Ambrus
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Mária Terézia óta nincs jó sajtója Magyarországnak

2010.08.30. 19:11
A külföldi sajtóval való kapcsolattartásban a prevenciónak is szerepet kell kapnia, mert csak így lehet elkerülni, hogy olyan cikkek jelenjenek meg, mint amilyenben az Opera korábbi művészeti igazgatója a közelmúltban saját országát "gyalázta, mocskolta" egy német nyelvű lapban - közölte Kovács Zoltán államtitkár a nagykövetek előtt.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint mind az országnak, mind a magyar jobboldalnak súlyos, a külföldi megítélését rontó évtizedes előítéletektől kell megszabadulnia. Az országkép javításának fő motívuma a Magyarországban rejlő lehetőségek hangsúlyozása lesz.

Kovács Zoltán a külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn azt mondta: nem nagy kampányokra, csinnadrattára van szükség az országkép javításához, hanem kitartó munkára, valamint a meglévő eszközök és intézmények jobb felhasználására.

Példaként említette a kommunikációs államtitkárság felügyelete alatt álló Balassi Intézetet, illetve a külföldön működő magyar kulturális intézeteket; az utóbbiakra - részletezte - olyan "magyar intézetekként" tekintenek, amilyenek a századfordulón és a két világháború között működtek.

Az államtitkár a nagykövetek előtt hangsúlyozta, hogy Magyarország megítélését kulturális és politikai tradíciók is meghatározzák, s ezek olyan sztereotípiákká állhatnak össze, amelyektől nehéz szabadulni. Példaként hozta fel, hogy a magyarországi jobboldalnak a rendszerváltás óta folyamatosan a szélsőségesség, a fasizmus igaztalan vádjával kell megküzdenie.

Hozzátette: a XVIII. század, Mária Terézia uralkodása óta nem volt olyan, több éven át tartó időszak, amikor Magyarországnak folyamatosan jó lett volna a sajtója.

A kormányzati kommunikáció, így a magyar országimázs javításának kulcsszava a következő időszakban a "lehetőség" lesz - ismertette Kovács Zoltán. Mint mondta, a magyar kreativitás mellett az ország "zöld" és "gyógyító" potenciálját, valamint az állam cselekvőképességét, hatékonyságát, a kedvező gazdasági környezetet igyekeznek hangsúlyozni külföldön.

Kovács Zoltán rámutatott: az országkép javítására jó alkalmat adó lehetőségként tekintenek az Európai Unió soros elnökségére is.
A misszióvezetői értekezleten Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára azt hangoztatta, hogy országképünk alapja a megfelelő önkép.

A helyettes államtitkár ezért arra kérte a külképviseletek vezetőit, hogy mindig a kíméletlen, valós kritikát közvetítsék állomáshelyükről, és ne szépítsenek azokon, mert a Magyarország megítélését rontó véleményekkel csak így lehet szembeszállni.

Prőhle Gergely azt mondta, kétségtelen, hogy ma Magyarországnak rossz a sajtója, mert kívülről egy gazdaságilag padlón lévő, belső vitáktól terhelt országnak tűnik. "Innen szép nyerni" - közölte a helyettes államtitkár, kiemelve, hogy amíg az országkép lerombolása gyorsan végbe mehet - elég volt hozzá a lángoló autók látványa -, az újraépítéséhez sok időre van szükség, a lehetőség azonban adott.
Mindezzel kapcsolatban arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy állomáshelyén a nagykövet az országkép, ezért a misszióvezetőknek nagy a felelősségük.

Kérdésre válaszolva Prőhle Gergely elmondta, hogy az állampolgársági törvény módosítása kommunikációs szempontból nem volt jól előkészítve, azonban emlékeztetett: azt még az új kormány megalakulása előtt fogadta el az Országgyűlés.

Kovács Zoltán ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: a külföldi sajtóval való kapcsolattartásban a prevenciónak is szerepet kell kapnia, mert csak így lehet elkerülni, hogy olyan cikkek jelenjenek meg, mint amilyenben az Opera korábbi művészeti igazgatója a közelmúltban saját országát gyalázta, mocskolta egy német nyelvű lapban.