Jövő őszre lesz új oktatási törvény és nemzeti tanterv

Az 1993-ban született közoktatási törvényt már száznál is többször módosították, és az a mostani formájában alkalmatlan arra, hogy egyértelműen szabályozza az oktatási rendszert az államtitkár szerint. A kormány új alapokra kívánja helyezni a közoktatást: míg korábban egyfajta közgazdasági, piaci szemléletű irányítás működött, az új kormány emberközpontú szemléletet kíván megvalósítani.

Az államtitkár elmondta: az új nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása is megkezdődik, mert a közoktatás mostani tartalmi szabályozatlanságát elfogadhatatlannak tartják. A kompetenciák meghatározása fontos, de az tarthatatlan, hogy a NAT a minimális ismeretanyagot, a közoktatás kötelező tartalmi alapjait ne rögzítse. Iskolatípusonként eltérő, választható kerettanterveket adnak majd ki, és megtartják a közoktatási rendszer azon vívmányát, hogy az iskolák a tudás átadásához az általuk leginkább helyesnek tartott utat választhassák.

Az iskolaszerkezet jelenlegi formája húsz év alatt spontán módon alakult ki. Ez a rugalmas szerkezet a hat és nyolc évfolyamos iskolákkal elvben minden gyereknek lehetőséget teremt arra, hogy megtalálja azt az iskolatípust, ahol eredményesen kibontakoztathatja tehetségét. Hoffmann Rózsa ugyanakkor hiányolja azt a jól körülírt feltételrendszert, amelynek a tehetséggondozó iskoláknak meg kell felelniük. Ezek hiányában olyan szerkezetváltó iskolák jöttek létre, amelyek nem felkutatják és gondozzák a tehetségeket, hanem "éppen csak összevadásszák a jobb tanuló gyerekeket".

Az államtitkár tervei szerint a hat és nyolc évfolyamos intézményekkel együttműködve szakmai minőségi kritériumokat dolgoznak ki, amelyekhez az iskoláknak fel kell nőniük. Ha ez meghatározott időn belül nem sikerül, visszaminősülnek négy évfolyamos intézményekké. Az érettségi valamennyi gimnáziumban egységes lesz.

A normatívaalapú finanszírozás megszüntetését is célul tűzték ki, mert azt a köz- és a felsőoktatásban egyaránt minőségellenes elvnek tartja a kormány. A kormányzati ciklus végére szeretnék elérni, hogy a központi költségvetés garantáljon minden pedagógusi és egyéb dolgozói bért, és annak járulékait. Ezen felül az iskola működtetéséhez szükséges költségeket a fenntartóknak kell finanszírozniuk. Intézménytípus, feladat és tanulószám alapján kalkulált pedagóguslétszámot kapna minden akkreditált iskola, ami körülbelül három évig lenne állandó. Így a pedagógusok fizetése biztonságban lenne.

Az államtitkár elmondta, hogy a méltatlanul alacsony pedagógusbérek rendezésének forrásait ugyan még nem látja, de azt szeretné, ha a következő költségvetésben már legalább gesztusértékű javítás, azt követően pedig látványosabb emelés valósulna meg. A pedagógusokat oly módon kell megfizetni, hogy tisztes értelmiségi átlagszínvonalon tudjanak megélni fizetésükből - tette hozzá.
A pedagógusok kötelező óraszámának csökkentéséről szólva az államtitkár azt mondta, hogy ennek szintén komoly költségvetési vonzata van. "Tarthatatlan, hogy a pedagógusok heti átlagban 51 órát dolgozzanak azért a nyomorúságos fizetésért" - utalt egy közelmúltbeli felmérésre, rámutatva arra: most egyelőre annyit tudnak tenni, hogy áttekintik, a pedagógusok egyéb munkaterheit miként lehet csökkenteni. Kiderült ugyanis, hogy hetente átlagosan 13 órát fordítanak felesleges adminisztrációra.
A kétszintű érettségiben is lesz változás. Az objektivitás megőrzése mellett olcsóbb, egyszerűbb, átláthatóbb érettségit szeretne a kormány. Ugyanaz a tanulási út vezethetne az alap- és az emelt szintű érettségihez, és elképzelhető egy olyan megoldás is, hogy a vizsgán egy feladatsoron belül legyenek közép- és emelt szintű feladatok, és ott helyben dönthetne a diák arról, melyiket választja. A felsőoktatásba való belépés feltétele azonban az emelt szintű vizsga lesz.

A felsőoktatásban zajlik a magántőke bevonásával kötött szerződések felülvizsgálata, és ha törvénybe vagy jó erkölcsbe ütközőnek találják az adott megállapodást, megteszik a szükséges jogi lépéseket. A felsőoktatási integráció elmúlt tízéves tapasztalatait is áttekintik, ahol nem működőképes a rendszer, ott újabb integrációs folyamatok indulhatnak el. Az intézmények száma csökkenhet, fel kell mérni szükség van-e ekkora intézményi kapacitásra a hallgatói létszám tükrében.
Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a hallgatói keretszámok kis mértékű csökkentése várható, és a kereten belül az ország gazdasági fejlődését szem előtt tartva egyértelműen növelnék a műszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatók számát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!