölveti, mi is folyamatosan felvetettük. Harmadsorban szeretném leszögezni, hogy a kormány a következő időszakban kiemelt figyelmet fog szentelni a temerini fiatalok ügyének". Ugyanakkor kijelentette, hogy az öt temerini férfi "szörnyű bűncselekményt követtek el". A szerb bíróság ítéletét a strasbourgi bíróság is helyben hagyta. Ennek ellenére méltányosnak tartja a kérdést, hiszen civil mozgalom indult a temeriniek érdekében, hogy kegyelmet kaphassanak. Azért is méltányolható a kérdés, mert az elmúlt években sokat javult a magyar kisebbség helyzete Szerbiában és csökkent az interetnikai feszültség. Németh bízik a kegyelmi kérvény sikerében.

    Zagyva szerint Martonyi a szerb vezetőkkel folytatott tárgyalásain egyértelmű választ követelhetett volna, és megzsarolhatta volna az EU-csatlakozásra törekvő Szerbiát, ezért nem fogadta el a választ. A Jobbik képviselőit leszámítva mindenki más igen.

  • Ami a múlt héten elmaradt, most sorra kerülhetett. A jobbikos Zagyva György Gyula azokról a temerini magyar fiúkról beszélt, akik 2004-ben megvertek egy "szerb drogdílert", és ezért összesen 69 év börtönt szabtak ki rájuk. Zagyva szerint az öt fiút terrorizálják a szerb börtönben. Az egyik fogvatartott arra panaszkodott, hogy nem kap megfelelő orvosi ellátást. Állítása szerint Martonyi János ígéretet tett "a temerini fiúk kiszabadítására". Kérdést nem tudott feltenni, mert lejárt az ideje.

  • Hörcsik Richárd és Szatmáry Kristóf az állami kötelezettségvállalások és kifizetések ügyéről öninterpellált. Az interpellációt felolvasó Szatmáry az előző kormány kifizetési gyakorlatát bírálta. A támogatási rendszer átalakítását javasolta, hogy az a kkv-knek kedvezzen, illetve a kifizetések gyorsítását kérte, mert most sokan hitelfelvételre kényszerülnek a lassú utalások miatt.

    Fónagy János, a fejlesztési minisztérium államtitkára válaszát azzal kezdte, hogy 4100 milliárdnyi megítélt támogatásból csupán 1040 milliárdot fizettek ki, pedig a 2007-13 közti időszakban 22 000 milliárd forintnyi támogatás állna rendelkezésre. A kormány célja a foglalkoztatás növelése, és ez a kkv-któl várható, ezért ők lesznek a jövőben a pályázatok kedvezményezettjei. "Beindítjuk a gazdaságot" - állította zárszavában. Az interpellálók elfogadták a választ.

  • Ma lett képviselő Daher Pierre, a Fidesz edelényi jelöltje, akit a választásokon egyéniben ugyan legyőzött Molnár Oszkár, de most átvehette a Brüsszelbe távozott Pelczné Gáll Ildikó listás helyét.

    Az új képviselő eltévedt a Parlament roppant épületében, és az Index tudósítójától érdeklődött, hogyan lehet vejutni a Patkóba. Vagyis oda, ahol a képviselők ülnek.

  • cikkünk a témában:

    Videóbíró – legyen, vagy ne legyen?

    A parlamentben ez most nem téma, de attól még jót lehet vitázni róla.

  • Tállai András belügyi államtitkár szerint valóban fontos kérdés a szúnyogirtás. Tiszteli is Botka Lászlót, amiért magára vállalja Szeged érdekeinek kérdését. De vannak fontosabb dolgok is a szúnyogoknál, például egy csomó lakóház semmisült meg az áradásokban, nem beszélve az agráriumot ért 27 milliárd forintot meghaladó kárról. És a védekezés is pénzbe került, összességében 55 milliárd forintba volt eddig az árvíz. Ennek ellenére ott, ahol árvíz volt, a kormány magára vállalta a szúnyogirtás költségeit. Szeged eddig 9 millió forintot kapott az irtásra.

    2006-ban, amit Botka említett, Szeged a szúnyogirtásra rendelkezésre álló állami keret harmadát kapta meg, pedig máshol is volt szúnyog. "Fogadja el, hogy a helyzet változott. Egyrészt nem Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, másrészt sokkal nagyobbak a károk" - mondta, hozzátéve, hogy inkább költenének a helyreállításra, mint a szúnyogirtásra.

    Botka László nem tudta elfogadni a választ, mert a szúnyogok nagy károkat fognak okozni. Szeged meg tudna birkózni a problémával, de a környék nem, mondta. Az országgyűlés nagy többséggel elfogadta az államtitkár válaszát.

  • Az óránkénti ezres csípésszám csak a szúnyoginvázió kezdete óta - írta már két hete is a Velvet.

  • Szeged szocialista polgármestere, Botka László felszólalása elején arról beszélt, hogy éppen tetőzik a Tisza Szegednél, de őket megedzették az elmúlt évek, az árvizet tudják kezelni. Ellenben a szúnyogok problémát jelentenek. Az önkormányzat mérései szerint idén ötvenszer annyi szúnyog van, mint egy átlagos évben, mert a város környékét teljesen elárasztotta az ár- és a belvíz. 2006-ban, a nagy tiszai árvíz után a kormány állta a szúnyogirtás számláját. Ha most is kapnának 125 millió forintot a kormánytól, idén is meg tudnák oldani a szúnyogirtást, mondta.

  • cikkünk a témában:

    Nem kell a Fidesznek a kényszerzubbony

    A költségvetési átláthatóságot erősítő szabályokat törölne el két kormánypárti képviselő. A módosítás 5-600 milliárd forintos tévedést is megengedne a költségvetésben komoly szankció nélkül, és lehetőséget adna az állami vállalatokkal történő trükközésre. Valójában Bathó Ferenc, a költségvetést legjobban ismerő szakember áll a lazítás mögött. Egy éve is megpróbálta, akkor még elhalt a kezdeményezés.

  • A kormány nevében Kontrát Károly válaszolt. A kormány minden segítséget megadott az árvízi védekezéshez, mondta. A kormány állítása szerint biztosította a közrendet is. Az emberek érezhették, hogy a kormány törődik velük, állította. Politikai tisztogatás nincs, mondta Kontrát, aki szerint Vona mondhatott volna konkrétumokat is. Vona saját párttársai nemzetbiztonsági kockázataival kapcsolatos sirámaira nem válaszolt.

    11
    Fotók: Huszti István
  • A Jobbik pártelnök-frakcióvezetője szerint Borsodban a kormányzati propaganda ellenére nincs rend, hanem káosz és fosztogatás van, illetve politikai zavarodottság. Erre példaként a felsőzsolcai jegyző levelét hozta fel, aki ötszázezer forintos eljárási bírsággal fenyegette azokat az árvízkárosultakat, akik szabálysértő módon bontják el tönkrement ingatlanukat. "Példátlan módon képviselők akadnak fenn a C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításokon" - értetlenkedett azon, hogy pár jobbikos elbukott a titkosszolgálati szűrésén. Politikai tisztogatásról is beszélt, szerinte a fideszesek Jobbik-szimpatizánsok egzisztenciáját fenyegetik.

    10
  • A kormány nevében Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszolt. Felszólalása első felében Ottlik művét elemezte. Majd emlékeztetett rá, hogy ellenzéki képviselőként ő is interpellált az iskola ügyében. Az új kormánytól viszont nem várható el, hogy egyik napról a másikra orvosolja a pénzhiány problémáját. A január 19-i rendeletről azt mondta, hogy azt a szakma nagy egyetértésben hozta meg, a kormány viszont nem adott hozzá elég pénzt. Ennek ellenére megigérte a rendelet felülvizsgálatát és mindent megtesz a beszédjavító iskola megmentéséért.

    09
  • cikkünk a témában:

    Iskola a határon

    Olvassa el!

  • "Kőszeg nevét mindenki ismeri" - kezdte Básthy Tamás kereszténydemokrata képviselő a felszólalását. De most nem a történelemről, hanem a beszédjavító általános iskola és kollégium sorsáról beszélt, ami Ottlik Géza Iskola a határon című művében megjelenített kőszegi katonai alreál épületében működik. Amíg még működhet, mert most veszélybe került.

    "A magyar kormány 2006-tól ellehetetlenítette az iskola helyzetét a kollégiumi normatívák csökkentésével" - mondta, pedig a szakértők szerint a beszédhiba az a fogyatékosság, ami a legjobban javítható. A korábban országos beiskolázású intézményt most az önkormányzat tartja fenn önszántából, de már csak megyei beiskolázással. Ezért sok szülő inkább Vas megyébe költözött, hogy gyerekét továbbra is az iskolába járathassa. De a végveszélyt egy január 19-i kormányrendelet hozta el, amely kötelezővé tette, hogy a fogyatékos gyerekeket is normál iskolákba irassák be.

    08
  • A Kocsis és Kontrát által méltatott javaslattól nincs minden kriminológus teljesen oda. Miniszteri meghallgatásakor Navracsics Tibor arról beszélt, hogy a szigor önmagában nem megoldás, inkább a békés többségnek szóló jelképes intézkedés a keménykedés. A törvény nevén pedig így tanakodtunk.

  • A kormány nevében Kontrát Károly megköszönte, hogy Kocsis felszólalásának hála ő is elismételheti mindazt, amit Kocsis már elmondott. És még Orbán Viktort is idézhette, aki szintén beszélt a témáról a rendvédelmi szakközépiskolások avatóján.

    04
  • A rendvédelmi bizottság fideszes elnöke, Kocsis Máté arról beszélt, hogy az elmúlt nyolc év bizonytalanította el a rendfenntartókat, ezért "szabadult el a pokol". Erős, rendezett államról beszélt, ahol a kemény rendőrség és a "jóval szigorúbb büntetések" mellett nincs szükség mindenféle magán- és civil rendfenntartó alakulatokra. Beszélt arról, hogy "Borsodban most már minden településen láttak rendőrt", és arról is, hogy a kormány elfogadta "a három csapásnak nevezett törvénycsomagot". Újdonságot nem mondott, inkább helyzetjelentést adott.

    07
  • A kormány nevében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszolt. "Valóban tegyük fel a kérdést, hogy ki és mi került sokba" - mondta. Szerinte Magyarország már 2008-ban, a később kötött megállapodásoknál kedvezőtlenebb feltételekkel kényszerült a valutaalaphoz fordulni. Mindennek az oka az volt, hogy Magyarország ellen túlzottdeficit-eljárás volt folyamatban a korábbi trükközések miatt. "Magyarország elvesztette pénzügyi függetlenségét" - mondta. Azt, hogy a 2010-es hiánycélt tartani kell, az szerinte a válság beütésével nyilvánvalóvá vált, mondta Matolcsy, aki még a 29 pontos megszorítócsomag bejelentése előtt is a fogyasztás felpörgetéséről, azaz a hiány átmeneti növeléséről beszélt. Ahogy most is. "Ha 2002 óta nem folyt volna költekezés, majd 2006-tól hibás megszorítások, akkor a valutaalap eltűrné az öt százalékos hiányt is" - állította.

    06
  • A szocialista Kovács Tibor szerint a felismerés maga a beismerés. "Nyilvánvaló, hogy az elmúlt másfél hónap, amióta a Fidesz vezeti az országot, sokba került az országnak" - mondta. Felidézte a 29 jobboldali közgazdász tavaly év végi levelét, amiben a Bajnai-kormány válságköltségvetésének visszavonását követelték. Felemlegette Kósa Lajos szerencsétlen nyilatkozatát. A Fidesz vezetői teljesíthetetlen ígéretekkel kampányoltak, mondta. "Itt az ideje, hogy a Fidesz beismerje, a választások alatt félrevezették a választókat".

    05