További Belföld cikkek
- Hatalmas, 4000 milliárd forintos fejlesztési program kezdődhet a MÁV-nál
- Ezek Hosszú Katinka kedvenc ételei, a világbajnok úszó kislánya is szeret nassolni
- Technikai probléma lépett fel a Wizz Air rendszerében, a jegyfoglalást is érinti
- Pénteken rögtön letörnék a főpolgármester túlhatalmát, de Karácsonynál van az aduász
- '56-os szervezetek tiltakoznak Magyar Péter lépése ellen
Orbán kockázatos játékáról közölt cikket csütörtökön az Economist. A lap összefoglalója szerint a külföld aggódik Magyarországért a választásokon győztes Fidesz eddigi cselekedetei miatt. A kritikusok a külhoni állampolgárság intézményében a sovinizmus feltámadását, a vezetőváltásokban politikai tisztogatást, a média újraszabályozásában a totális politikai kontroll jeleit látják.
Többek szerint Orbán olyan, mint Vlagyimir Putyin volt, amikor Oroszország elnöke lett. Stabilitást és rendet teremt egy korrupt és hitelét vesztett politikai korszak után, de ezt nem reformokkal, hanem a hatalmi korlátok ledöntésével éri el.
A hatalmi törekvések mellett gazdasági kérdésekben is sajátos nézeteket képvisel az új kormány, írja az Economist. Felidézik Kósa Lajos és Szijjártó Péter a forintot bedöntő csődbeszédét, illetve az IMF-fel folytatott tárgyalások összeomlását is.
A cikkben megemlékeznek a bankadóról is. A 120 milliárd forintos különadó, amit a bevételekre, és nem a nyereségre vetítenek, túl nagy terhet ró a bankokra, melyek a hitelkihelyezések visszafogásával reagálhatnak. Ez pedig lebéníthatja az amúgy is lassú, idén várhatóan 0,4 százalékos gazdasági bővülést.
"Az aggodalmaskodás részben pártpolitikai jellegű" – írja a lap, megjegyezve, hogy a bírálók hajlamosak elfelejteni, milyen siralmas politikai és gazdasági örökséget hagytak hátra az "ország előző, exkommunista vezetői". A vezetőváltások "ugyan zavarosak, de Magyarország a nyertes mindent visz típusú politikai berendezkedésében nem felháborítók".
Ráadásul a makrogazdasági mutatók alapján Magyarország akár ki is húzhatja – legalábbis még idén – az EU és az IMF segítsége nélkül. Ugyan a hitelminősítők bóvli szintre minősíthetik az országot, a fizetési mérleg többletben van, a munkanélküliség csökken, az ipari termelés pedig nő, az államkötvények kereskedelme erős.
A gazdasági kérdéseknél aggasztóbb Orbán bizantikus, önfejű hatalomgyakorlása, írja az Economist. Ez ugyan már 1998-2002 között is jellemezte, de azóta az Economist szerint rosszabbodott a helyzet. Ráadásul úgy tűnik, Orbán nem értette meg, hogy az uniós tagság és a törékeny gazdasági környezet megváltoztatták a játékszabályokat. Ez a lap szerint jól látszott az egyébként vele egy politikai tömbbe tartozó európai vezetőkkel, José Manuel Barroso EB-elnökkel és Angela Merkel német kancellárral folytatott fagyos hangulatú találkozóin is.