Kell-e bíró a szabadságvesztéshez?

Az Országgyűlés 261 igen (Fidesz, KDNP) és 46 nem (MSZP, LMP) szavazattal fogadta el a szabálysértési törvény módosításának minősített többséget igénylő rendelkezéseit. A Jobbikos képviselők nem szavaztak, és felállva, tarkóra tett kézzel jelezték tiltakozásukat.

Az ügy előzménye, hogy 2008-ban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta azt a törvényjavaslatot, amely a bírósági titkárokat is felhatalmazta volna, hogy dönthessenek a közigazgatási szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálatáról és az elzárással is büntethető szabálysértésekről. A személyi szabadság korlátozása ugyanis alkotmányos alapjogot érint: fontos jogállami garancia, hogy ilyen ügyekben csak a független jogállású, senki által nem utasítható bírók dönthessenek.

A bírósági titkárok (a bírói kinevezés előtti utolsó lépcsőfokon álló bírósági dolgozók) nem felelnek meg ennek a követelménynek (igazságügyi alkalmazottként munkáltatói jogaikat a megyei bírósági elnökök gyakorolják), így nem tekinthetők teljesen függetlennek.

Mivel az Orbán-kormány közbiztonsági csomagja a bírósági titkárokat is feljogosítaná a szabálysértési törvény alkalmazására, ez a 2008-ban megállapítotthoz hasonló alkotmányossági aggályokat vetne fel. Ennek megy elébe a koalíció az alkotmány módosításával.

A bírósági titkárok jogállásának megváltoztatása régi igénye a bírói ágnak. Ilyen irányú javaslat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) júniusban elfogadott reformcsomagjában is szerepel: ítélkezési feladatokat adna át a bírónak készülő titkároknak, csökkentve a bírák ügyterhét.

Az említett alkotmányossági problémára ugyanakkor Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke is felhívta a figyelmet pár hete adott nyilatkozatában. Emellett szerinte a szabálysértési ügyek jelentős pluszterhet rónának a bíróságra: évi 80 ezer üggyel számolva 300 új munkatársra lenne szükség, melynek költségét másfél milliárd forintra becsülte.

A Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető aggályaira írt válaszlevelében a politikailag értelmezhető állásfoglalástól óvakodva az OIT szóvivője rámutatott: egyelőre nem ismert, milyen ügyek intézését bízná a jogalkotó a titkárokra. Az Alkotmány módosítása csak elvi lehetőséget teremt, a részleteket külön törvény szabályozza majd, így az OIT is majd csak annak ismeretében alakítja ki álláspontját az ügyben.

A közbiztonsági csomagot élesen kritizáló, annak visszavonását javasló jogvédő szervezetek, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért problematikusnak tartják, hogy az Alkotmányt a kormánykoalíció ad hoc alapon, rövidtávú rendészeti céloknak alávetve módosítaná. Hiába szünteti meg ugyanis az alkotmánymódosítás a közbiztonsági csomag alkotmányosságával kapcsolatos technikai problémát, a felvetődő garanciális problémát nem orvosolja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!